NEHAZUGGY

A választás nem egy thermopülai csata, nem egy focimeccs. Nem csata lesz, hanem választás

Égi jelet kaptam. Elaludtam Mini Putyin beszéde alatt. Ilyen sem volt még. Pedig nekem mondhatni munkaköri leírásom, hogy sok egyéb mellett meg kell hallgatnom ennek a trikolór színű pávának az éppen soros uszításait. Mert ez minden volt megint, ünnepi megemlékezés nem annyira. Békemenet, az. Ahogy az összebuszoztatott tömeg egészségügyi sétára indul a Margit-híd budai oldaláról a Kossuth térig. Az élen a prominens szervezők, és a Fidesz-celebek cipelik a molinót, amihez idén csatlakozott Gáspár Győző is, és természetesen a törzsgárda: Pataky, Fásy és a Kossuth-díjas Nagy Ferenc is. Micsoda illusztris társaság, nem? Az UFO-hívő, a nemzet csótánya és az adócsaló valóságshow-sztár. Teljesen egyezik a színt a mögöttük vonuló, ha kell öklöt rázó békés tömeggel, akik amikor a Nyugati pályaudvar előtt meghallották a félistenük oroszokról mondott egykori beszédét, akkor hangos ria, ria, Hungária skandálásba kezdtek. 

Eme népi esztrádműsor és hömpölygés után a főnök belekezdett a monológjába, amit 10 percig bírtam éberen figyelni, aztán – mint jeleztem – jól belealudtam. Utólag ebből az egészből azt a konzekvenciát bírtam levonni, hogy baj van. Mintha a tömeg se lett volna annyira tüzes, mint szokott lenni, nem csapkodtak a botjaikkal a nyugdíjas rajongók, és a füttykoncert is elmaradt. Azt kell mondanom, a tévét nézve az jött le nekem, hogy a tömeg tényleg kivételesen békés volt. De Orbán? Szerintem borzalmasan nézett ki, az a zavaró, gyógyulni nem akaró seb a száján már rendesen aggaszt, nem beszélve a partra vetett hal szemeiről, amelyekből kiveszett minden tűz és csillogás. Megfakult ez a harcos, mintha nem a régi volna. Bár most, hogy újra megnéztem a fröcsögést, ő teljesen másképpen látja, mint én:

Egész jól nézünk ki. Sőt, nagyon jól nézünk ki. Talán még sohasem néztünk ki olyan jól, mint éppen ma. 143 napja, október 23-án találkoztunk legutóbb. Gyorsan elrepült. Akkor azért jöttünk össze, hogy megüzenjük az ismét kormánykerék mögé vágyakozó baloldalnak, hogy nem oda Buda, sőt most már, ha jól látom az esélyeket, nem oda Pest sem. Megüzentük: nem hagyjuk, hogy visszarántsák hazánkat a baloldali rémálomba, ahonnan tizenkét éve kimentettük. Megüzentük: nem engedjük, hogy ismét csődbe vigyék Magyarországot. Megüzentük, hogy Magyarországnak előre kell mennie, és nem hátra. Megüzentük, hogy mi itt, a jobboldalon nem vagyunk jámbor lúzerek, akik megijednek a baloldal mögött álló, mégoly’ befolyásos nemzetközi médiától, a brüsszeli bürokratáktól vagy a mégoly’ gazdag Soros Györgyöktől. Megüzentük, hogy harcolni fogunk.

Tehát már úgy látja, hogy Buda behódolt neki? Szerinte már Pest is a lábainál hever? Még a végén kiderül, hogy igazam volt abban, amit a könyvemben írtam, pedig az egy disztópia. Valaki érti ezt? Ki a befolyásos nemzetközi média? AZ RTL? Vagy ki az isten? És Sorost már klónozták, hogy többes számban beszél róluk? A nemzet másik felének címzett hadüzenetet meg hagyjuk is. 

