NEHAZUGGY

Ennek csúnya vereség lesz a vége

Lázár Gergő | 2022. Február 28, Hétfő | 19:00

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,544,300 forint, még hiányzik 455,700 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Ugyan béketrágyalásokat folytattak nemrégiben, nem úgy tűnik, hogy az ukrán-orosz háború mostanában fog véget érni. Az oroszoknak továbbra is követeléseik vannak – Putyin ezt telefonon Macronnak is elmondta – de jól láthatóan nincsenek olyan helyzetben, hogy ezen követelések bármelyikét is elfogadják az ukránok. Lehet, hogy a Krím-félsziget esetében sikerült gyors győzelmet aratniuk az oroszoknak, de Ukrajna egésze úgy tűnik, túl nagy falatnak bizonyult, mivel a civil lakosság is beszállt a harcokba és visszaveri a megszálló orosz csapatokat. Elég csak a szociális médiákat követni ahhoz, hogy kiderüljön, az oroszok messze nem állnak nyerésre, sőt, Putyin mégis megpróbálkozik a lehetetlennel és megpróbálja diktálni a harcok kimenetelét.

Az EU viszont nyíltan kiáll – végre – az ukránok mellett, és már nem csak szavakban támogatják őket. Fontos döntés volt az a blokk részéről, hogy fegyverszállítmányokat hagytak jóvá, amelyekkel az ukránok visszaverhetik az orosz előrenyomulást. Jól láthatóan az oroszok eddig egyetlen jelentős várost sem tudtak bevenni, mivel az ellenállás jóval nagyobbnak bizonyult, mint amire számítottak. Ez azonban érthető, mivel az ukránok pontosan tudják, hogy most hazájuk létéért folynak a harcok és ha megadják magukat, azzal Ukrajnát adják fel, amely újra orosz kézre kerülhetne. Nyilván nem mindenki akar harcba menni a hazájáért, de sokan úgy döntöttek, hogy ez az egyetlen megoldás jelen pillanatban. Vagy fegyvert ragadnak – ez lehet kaszától kezdve Molotov-koktélon keresztül akár egy pár tucat kő is –, megpróbálják feltartani az orosz haderőt, vagy felemelt kézzel megadják magukat és bíznak a csodában.

Viszont minden egyes nappal, amelyet az orosz haderőnek egy idegen országban kell tölteni, növekszik az esélye annak, hogy vereséget fognak szenvedni. Hiszen itt az ukránok vannak otthon, akik meg tudják oldani a csapatmozgósításokat, a társadalom velük van, nem pedig a megszállókkal. Ha egy orosz tank, vagy katonai szállítójármű kifogy az üzemanyagból, akkor az ukránok nem fognak a kisegítésükre rohanni, ellenben ha ugyanez történik egy ukrán tankkal, akkor igen gyorsan meg fogják oldani a problémát. Nem véletlen, hogy farmerek, vasúti dolgozók, vagy egyszerű civilek kezére kerültek orosz tankok és harckocsik. Ezek olyan veszteségek az orosz fél számára, amivel vélhetően nem számoltak. Úgy hihették, hogy ha ilyen járműveket fognak veszíteni, az kizárólag a harctéren történhet meg, nem két település között egy főúton.

A világ lakosságának szimpátiája is az ukránokkal van, ember nem támogatja az orosz megszállást, ami az orosz katonák helyzetét is nagyban ronthatja. Mert aki felfogja, hogy őt csak meghalni küldte Ukrajnába az orosz vezetés, igen demoralizáló lehet, és ez végső soron a haderő gyengülését jelentheti. Elég nehéz bemagyarázni a fronton harcoló katonáknak, hogy egy fair háborút vívnak, amikor mindenki, akivel találkoznak azt kérdezi tőlük, hogy mit keresnek egy idegen országban. Egyszerűen nincs valódi célja a háborúnak, mint ahogy az okáról sem nagyon lehet tudni a mai napig. Putyin döntése a legtöbbeket meglepte, hiszen már eddig is fenyegetőzött az Ukrajna elleni támadással Putyin, de évek óta nem történt semmi, most pedig órák alatt eszkalálódott oda a helyzet, hogy kirobbant a háború.

Persze a NATO szerepéről vitatkozik, meg arról, hogy tartott tőle, hogy mi lesz ha a NATO katonákat telepít Ukrajnába, de ameddig erről az ukrán nép dönthet, addig neki semmiféle beleszólása sincs a dologba. Nem kell vele egyetértenie, de semmi köze ahhoz, hogy a szomszédos országban mi történik. Olyan ez, mint hogy nem indított senki sem háborút Belorusz ellen azért, mert oda orosz csapatok érkeztek. Az orosz bábállam szerepe ebben a háborúban igen fontos, ami miatt egyébként velük szemben is szigorúbb szankciók léphetnek életbe az unió részéről. Tehát ha Ukrajna nem rohanta le a beloruszokat a csapatmozgósítások miatt, akkor Oroszországnak mégis miért lenne ehhez bármi joga is? Putyin magyarázkodása egyszerűen gyermeteg és nincs az a marha, aki ezt elhinné. Leszámítva persze az orosz propagandán felnövekedő népességet, akik teljes komolyan hiszik, hogy Oroszországnak nem volt más lehetősége, mint a háború kirobbantása. Ők azt is hiszik, hogy Ukrajna tehető felelősség ezért, miközben az oroszok azok, akik civileket gyilkolnak országszerte.

Putyint súlyosan meg kell majd büntetni a háború végeztével, amelyet vélhetően el fog veszíteni. Bíróság elé kell állítani és el kell ítélni a háborús bűnei miatt. Amennyiben végre Oroszországnak más vezetője lesz, talán elérhető, hogy az oroszok többé ne jelentsenek fenyegetést Európa békéjére. Mert most ott tartunk, hogy akár egy harmadik világháború kirobbanása is a küszöbön van, ha Putyin beváltja ígéreteit és csapást mér azokra az országokra, amelyek segítik az ukránokat az ellenállásban. Akkor viszont felkészülhet arra, hogy nem csak súlyos vereséget fog szenvedni, hanem országa fogja megfizetni az erőfitogtatását. Az ukránok már megmutatták neki, hogy nem tartanak az ő félelmetesnek vélt erejétől. Elég csak arra a csecsen katonai vezetőre gondolni, aki Ukrajnába ment harcolni az oroszok oldalán, de már az első napokban halálos áldozatává vált a konfliktusnak.

Nem érdemes alábecsülni egy békét szerető nép ellenállását sem, noha itt pontosan ez történt. Ebből Putyin már egészen biztosan nem jön ki jól, ezt jobb, ha végre elfogadja.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!