NEHAZUGGY

Mióta Brüsszel feladata biztosítani a magyar állam működését?

Civilizált, kulturált jó reggelt kívánok mindenkinek! Magamnak is, bár nem lesz könnyű megőriznem a stratégiai nyugalmamat, pedig még aludtam is valamennyit Gulyás Gergely jóllakott miniszter és a Kásler Miklós másik miniszter fejétől bűzlő Emmi penetráns megnyilvánulására, amit a tegnap kezdődött, határozatlan idejű pedagógussztrájk nyomán kipréseltek magukból.

Mielőtt azonban a tengermély megvetésemet és őszinte undoromat kifejezném irántuk – párhuzamosan a korrupció kormányának az oktatási rendszert a gyalázatos összeomlás szélére taszító évtizedes ügyködése ellen tiltakozó/tiltakozni nem gyáva pedagógusok, kiművelt emberfők, tanárképzős hallgatók és a tanáraikkal szolidaritást vállaló diákok iránti tiszteletemmel -, szeretnék a reményemnek is hangot adni azzal kapcsolatban, hogy Ókovács Szilveszter nertárs, a felújított Operaház főigazgatója szájából a próféta szólt. Abból az alkalomból, hogy az 55 milliárd forint közpénzből felújított épületet több éves csúszással nagy nehezen átadták szombaton. A kivételes alkalomhoz illő nyitógálán Ókovács nerszolga azzal viccelődött a díszpáholyban furán rángatózó Pártfőtitkár elvtárshoz szólva, hogy 12 év után elközeleg az ember ideje. Őszintén remélem, hogy nemcsak Ókovács úrnak, de a benne huzamos ideje töretlenül bízó gazdájának is hamarosan elközeleg az ő ideje. Ez majdnem 12 évvel így is pont több, mint amennyi bőven elég lett volna belőlük.

Ugyanebben a gondolati ívben tenném szóvá, hogy bár tegnap félszájjal és keserű iróniával megdicsértem az évi 130 milliárd forint közpénzt felemésztő közpénzmédiát, amiért Márki-Zay Pétert valóban szíveskedtek megkínálni azzal az 5 perc nagyvonalúsággal, ami négyévente jár ebben az országban a rezsim ellenségeinek, hogy a napi 23 óra 55 percben nyomatott állampárt propaganda mellett megjelenhessenek a képernyőn élőben (az MTI-t külön is vállon veregettem, amiért kivételesen nem hazudtak), a stratégiai bizalmatlanságomat és hányingeremet változatlanul fenntartom. Főleg azok után, hogy az M1 kanálisnak 24 óra leforgása alatt sikerült nem kevesebb mint kilencszer műsorra tűznie, vagyis az ízléstelenség és a gátlástalanság minden létező szintjét túllépve megismételnie a nemzetvezető március 15-ei ünnepi gyűlöletbeszédét. Vagyis 24 óra alatt a közmédiában 5 percet szerepelt az ellenzék miniszterelnök-jelöltje, szemben az állampárt miniszterelnök-jelöltjével, aki csak ezt a végtelenített félórát figyelembe véve 270 percet vitt el a napból.

És akkor el lehet képzelni, hogy a legújabb pávatáncos kampánymutatványát hányszor adhatták le. Miután a moszkvai haverja és bűntársa három hete minden idők menekülthullámát szabadította Európára, és miután Kijevbe sajnos nem fért bele elvonatozni a lengyel, szlovén és cseh kollégával, most azt találta ki a Rogán-konyha, hogy fasz tudja hány helikopterrel lecuccol valami debreceni laktanyába állítólag megszervezni és irányítani a Putyin háborúja által földönfutóvá tett emberek fogadását. Hetek óta – a pályaudvaroktól a határig – mindenhol a civilek segítenek, a civilek miatt nem fulladt még káoszba ez az egész. A gondoskodó, mindenkit ellátó fideszes állam elsősorban fotózkodás, videózás, választási kampányanyagok forgatása miatt tolja magát a különböző helyszínekre. Pacalzabáló államtitkártól dekázó miniszterig.