Szerintem most, hogy a háború itt van tőlünk nem is olyan messze, és minden ellenkező hazugsággal szemben közvetve és közvetlenül is érintettek vagyunk benne, mindenki értelemszerűen szorong. Ahogy hallgatom a fideszeseket, ők talán még jobban. Nem nagyon hatnak jelen esetben a háborús retorikák. Mintha tényleg mindenki békére vágyna, nem pedig egy újabb adag háborús pszichózisra. 12 éve hergeli a sajátjait az ellenzék és Brüsszel ellen, 12 éve harcol boldoggal, boldogtalannal, és mit lát az értelmesebb polgár? Azt, hogy ha nincs észnél, még a végén tényleg belesodródik egy olyan valós háborúba, amit az indított, akit emez 12 éve sztáról és szopkod. Na ez az, amit a híveknek nehéz összerakniuk, mert sehogy nem jön ki a matek. Mert lehet, hogy a legostobábbja mindent elhisz az M1-nek, de az egy fokkal értelmesebbje azért szerintem átlát a szitán. Hangsúlyozom, remélem.

De ez csak a kezdet volt, gyorsan beleszállt Tuskba, de gondolom, ezt meg ő érezte munkaköri kötelességének:

Végső kétségbeesésükben idehívták már Donald Tuskot is Lengyelországból. Idehozták azt a lengyelt, akit otthon is szégyellnek, aki először szétverte a saját pártját Lengyelországban, aztán szétverte az Európai Néppártot Brüsszelben. Donald Tusk maga a fekete macska, aki csak bajt hoz az ember fejére. Régi tanács, fogadjuk meg: sohase akadályozd meg az ellenfeledet abban, hogy hibát kövessen el.

Aki valamennyire követi a politikát, annak ezt az öblös, személyeskedő hazudozást nem kell magyarázni, aki meg nincs képben az olvasson utána. Annyit azért elárulhatok, hogy az Európai Néppárt köszöni szépen, jól van. Menjünk tovább:

És ez a jószívű emberek országa is: csupa nagyszerű ember, Szent Erzsébettől az életükért futó menekülteket ma is segítő ezrekig.

Ebben egyetértünk. Ha civilek nem lennének ott 0-24 órában a barikádokon, és nem tennének meg mindent a menekültek segítése érdekében, akkor mi már rég a világ szégyene lennénk. Mert a kormány még egy kurva mentőautót sem tudott a Keletibe küldeni, vagy egy mobil tisztálkodó helyiséget felállítani. Az adományokról és pénzbeli segítségről ne is beszéljünk. De a civileket anno megbélyegezni, ellehetetleníteni és üldözni, abban élen járt ez a szabadságharcos. Most meg amikor ezek a szervezetek teszik a dolgukat, akkor helyettük aratja le az elismerést. Köpedelem, undormány, szégyen! 

Ez is egy kisebb legalja: 

Az oroszlánt nem lehet lebirkózni, de lehet homokot szórni a szemébe, a medve szkanderben verhetetlen, de lehet az orrába karikát és láncot fűzni, a farkast verembe is lehet csalni, és mi tudjuk, hogy a vadkanból is lehet pörköltet csinálni.

Ez így, ahogy van egy random mesében sem igazán állná meg a helyét, én még senkit nem láttam oroszlánnal birkózni, de medvét se nagyon szkanderozni, pedig a Maci Laci az egyik kedvencem volt. Persze érjük, mit akar üzenni Rébusz bácsi, és beismerő vallomásnak el is fogadhatjuk, hiszen ez pont azt jelenti, amit jelent: ha nem tudunk valakivel tisztességes harcban helytállni, akkor egész egyszerűen aljas és nem megengedett eszközökkel próbálunk meg győzedelmeskedni fölötte. Hát ez Orbán.

Képesek vagyunk lezárni a határokat a migránsok előtt, lesz ütőképes hadseregünk, világszínvonalú hadiiparunk és tiszteletet parancsoló egyetemeink.

Az első és az utolsó küldetés már teljesült, Orbán bácsi! A migránsokat már szétaláztátok, az egyetemeket lenyúltátok, a középső kettőre még gyúrni kell, bár NATO-tagországként a szükségesnél jobban belefolyni ebbe, szerintem teljesen felesleges.

A baloldal elvesztette a józan eszét, és holdkórosan beletámolyogna egy kegyetlen, elhúzódó és véres háborúba. A baloldal magyar katonát és magyar fegyvert akar küldeni a frontvonalba. Ezt nem fogjuk megengedni. Nem hagyjuk, hogy a baloldal belerángassa Magyarországot ebbe a háborúba! Nem hagyjuk, hogy a baloldal katonai célponttá tegye Magyarországot, célponttá tegye az itthoni és a kárpátaljai magyarokat! 

