NEHAZUGGY

Európa rezsicsökkentett szegényháza

Mentálisan kipihent jó reggelt mindenkinek! Mint tudjuk, az erkölcsi fölény odaát van. És tényleg. Például a szolnoki Fidesz (úgy is, mint hivatalos pártszervezet) genderterrorra adott frappáns válaszát IGAZI FÉRFI ügyben, lehetetlen überelni. Pedig a recept módfelett egyszerű: nyúld le egy külföldi szupermodell fotóját, írd rá igényes kereszténynemzeti helyesírással, hogy Az igazi férfi az Fideszes szavazó !, lökd fel a művet a közösségi oldaladra és várd, hogy a pártközpontból megdicsérjenek. Aztán amikor kiderül, hogy közröhej és megvetés tárgyává váltál, a gazdi elismerése helyett pedig csupán a dicstelen hírnév vett a vállaira, akkor tüntesd el a művet, és reméled, hogy Rogán haragja nem ér utol, amiért hülyét csináltál a Pártból.

Egyrészt ez se sokkal durvább, mint Kövér László bármelyik közönséges szakértése nemzeti ügyekben (pl. az a jó magyar, akinek 9-16 unokája van, valamennyien magyarul beszélnek, és elkötelezettek a nemzet ügye iránt; az ellenzék nemhogy nem lehet jó magyar, de nem is nemzet része, stb.), de azért remélem, hogy a Márki-Zay Péter különböző kiforgatott nyilatkozatai nyomán a Fideszes szavazók helyében rendre megsértődő propagandagyár már megírta a bocsánatkérő közleményt, amiért a szolnoki fiókszervezetnél elgurultak a gyógyszerek és túlszaladt a legendás kereszténynemzeti jóízlés biciklije. Másrészt ahogy elnézem a CÖF nevezetű nemzeti honvédelmi különítmény friss, Márki-Zayt és Gyurcsányt alázó, nem mellesleg az Austin Powersből lenyúlt képét (meg persze az ütős poénról készült videót), amire a jogtulajdonos aligha adott engedélyt, már megint meg kell állapítanom, hogy a NER üzemeltetői akkor sem bírják visszafogni magukat a lopástól, a lenyúlástól, amikor a milliárdokhoz képest látszólag apróságokról van szó. Mint valakinek a fotója vagy a szellemi tulajdona. Hogy a végeredmény vicces, frappáns, poénos vagy undorító, szánalmas, ízléstelen, az már majdnem mindegy is.

A hónap kétharmada lassan eliramlik, erről eszembe jutott, hogy az ördög ügyvédjével vajon mi lehet? Nem mintha rögeszmésen rá akarnék tekeredni Varga Judit életének intim részleteire, vagy ha igen, csak és kizárólag a közre tartozó részére. Azaz egyáltalán nem érdekel a szexuális irányultsága, de attól ma is kiráz a hideg, hogy szerinte egy családanyát, egy nőt (legyen az mosónő, szakácsnő, tanárnő, takarítónő vagy történetesen igazságügyi miniszter) meg lehet alázni azzal, hogy esetleg a saját neméhez (is) vonzódik. Mindazonáltal valamiért elmerengtem azon, hogy bár fogalmam nincs, ki az ördög ügyvédje, de a januárra ígért leleplezése tekintetében lassan kifut az időből. Nem mintha azt szeretném, hogy a választás ereszcsatornákon hálószobákban dőljön el, de bármilyen későn, végül én is eljutottam arra a felismerésre, hogy igen, normális helyeken vannak határok, amelyeket nem lépünk, csakhogy. Miután a Fidesz úgy döntött, hogy nincsenek átléphetetlen határok, ezért rezzenéstelenül politikai haszonszerzés eszközévé lehet silányítani emberek, teljes társadalmi csoportok magánéletét, miközben ha a lájkokban mérhető politikai népszerűség harácsolása a tét, akkor gátlástalanul nyomják az arcomba a magánéletüket, ezt a magánélet szentségéről szóló baromságot elengedem. Az van, hogy ha nekik belefér, hogy kitegyék a céltáblát emberekre csak azért, mert valahogyan élnek, valakivel élnek, valakit szeretnek, akkor rohadtul nem magánügy, hogy ők mit művelnek a négy fal között. Főleg ha az, amit művelnek szöges ellentétben áll a mérgező prédikációjukkal.