Az érdemi segítség egyfelől a civil szervezeteknek tulajdonítható, amelyeket a kormány sorosbérenc alapon boszorkányüldözött éveken át, a támogatásuk egy részét elvonta, listázta őket, megbélyegezte őket (éppen pont Putyin kottájából), vagyis mindent megtett azért, hogy megalázza őket a társadalom szemében. Igen, ők azok, akiktől a Norvég Alap 4 milliárdos támogatását is sajnálta az önkény. A háború kitörésének napján azonnal ott voltak, és megszervezték a tolmácsokat, rendszerbe rakták az adományokat. A civil szervezetek és a civilek nélkül semmi nem lenne se a határon, se a pályaudvarokon, se sehol. És ott vannak a mezei kisemberek, akiknek nagyon sok esetben szinte semmijük nincs, de abból a nagyon kevésből is adnak. Ruhát, pénzt, élelmiszert, egy jó szót. Befogadják az otthonaikba azokat, akik az életükért futnak Putyin mocskos háborúja elől, miközben a gátlástalan gatyás békegalamb megint felfedezte magában a vezénylő tábornokot. Határszemlét tart, fontoskodik, okoskodik, gyerekeket zaklat vacsora közben (neki szabad), és a legnagyobb tragédiából is megpróbál minden létező politikai előnyt kifacsarni. El nem tudom képzelni, mi az, amihez a miniszterelnök három napos személyes jelenléte szükséges? Mit kell egy debreceni laktanyából dirigálni, amit a Karmelitából nem lehet? Miért kell ehhez másokat akadályozni a feladatuk ellátásában?

Jut eszembe. Normális helyeken van intézményrendszer, vannak felelősök, akiknek vannak hozzáértő beosztottjaik, akik levezénylik az egészet, mindenféle felhajtás nélkül. Magyarországon, ahol a kormány hangos kardcsörtetéssel, brüsszelezve, migránsozva leépítette az egész menekültügyi rendszert, nincs ilyen. Ez nem akadályozza meg abban a sunnyogó békepapot, hogy belemondja a kamerába, hogy „büszkék vagyunk arra, hogy Magyarország eddig minden menekültet el tudott látni”. Kivételesen egyetértek. Valóban így van, csakhogy a minden idők humanitárius akciójával melldöngető magyar kormánynak ehhez igen kevés köze van. Vajon miért nem csámpázott ki a Keleti vagy a Nyugati pályaudvarra a kemény streetfighter, az önjelölt Schwarzenegger? Minek kellett 250 km-re elrepülni? Van már mindenhol mobil vécé, mosdóhelyiség, melegedő, pelenkázó, tolmács, orvos, matrac, takaró? Ami van, az nem az állam, hanem a civilek jóvoltából van. A menekültek ellátása állami feladat, de az önkormányzatok és a civilek végzik megint az állam munkáját, miközben a korrupt, fideszes állam és a sunnyogó, gatyás békegalamb a humanitárius szervezetek és az emberek jóindulatának hátán választási kampányol. A szomszédban háború van, ez meg három honvédségi helikopterrel forgat Facebook-videót.

Pont olyan visszataszító, mint a CÖF-CÖKA nevű, százmilliós nagyságrendben közpénzekkel kitömött, Vlagyimirovics nettó háborús narratíváját toló békemenetelő gittegylet, amelyik az ellenzéket fröcsögve gyalázó tegnapi közleményében jelezte: összeszámolták, hogy félmillióan voltak a teljhatalom melletti, Észak-Koreát idéző március 15-i menetelésen. Csizmadia főcöfös azt írta: a kormány intézkedései a magyarság érdekeit követik, Orbán Viktor miniszterelnök beszéde – amelyen „az ellenzék magyarellenes, több sebből vérző, összetákolt, azonos időben összehívott >>nagygyűlése<<” ellenére is félmillióan vettek részt – erőt sugárzott. Meg azt is írta, hogy miközben civilek ezrei segítik az orosz-ukrán háború elől menekülőket szállással, étkezéssel és pénzadományokkal, a magyar ellenzék álnok módon igyekszik háborúba sodorni Magyarországot. Azért hoztam ide, mert ez az a saját paródiáját alakító díszes társaság, amelyik képes volt azzal nyomulni pár napja, hogy a CÖF vezetősége MAGÁNPÉNZBŐL 250 ezer forintot (!!!) adományoz az Ukrajnából érkező menekültek támogatására. 2016-ban félmilliárd forintnál is többet kaptak az MVM-től, most meg negyed millió forintot sikerült összedobni az összes seggnyalónak, akinek élete csúcsa, hogy szolgálja a rezsimet. Amelyik a magyarság érdekeit követi. Már hogy a francba ne.

