Május 21,  Szombat
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Így vagy úgy, dönteni kell

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,324,935 forint, még hiányzik 1,675,065 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Nem nekünk, a „pórnépnek”. Mi évekkel ezelőtt arra voksoltunk, sokan, hogy az Európai Unióhoz szeretnénk tartozni, és örömtáncot jártunk 2004. május elsején, amikor tagország lettünk az európai „klubban”.

Azóta sok minden változott a magyar politikában, de egyáltalán nem jó irányba mutatnak ezek a változások 2010 óta.

Az a kormányzat, amely akkor hatalomra került, egy viszonylag stabil gazdasági és szinte problémamentes külkapcsolati rendszert örökölt. És – természetesen – rengeteg anyagi támogatást az EU-részéről ahhoz, hogy ez a sok szempontból „harmadik világbéli” ország fel tudjon zárkózni az európai életminőséghez, életszínvonalhoz.

Nem ez történt, ma már tudjuk mindannyian. Vagy ha mindannyian nem is, elég sokan. Az történt, hogy a beteges, sztálini hatalomvággyal megátkozott fideszes nagyvezér banánköztársasági alapon kezdte el működtetni a királyságot. Nem ő az első, és gondolom, nem is az utolsó, aki megkergül a hatalomtól.

Amit országon belül művel a híveivel együtt – immár 12 éve – a gazdaságban (lopás minden szinten), a közéletben (hazudozás és mások lejáratása minden szinten), és a vezető pozíciókba évezredekre kinevezett csókosaival, az olyannyira demokráciaellenes, hogy csak az nem látja, aki nem akarja.

Ami ennél is rosszabb: a külpolitika, vagyis az a gerinctelen, seggnyaló ide-oda csapódás. Magyarország érdekeit teljesen figyelmen kívül hagyó, értelmetlen és megmagyarázhatatlan tettek és kinyilatkoztatások. A nagyon külügygazdasági miniszter minősíthetetlen ostobasága, valamint Magyarország ebből fakadó egyre rosszabb nemzetközi megítélése.

Azt gondolom, most fordulóponthoz érkeztünk a világpolitikában. Elemzők és szakértők szerint az, hogy Putyin le akarja tarolni Ukrajnát, nagyon összetett és bonyolult dolog – mint minden háború -, és senki sem tudja, hova vezethet a volt KGB-s megalomániája. Van olyan vélemény is, hogy az EU gyengítésén kívül még a NATO gyengítését is célul tűzte ki magának.

Oroszország lassan kiszorul a világpolitika vezetői közül. Kína már nem  liheg a sarkában, hanem tarol. Putyinnak szerintem most van az utolsó lehetősége arra, hogy bizonyítsa, ő a kakas a szemétdombon.

És akkor háborút fog indítani. Nincs kétségem arra nézvést, hogy elmegy majdnem akármeddig.

Mindeközben a magyar kormány, pontosabban annak kizárólag a saját anyagi és hatalmi érdekeit legfontosabbnak tartó feje újabb seggnyaló, dörgölőző kiruccanásra indul Moszkvába.

Mindeközben tízezres számban telepítenek csapatokat Európába. Harci egységeket. Biden amerikai elnök nem küld fegyvereket az ukránoknak, de erősíti európai fegyveres erőit.

Mára kulcskérdéssé vált Ukrajna. Ukrajna, mint az ütközőzóna Putyin birodalma és az Európai Unió között.

Ezért dönteni kell az orosz seggnyalás, az orosz kapcsolatokból eredő sok mocskos pénz, valamint az Európai Unióhoz való tartozás között.

Van tippem, mi lesz a döntés, de megtartom magamnak.

Szerintetek?

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.

Social media & sharing icons powered by UltimatelySocial
error

Kövess minket!