Ami az egyéb magánügyeket illeti. Olvasom, hogy a HVG interjút készített Jakab Péterrel, amelyben egyebek mellett a Márki-Zay Péter által emlegetett grazi magánklinika (erről ITT írtam) is terítékre került. Mint ismert, miután a kritikus, tényfeltáró, tényellenőrző média szétszedte MZP-t a bizonyítékok nélküli utalgatásai miatt, az ellenzéki miniszterelnök-jelölt egy későbbi Facebook-bejegyzésében úgy magyarázta az állítólagos grazi ügyet, hogy „az Orbán Viktor egészségügyi állapotára és orvosi kezeléseire vonatkozó információk a törvény által védett személyes adatok. Ebben a tekintetben őt azonos jogok illetik meg minden magyar állampolgárral.” Jakab ebben a témakörben úgy nyilatkozott, hogy nem is az a lényeg, hogy Orbán Grazba jár, vagy hova jár, hanem hogy amikor szemtől szemben áll vele a parlamentben, akkor ő is a mentális fáradtság jeleit tapasztalja rajta. Hozzátette, nem véletlenül kezdeményezte a Jobbik, hogy a mindenkori miniszterelnököt vessék pszichológiai alkalmassági vizsgálat alá, hiszen „miniszterelnök úr egy kicsit elfáradt”.

Az a helyzet, hogy aki évtizedeken keresztül háborúban áll létező és nem létező ellenségekkel, sőtpláne a saját démonaival, az rohadtul belefárad. Akkor is, ha egy tisztességes emberről van szó, aki tiszta lelkiismerettel hajthatja álomra a fejét esténként, akkor meg pláne, ha egy korrupt autokrata az illető, aki saját bevallása szerint 3-4 órát alszik naponta. Ha ráadásul ez a háborús pszichózis emberek millióinak sorsára van komoly következményekkel, akkor hadd ne legyen már magánügy, hogy milyen fizikai és mentális egészségi állapotban van a szóban forgó egyed. Emlékszem, amikor Angela Merkel nyilvános remegései kapcsán ment a némiképp jogos hörgés, hogy a német kancellár egészségi állapota nem lehet magánügy. Helyes. Nem vagyok szakember, nincs hatásköröm orvosi diagnózisok felállítására, de szerintem a politikai hatalom csúcsán eltöltött túlságosan sok idő akkor is komoly személyiségtorzító hatással bír, ha valakinek történetesen nincsenek skizofrén hajlamai, vagy nem rángatja a nem létező nyakkendőjét. Szerintem ha Merkel vagy éppen az Egyesült Államok korábbi elnökének (Felcsút ikertestvére) egészségi állapota közügy, akkor egy 10 milliós ország teljhatalmú urának mentális frissessége vagy fáradtsága sem lehet magánügy.

Akinek rengeteg szabadságharccal és a Rogán-konyhában megtervezett ideológiai fakardozással azt sikerült elintéznie a politikai hatalom csúcsán eltöltött súlyos évek alatt (soha többé baloldal; ők elvették, mi visszaadjuk; megvédjük a rezsicsökkentést; piros volt, nem sárga és egyéb kipcsak hazugságok dallamára), hogy a magyar lakosság előre megy, nem hátra alapon az Európai Unió második legszegényebbje. Természetesen ez a lesújtó tényállás – úgy is, mint a hatósági áras csirkefarhát szükségességének lesújtó magyarázata – nem érinti a sleppjét. Sem Matolcsy Györgyöt, sem Matolcsy György fiának haverját, sem az Állami Számvevőszék Matolcsynál is többet kereső elnökét, sem Mészáros Lőrincet, akinek mostanában a 22-es a szerencseszáma. Miután tegnapelőtt kiderült, hogy 22 milliárdért fejleszt öntözőrendszert a Lázár János-féle ménesbirtokhoz, tegnap annak örülhettünk, hogy ugyanennyiért új focistadiont és sportlétesítményeket épít Zuglóban. Az összkomfortos népnemzeti nyomorúság pláne nem érinti őfelsége banktulajdonos vejét, akinek frissen harácsolt Gránit Bankja máris hasít, mint a kurvaélet. A Városliget Zrt.-től a MÁV-on keresztül a Volánbuszig egy rakás állami cégnek van számlája a miniszterelnöki família bankjánál. Még a Miniszterelnökség cége, a Várkapitányság Zrt. is Orbánnál Tiborcznál bankol.