Nos, a teljhatalom által évek óta megalázott tanáraik mellett kiálló középiskolás diákok nem voltak félmillióan, csak néhány ezren tegnap a Kossuth téren, de a bátorságuk, bölcs, inspiráló megmozdulásuk üdítőbb és felemelőbb volt az összes szolgalelkű Csizmadia összes, az illiberális önkény erődemonstrációja gyanánt eddig megrendezett békemenetelésénél. Gyalázatos, jövő nélküli buta ország az, ahol a civilségre szégyent hozó álcivil Csizmadiáknak (meg a Pataky, Nagy, Gáspár, Fásy és egyéb trash-celebritásoknak) nagyobb megbecsülés jár, mint az ország versenyképességét, fejlődését biztosítani hivatott oktatási rendszer szereplőinek. Jövő nélküli, buta ország lesz az, ahol az állampárt a futószalagon gyártott robotokat preferálja a bátor, gondolkodó, autonóm polgárokkal szemben, ahol a kormányt éltető, békemenetelő Csizmadiák és társaik fontosabbak, mint a kritikus, magasan képzett állampolgárok, ahol többre becsülnek egy gyorséttermi dolgozót, mint egy tanárt, ahol nagyobb becsülete van a hamburgernek, mint az élhető jövőnek és a fejlődésnek. Amennyire fontos és inspiráló a diákok tüntetése, a sztrájkoló vagy a polgári engedetlenség eszközével saját megaláztatásuk ellen és az ország jövőéért tiltakozó pedagógusok kiállása, a pedagógushallgatók tiltakozása, valamint a tanárokat és diákokat támogató szülők szolidaritása, annyira megvetendően undorító a hatalom reakciója. Gyalázatos, hogy a koszos körmű Kásler, aki egy rendeletet nem tud úgy kiadni, hogy az három napnál tovább kiállja az élet próbáját, gúnyos közleményt férceltet össze a minisztériumával, amelyben azzal büszkélkedik, hogy a tanárok csupán 13%-a vett részt a szakszervezetek „kormányellenes kampányakciójában”. Relativizál és a háborúra mutogat. Akárcsak Gulyás, aki az Emmi cinizmusára rálicitálva köszönetet mondott azoknak a tanároknak, akik nem mertek sztrájkolni és engedetlenkedni, és belengette, hogy Brüsszelben most is tárgyalnak a következő hétéves költségvetésről, és legalább az ígért, háromszor 10 százalékos béremelés megvalósul. Mert ők több százmilliárd forintot igényeltek a tanárok bérének emelésére az EU-tól.

Nem, bazmeg. A közoktatás már összeomlott, 2016 óta folyamatosak a segélykiáltások, és 2016-ban nem volt kampány, ti erkölcsi nyomorékok! A diákok most járnak iskolába, most akarnak tanulni, most forog kockán a jövőjük. A tanárok most vannak kizsigerelve, megalázva, már most vannak helyek, ahol a történelemszakos tanár oktatja a fizikát és a kémiát. Nem majd, hanem most. Hat éve is szóltak, a nem megfélemlíthetők azóta is folyamatosan szólnak. Hogy jön ide Brüsszel? Mi az, hogy Brüsszelen múlik a tanárok béremelése? Mióta Brüsszel feladata finanszírozni a magyar állam működését? A befizetett adókból nem telik a pedagógusok béremelésére, a nemzeti büszkeség kormánya ezért Brüsszelben koldul? Hát itt a bizonyíték arra, hogy ezek legalább tudnak kormányozni. A bölcs, megfontolt stratégák. Még jó, hogy ezeknek a kezében van a kormányrúd. Látjuk. A menekültügy nem létezik, civilek végzik az állam munkáját, miközben a páva táncol, és menti a bőrét. Az egészségügy már a járvány előtt is döglődött, a járvány pedig megmutatta, hogy ez mekkora tragédiát képes okozni. A putyinista háború látványosan Európa páriájává fokozta le a kormányt, a moszkovita külpolitika úgy csapódott a földbe, mint egy kihűlt kődarab. Mindeközben a választási pénzégetésnek köszönhetően, az elmúlt évtized felelőtlen, korrupt, a NER-pereputty és oligarchia saját lábra állításán ügyködő kormányzati vergődéseknek is hála, a gazdaság történelmi recesszió elé néz. Gulyásnak meg ezek után van pofája a következő kormányzati ciklus egyik legfontosabb feladatának nevezni a pedagógusok követeléseinek teljesítését. Remélem, hogy emiatt már nem Gulyásnak és Káslernek kell törnie a fejét. Ha mégis, akkor a fene megette az egészet.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!

Tovább