NEHAZUGGY

Hagyjuk már békén a nem vallásos embereket

Lázár Gergő | 2022. Január 23, Vasárnap | 10:30

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,528,300 forint, még hiányzik 471,700 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

„Ma, amikor úgy érezzük, kultúránk mély válságon megy keresztül”, szükség van az elmélyült tudás, a keresztény ismeretek és a hit olyan központjaira, amilyenek a középkorban a kolostorok voltak. De szükség van „bátorságra és missziós lelkületre is”, hogy egészen más szokásokat, kultúrát képviselő emberekhez is „elmenjünk és meghirdessük számukra Krisztus szabadító örömhírét” – fogalmazott Erdő Péter.

Ezt a bíboros, esztergom-budapesti érsek az ökumenikus imahét megnyitóján ecsetelte. Ahol többek között Balog Zoltán egykori emberi erőforrás miniszter, a Magyar Református Egyház zsinatának jelenlegi lelkészi elnöke is beszédet mondott. Ám az ő mondanivalójába semmi kirívóan érdekes nem csúszott, ezért gondoltam, hogy Erdő emelkedett gondolataira fókuszálok. Azt értem, hogy ezzel riogat a kormány már évek óta, de azt mai napig nem értem, miért is megy át a kultúránk olyan mély válságon? Mi veszélyezteti a kultúránkat? Az EU? A menekültek? Soros György? Tényleg nem tudom, mitől kellene ennyire tartani, de mivel a kormány soha nem fejti ki igazán, hogy mire is gondol a kultúra lerombolása alatt, ezért csak találgatni tudok. Egy biztos, olyan szembetűnő jelei azért nincsenek ennek a mérhetetlen pusztításnak, annál inkább a kormány döntései által okozott károknak.

Orbánék maguk gyilkolják a magyar kultúrát azzal, hogy a társadalom különböző szegmenseit egymásnak ugrasztják. A magyarok mentalitása félelmetes átalakuláson ment át az elmúlt években, ami szerintem sokkal komolyabb károkat okozott mindannyiunk számára, mint az országba már szinte alig érkező menekültek. Akikről biztosan tudjuk, hogy nem ők azok, akik tönkreteszik mások életét, hanem a kormány, amely különbséget tesz mondjuk a középosztály tagjai és a szegények között. Utóbbiakat olyan megalázó módon használja szavazatok vásárlására, hogy ha ez nem is közvetlenül kultúra-romboló, közvetett módon biztosan az. Mert végső soron ezeket az embereket kormány sötétben tartja, félrevezeti, ezért elmondható, hogy az ország elbutításával a kultúránkat is lassan, de biztosan szétveri.

Nyilván a kormány zsoldjából élő Erdő Péter ezt jobban tudja, hiszen bíborosként mindenre is rálátása van, ha már a kormány kegyeltje. Ő pontosan ugyanazt látja, mint a kormánya: a kultúra válságát, azt, hogy mások lerombolják azt, ami a miénk. Szerencse, hogy itt van nekünk a kereszténység, a vallás, amely elmélyült tudást ad. Nem tudom, pontosan milyen tudásnak számít mondjuk a Biblia ismerete, de hogy tudományosan nem nagyon megalapozható, az biztos. Az egyház nem pont arról híres, hogy a tudás és fejlődés oltárán olyan sokat feláldozott volna. Pont ők voltak évszázadokon keresztül ezek gátjai, hiszen embereket égettek el élve a másfajta meggyőződésük miatt. Istenkáromlásnak minősítettek egyes teóriákat, ami miatt embereknek kellett meghalniuk, akik sokszor a sírba vitték magukkal a fontos kutatásaik eredményét.

A kereszténység igen sok mindenért felelős, ezek közül az egyik a progresszió, a fejlődés lassítása. Szinte mindent megtettek azért, hogy az általuk propagált mesékre építsük fel a világunkat, ne pedig a tudományos tényekre, amelyek ma meghatározzák életünket. Fejlődésről, vagy elmélyült tudásról beszélni az egyház kapcsán tehát borzasztóan nevetséges. Gátjai voltak a fejlődésnek és gátjai a mai napig, ez a fájó igazság. De mint látható, Erdő nem adja fel és úgy beszél a hittérítőkről, mint a mai napig nélkülözhetetlen elemekről, akik elviszik Krisztus szabadító örömhírét. Nem tudom, ez mit is jelent, talán a dél-amerikai civilizációk leszármazottai erről többet tudnának mesélni, hiszen több millióan tűntek el a föld színéről azt követően, hogy a térítők nem csak Isten szavát hozták el, de olyan betegségeket is, amelyek ellen nem volt semmiféle immunitása a helyieknek. Persze tudom, hogy csupán szeretetből vitték a halálos kórt, nem akartak ők bajt okozni, csak hát ez a történelmen nem változtat.

De számomra a kérdés inkább az, hogy mégis mi a búbánatért lenne szükség a mai napig keresztény missziókra, amelyek elviszik Isten hírét a világban? Nem értem, miért gondolják egyesek azt, hogy a keresztény vallás minden vallások csúcsa, és kvázi mindenkinek muszáj tudni róla. Aki meg akarja ismerni a Bibliát, az vélhetően meg fogja ismerni a hittérítők nélkül is, aki pedig nem, annak egyébként sem volt rá igénye. Okozott már elegendő kárt a vallás világszerte, soha nem lesz belőle elég? Miért akarják a vallásos emberek olyan bőszen megtéríteni mindazokat, akik nem ugyanabban hisznek, mint ők? Pont amiatt jó hely a világ, hogy sokan gondolnak sokfélét és kevesen gondolják pontosan ugyanazt. Emiatt van esély a párbeszéd, a vita kialakulására, ami előre viszi a világot. Ha viszont párbeszéd és érvelés helyett valaki a Bibliát kapja elő, mint forrást, akkor azért gondok lesznek. Aki akar, az higgyen csak, lelke rajta, de aki nem hisz Istenben, azt hagyják már békén, és ne dolgozzanak azon éveken keresztül, hogy sikerrel megtérítsenek valakit. Ha valaki követni akarja a vallást, akkor meg fogja tenni. Anélkül, hogy valakik rá akarnák erőszakolni.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!