Ez talán a legaljasabb rogáni szarkeverés, amit a népszerűségvesztés ellen bevethetett, de már megszoktuk. Nem tudom, mennyire kell magyarázni ezt a szemenszedett hazugságot, és légből kapott rágalmat, amit már mindenki ezerszer cáfolt, amitől mindenki elhatárolódik, de cáfolat nélkül is egy ordas hazugság. A hazudozás pápáját azonban ez nem zavarja, ő tényként közli, hogy a baloldal háborúzni akar. Nettó és gusztustalan hazugság! De ha már itt tartunk: attól még mély elismerés illeti azon ukrán és nem ukrán civileket, önkénteseket, egyszerű polgárokat, akik az életük árán is megvédik az országukat és a szabadságukat egy elvetemült 70 éves diktátortól. Mert az ukrán miniszterelnök nem csak pofázik a harcról meg háborúról, hanem meg is vívja azt. Megnézném én Orbánt és a 133 bátrat, hogy mit tennének hasonló helyzetben. Hogy mit tenne a megalkuvó, beszari pávatáncos, aki mióta kitört a különleges harcászati művelet, a sebes szájára nem merte venni a nagy barátja nevét. 

A családjainkat és a gyerekeinket meg fogjuk védeni! Az apa férfi, az anya nő, a gyerekeinket pedig hagyják békén!

Azt, bazmeg. Azt meg a rezsit véditek. Most éppen az ukrán gyerekeket kellene megvédeni, de arra sem vagy képes. Egy szatyorral menekülő szerencsétlen 6-7 éves kisgyerek fotója járja be a világot, ahogy kilométereket gyalogolva menekül a bombázások elől, és nem te, nem is az önfeledten tapsikoló slepped segít a hozzá hasonlóknak, hanem az általad meghurcolt civilek. Majd ti megmentitek, ja. Ne röhögtess már.

És akkor a finálé: 

Azt hiszem, mindent megbeszéltünk. 31 napja, hogy kilovagoltunk. Nagy távolságot tettünk meg, és rengetegen csatlakoztak hozzánk, mellettünk áll az ország. Ezt a választást meg kell és meg is fogjuk nyerni. Megnyerjük, és akkor béke, biztonság és nyugalom lesz Magyarországon. A mai napon a tanácsot megtartottuk, most befordulunk a célegyenesbe. 19 nap menetelés vár ránk, és a végén, április 3-án megvívunk velük. Induljunk hát, és nyerjük meg életünk legfontosabb csatáját! Adjuk meg nekik, ami jár, és védjük meg Magyarországot! Mi, magyarok együtt, nem másért, hanem egymásért. Magasba a zászlókat! Fel, győzelemre! A Jóisten mindannyiunk fölött, Magyarország mindenek előtt!

Megvívnak velünk? Mi van? Nem velünk kell megvívnod, hanem a saját démonaiddal. A választás nem egy thermopülai csata, nem egy focimeccs. Ha ez egy normális demokrácia lenne, akkor ezt az embert már rég a bezárt Lipótmezőn kezelnék. De nem az. Nem csata lesz, hanem választás. Persze, hogyne, a béke, a biztonság és a nyugalom cél, de csak akkor lesz itt bármi hasonló, ha az ország végre visszatalál arra az ösvényre, amiről módszeresen lelavíroztad 12 év alatt. Adjátok meg nekünk, ami jár? Mi jár nekünk? Keresztre feszítés, megkövezés, munkatábor? 

És most komolyra fordítva a szót. Ha ez az ember 18 nap múlva továbbra is hatalomban marad, akkor ennek az országnak annyi. Ez a pali szemmel láthatóan mentálisan instabil, talán veszélyesebb már, mint Putyin. A nyakába borult a szar, magára maradt az európai politikai erőtérben. Nincs senki, aki beállna mellé, csak röhögnek rajta. Pontosabban az Európai Unióban megvetik, Putyin haverjaként van elkönyvelve (mondjuk egyértelműen az is, Szijjártónak még plecsnije is van róla), a lengyelek és a V3-ak úgy általában is kihátráltak mögüle. Vállalhatatlan és égő. Szalonképtelen gumicsizmás tahó. 

Most vagy soha. El kell kergetni a kormányrúd mellől, és nélküle egy új dimenzióba kell áthelyezni az országot. Most gyenge és verhető. Tényleg sorsdöntő lesz ez a választás, és nyerhető. Orbán vagy nem Orbán. Ez a két opció van, válasszatok!

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!

Tovább