NEHAZUGGY

Sajnos a valóság mindennél szörnyűbb

Lázár Gergő | 2022. Február 12, Szombat | 19:02

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,528,300 forint, még hiányzik 471,700 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Újabb bizonyítékok születtek arról, hogy a nemzetközi nyilvánosság kettős mércét alkalmaz Magyarországgal és Lengyelországgal szemben, s emögött tudatos machináció állhat

– ezt állítja minapi cikkének felütésében a Mandiner Fideszt szolgáló sajtómunkása. Ezt arra alapozza, hogy egyes NGO-k munkatársaival olyan beszélgetések készültek, amelyekből kiderül, hogy másként kezelik mondjuk a magyar vagy a lengyel kormányt lejárató információkat, mint azokat, amelyek ennek ellenkezőjéről számolnak be. Elmondásuk szerint sok külföldi tudósító egyébként sem érti meg a magyar nyelvet, ezért csak másoktól informálódhat a helyzetről, meg egyébként is úgy kell beállítani a magyarországi helyzetet, mintha itt minden rossz lenne. Hogy az NGO-k ilyen értelemben hogyan végzik a munkájukat, azzal én nem vagyok tisztában, de itt nem is ezzel szeretnék elsősorban foglalkozni, hiszen mi magyarok vagyunk, beszélünk magyarul, közülünk sokan Magyarországon élnek, ezért pontosan tisztában vannak a valósággal.

Tehát ha mi pontosan látjuk, hogy mi történik, és ezt sok NGO által készített elemzés be is mutatja, akkor mégis hol itt a probléma? A cikk szerint ugyanis ezek a szervezetek elfogultak és hazudnak az ország helyzetével kapcsolatban, de aki Magyarországon él, látja mi történik, tájékozódik, követi a híreket nap mint nap, az vitatkozna azzal példádul, hogy Magyarország az EU egyik legkorruptabb országa? Vagy azzal, hogy oligarchia alakult ki, leépült a sajtószabadság és az emberi jogok is csorbultak. Esetleg azzal, hogy szétlopták az országot, még jobban tönkretették az egészségügyet, az oktatást és a szociális ellátást? Vagy azzal, hogy a valóban szükséges fejlesztések helyett inkább templomokat építettek és stadionokat húztak fel minden faluban?

Nem tudom megítélni, hogy milyen módszerekkel dolgoznak az NGO-k, noha pár évvel ezelőtt volt szerencsés megtekinteni, hogy egyes lengyel civil szervezetek hogyan dolgoznak, de nyilván ezzel csak felületes tudást szereztem. Amit viszont akkor, ott láttam, az nem más volt, mint hogy bizonyos csoportok megpróbálnak segíteni a bajba került menekülteknek, hajléktalanoknak, fiatal anyáknak, a helyi kormány viszont megpróbálja őket teljesen ellehetetleníteni. Azzal is szembesültem, hogy borzasztóan segítőkészek és tényleg mindenek előtt azzal foglalkoznak, hogy segíthessenek másoknak, még ha nekik sokszor fizetésre sem futja már. Nem tudom, hogy Magyarországon hasonló-e a helyzet, de feltételezem, hogy ezen civil szervezetek sem hazudnak össze-vissza a kormány politikájáról, hiszen erre semmi szükség nincs.

Miért hazudnának, mikor a hülye is látja, hogy mi folyik az országban? Semmi szükség a fals információkra, elég csak a valósággal szembesíteni a külföldi újságírókat vagy megfigyelőket és rögtön kialakul az a bizonyos kép. Beszámolna az ember szívesen a pozitív fejleményekről is, de ha ilyenek nincsenek, akkor mit lehet tenni? Lehet, hogy történt az elmúlt 12 évben egy pár olyan változtatás, amely valóban segített egyes embereknek, de azért valóban jelentős, milliók életét jobbá tevő változtatásról igen nehéz lenne beszámolni. Mert a szegények ma is ugyanolyan szegények a vidéki településeken. Tűzifával, krumplival, a közmunkájuk elvételével manipulálják, zsarolják őket, szavazatukat, azaz őket magukat kilóra megveszik. Az egészségügy csak rosszabb helyzetbe került, ma már százezrek választják inkább a magánszférát, hiszen nem kívánnak még meghalni. Az oktatás borzasztó állapotba került, az iskolák egyre nagyobb része került egyházak kezébe, az egyetemeket összevonták, vagy bezárták, illetve pártkatonák által irányított alapítványi kezelésbe helyezték.

Az infláció elszállt, a fizetések reálértéke gyászos, miközben a megemelkedő bérekkel példálóznak és verik a mellüket. Ehhez képest a régió szinte bármely más országában magasabb a minimálbér, mint Magyarországon. Egyszerűen nincs mire büszkének lenni, hiszen az elmúlt 100 év elviekben legjobb 10 éve van a hátunk mögött, mégsem sikerült semmiféle valódi előrelépést produkálni. Az EU elképesztő pénzeket küldött Magyarországra, hogy felzárkózhassunk a Nyugathoz, de ezeket a pénzeket is jelentős részben ellopták. Lettek belőle értelmetlen beruházások százai (Hadházy Ákos Facebook-oldala egy egészen ijesztő gyűjteménye ezeknek), miközben a valóban szükségeseket a mai napig nem hajtották végre. A mostani pénzszórásnak is csak az az oka, hogy épp választások lesznek, és amennyiben hatalmon akarnak maradni – márpedig ehhez kétség sem fér – mindenáron, minden eszközzel szavazatokat kell szerezniük. Az szja-visszatérítés, a 25 év alattiak adómentessége, illetve a közmunkások bérének megemelése, a 13. havi nyugdíj mellett nem több, mint kampányfogás.

Ennyire telik a magyar kormánytól: alamizsna. Ahelyett, hogy olyan gazdasági helyzetet teremtettek volna, ahol ilyenekre nincs is szükség. Ahelyett, hogy hatósági árassá tették volna a csirkefarhátat – ezzel a terhet a kereskedőkre tolva –, tovább csökkenthették volna az élelmiszerek áfáját. A benzin árának állami szintű korlátozása helyett szólhattak volna Matolcsynak, hogy lopjon már kevesebbet, akkor talán az infláció is mérsékelhető lenne. De nem, ők az utolsó utáni pillanatban beleszóltak az árszabásba, ezzel mesterségesen manipulálva a piacot, aminek még súlyos következményei lehetnek. Ezekről a sikerekről kellene beszámolnia az NGO-knak? Vagy kihagytam volna valamit, amire olyan nagyon büszkének kellene lenni? Véleményem szerint elég csak szétnézni az országban ahhoz, hogy pontosan lássuk, mi is a valóság, nincs szükség külföldi újságokra, vagy NGO-kra ahhoz, hogy ezzel szembesüljünk. Sajnos a valóság borzasztóbb, mint azt sok újság megírja. Bár ne így lenne.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!