NEHAZUGGY

De hol vagyunk a képletben mi, a választók?

Vogronics András | 2022. Március 12, Szombat | 19:01

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,544,300 forint, még hiányzik 455,700 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Na ki nem vitázik? Úgy van. A harcos. A messiás. Az elmúlt 100 év legnagyobb koponyája. A libernyákcipelő. Az, aki soha nem vetemedne arra. És aki üzleti meg nőügyekkel nem foglalkozik. Az, aki egy ideje már ki sem ejti – nem annyira Márky-Zay Péter, mint – Vlagyimir Vlagyimirovics nevét. Aki általában ott sem volt, és azt sem tudja, hogy ki kicsoda. És kivel nem vitázik? Igen, tudjuk kivel, tudjuk ki helyett. Mert az más tészta lett volna, de így? Hülyék vagytok? Csak nem gondoljátok, hogy ez a velejéig elfoglalt és korrupt ember le fog állni vitatkozni holmi ellenzéki, bocsánat sorosista, baloldali, hazaáruló libernyák söpredékkel. Fújj. Nem veszi arra a cserepes, csücsöri, rángógörcsös, csókos szájára emennek a nevét, mert akkor stratégiailag is elismerné, hogy van ellenfele. Höhö. Hát nem ez volt a forgatókönyv, őfényessége nem volt erre felkészülve. Nem MZP-re volt beállítva a célzó berendezés, hanem a Gyurcsányra. Mi meló, mi energia, mi közpénz ment el ennek a lejáratásra, és ugyanennyi a harmadikéra, aki ezek szerint szintén a biztos befutó lett volna, de nem lett. És egyébként ha szabad kérdezni, ki a főnök? A Gyurcsány vagy annak a főnöke, a Soros? Vagy netán a Deep State vagy egyenesen a patás ördög lenne a vitapartner? Rohadtul elvesztettem a fonalat, pedig nem. Nagyon is értem ezt a riadt, eltorzult arcot. Az a döbbenet, amit a Tordai Bence által feltett kérdésre nagy nehezen kipréselt magából, megfizethetetlen: „Milyen vita? „

Érdemes újra meg újra megnézni ezt a kétségbeesett arcot, ezt a hirtelen a valósággal szembesülni kénytelen nagyon kis embert. Aki midőn egy érdemi kérdéssel kerül szembe, egyszerűen lefagy és elveszíti a hírhedt humorérzékét. Hogy nem lesz vita, az nem kérdés, hiszen miről vitázna ez az alak, akinek Münchausen báró is csak jelenthetne? Kiről vagy miről lehetne vitázni egy notórius hazudozóval, aki ha azt mondja „jó estét”, ki kell nézni az ablakon, hogy tényleg besötétedett-e? Aki életvitelszerűen tagadja a valóságot, aki semmibe veszi az ellenfelét. Az összeset, aki valaha volt neki. Aki ezzel a gyáva, olcsó sumákolással maszatol el minden fontos kérdést, és folyamatosan hárít. Tudta mindenki, hogy nem lesz vita, mint ahogy azt is tudta mindenki, hogy Novák Katalin lesz a köztársasági elnökasszonyság. Tudjuk, hogy tudja, és tudja, hogy tudjuk. Mert ha itt vita lenne, akkor nem történne más, mint hogy a valóság és a széles vászonra vetített orbáni valósághajlítás állna egymással szemben. Akkor a hívek előtt valószínűleg lemeztelenedett volna a király. Mert szájjal meg lehet csinálni bármit (mondta az utcalány), de tettekkel annál nehezebb a bizonyítás. Egy mikrofon mögül hencegni, az újságírókat le fake news-ozni, függöny mögül leskelődni bárki tud. Pontosabban ehhez is igen csak bátornak kell lennie annak, aki állítólag bárkit, bárhol, bármikor.

Tehát felkérték keringőre a táncmestert, az pedig önmagát ismételve visszautasította. Igazából ennél nagyobb égést nem is produkálhatott volna, mert akkor az én mesém is tovább tartott volna. De megtette. Ilyenkor gondolkodom el azon, hogy hol vagyunk a képletben mi, a választók? Mert ugye a választás a demokrácia ünnepe kellene hogy legyen, az embereknek ez az esemény arról kellene hogy szóljon, amiről 12 éve már nem szól: hogy lássák az egymással versengő, egymással szemben álló ajánlatokat. Ilyenről emberemlékezet óta nem beszélhetünk. Ehhez az kellett, hogy a demokráciából egy viccfórumot csináljanak, az ellenzéket és azokat a polgárokat, akik másképpen látják a dolgokat, egész egyszerűen lehazaárulózzák, és mindenféle degradáló jelzővel lássák el azoknak az orbánista szavazóknak a hergelésére, akik 12 éve hatalomba tartják ezeket. Mert csak így működik, csak így lehet ezt a magából kifordult állapotot fenntartani.

Nyilván ennek a projektnek a sikeréhez kell egy befogadó, az ehhez a helyzethez asszisztáló embertömeg, aki parancsszóra bármit megtesz azért, hogy minden maradjon úgy, ahogyan van. Ezt a vallási szektát kibillenteni, gondolkodásra bírni, a valósággal szembesíteni, gyakorlatilag lehetetlen küldetés. Ezért sem igazán nem értem, mitől van beszarva egy kis vitától a nagyember, hiszen aki 30 éve van a politikában, és szándékában nem áll onnan kivonulni még vagy 20 évig, annak megfelelő alkalom is lehetne ez arra, hogy az ellenfelét élő adásban földbe döngölje, nem? Másfelől annyi, de annyi nyilvánvaló vereséget kommunikált már fényes győzelemként – az érvénytelen népszavazástól a több mint 44 ezer halottal járó brutálisan sikeres járványkezelésig -, hogy ha netán valóban vereséget szenvedne, akár kiütéssel, az első menetben, kizárt, hogy ne tudná azt is győzelemként letolni a sajátjai torkán. Oszt’ jónapot. Aki az M1-en vagy a Kossuth rádión szívja magába a közéleti magaskultúrát, annak a sima vereség is elsöprő győzelem, ha a vezér azt mondja. Ja, hogy a bizonytalanok és akik eddig valamiért nem tudtak dűlőre jutni saját magukkal, hogy kire adják majd le a voksukat a választáson, azok egy ilyen lelepleződés után alighanem simán eldöntenék ennek a szájkaratésnak és az 133 bátor emberének a sorsát? Az más kérdés. Mert ekkora kommunikációs munícióval (még a felesége nevét is papírból kellett felolvasnia) és intellektuális fölénnyel minimum hendikeppel kellene a startvonalhoz állnia a ketrecharcosnak, nem vérben forgó szemekkel és vizes tenyérrel kitérni a kérdés elől.

Tehát csak a szokásos. Semmit nem bíz a véletlenre, főleg nem most, amikor minden fronton vesztésre áll a valósággal szemben, és minden szavazatra szüksége van. Bár lassan már csak három szűk hét van hátra a választásig, nem tudom, mikor fognak az ellenzék által beígért bombák felrobbanni, és a kormányra nézve kínos dolgok a felszínre kerülni, mert fogy az idő. Ahogy a Rogán-Habony központnak is igen kevés ideje maradt elhitetni a hívekkel és hívőkkel, hogy az Orbán-kormány mindig is Putyin-ellenes volt, úgy idő kell majd a tarsolyban maradt esetleges vádak megemésztésére is. Nem mintha az elmúlt 12 év önmagában ne lenne egy komplett vádbeszéd.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!