Úgyhogy. Miközben a mentálisan elfáradt, primitív kisembertempóra kapcsolt küldetéstudat pereputtya nevére került Európa szegényháza, ahol emberek tömegeinek egyetlen életcélja a túlélés, a választás előtti utolsó száz méteren is természetesen a sajátjaként rendelkezik mások vagyonával. A kisboltokat szarrá szopatja a hatósági áras alapélelmiszerekkel, a lakossági hitelkamatok rögzítését a bankokra lőcsöli, és mindenféle választási alamizsnák mellett a rezsicsökkentéssel próbálja elvarázsolni azokat, akiknek egyetlen célja a túlélés. Abban nincs semmi rendkívüli, hogy a másokéval veri a csalánt, az egész járványkezelést lényegében mások szolidaritásából és közteherviselési kötelezettségéből finanszírozta, hogy az állami kasszát a Fidesz választási érdekeinek szolgálatába állíthassa. A csirkefarhátnak és az olcsó rezsinek tapsolók kedvéért mondom: a piaci folyamatok megerőszakolásából nincs jólét, olcsó rezsi pláne nincs. Olyannyira, hogy idén mintegy 2000 milliárd forintba kerülhet a rezsicsökkentés a költségvetésnek úgy, hogy az állami MVM már tavaly is sokmilliárdos segítségre szorult. Ez mind az adófizetők pénze. Nem a Matolcsy-Mészáros-Tiborcz-Orbán-klán közpénzből harácsolt vagyonából csípték le, ezt mindenkinek nyögni kell.

Beleértve a határozatlan idejű munkabeszüntetésre készülő tanároknak is (talán megértették mostanra, hogy nincs hova hátrálni), akiknek a bérei Európa rezsicsökkentett szegényházában, világ szégyenére a garantált bérminimum szintjén egyensúlyoznak, akik egyre tragikusabbak feltételek mellett tolják a nemzet napszámosait megillető talicskát, miközben a kisembertempóban néphülyítő rablókormány gyermekmegőrzőként tekint az állami oktatásra.

Szerencsére ezen a ponton kifogytam a szavakból és mentálisan is teljesen lefáradtam, úgyhogy a végére már csak egy színes hír maradt. Távozik 11 orvos a Péterfy Kórház szülészeti és nőgyógyászati osztályáról. A népek aggódnak, mert úgy tudják, hogy ha valaki csak állami ellátást akar/tud igénybe venni, akkor a főváros 7. és a 8. kerületéből is kizárólag ebbe a kórházba mehetnek szülni (az IGAZI FÉRFIAK ne vegyék magukra: a sertésölő nagyúr elintézte, hogy nekik ne kelljen), és kételkednek abban, hogy az osztály ennyire megcsappant létszámmal is megfelelően el tudja-e látni a funkcióját. A sajtó megkérdezi az Országos Kórházi Főigazgatóságtól (OKF), hogy van-e ok az aggodalomra. OKF válaszol: két szakorvos egy-egy másik állami intézményben mászott eggyel feljebb a szakmai ranglétrán (ez nem veszteség az állami egészségügynek), felvettek 1 szakorvost, 1 rezidenst, 2 további rezidens felvétele folyamatban van, ergo az osztály működése zavartalan. Tehát elmennek 11-en,  jönnek négyen, de minden ugyanúgy működik, mint azelőtt, lehet oszlásnak indulni. Én kérek elnézést.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!

Tovább