Május 22,  Vasárnap
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Ennyit értek, emberek

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,324,935 forint, még hiányzik 1,675,065 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Közszájon forog. Mit forog? Pörög, mint egy elszabadult ringlispíl az új magyar csujjogató, a modern népi bölcselet, a fideszes tolvajnyelven megkomponált, orbáni motívumokba csomagolt, emojik formájában is könnyen ábrázolható aranyköpés, miszerint piros volt a paradicsom piros, nem sárga, a rántottahús alakú ország meg előre megy, nem hátra. Ezt most már nyugodtan tekinthetjük nemzeti alapvetésnek, minimumnak, sarokkőnek, bizonyításra nem szoruló evidenciának, amely bizonyára érdemi viszontválaszokat helyettesítő kinyilatkoztatásként is számtalanszor el fog hangozni a tisztelt ház kupolatermében, az éjsötét Fidesz-frakció soraiból.

De legyen így, hiszen ezt a nyelvet legalább érti a mélymagyar populáció, nem kell csűrni, csavarni, értelmezni, mint az olyan elvont marhaságokat, mint infláció, GDP, reálbér, nettó, bruttó, államháztartás hiánya, államadósság, hitelfelvétel, devizakötvény-kibocsátás, stb. Nem kell vesződni idegenül hangzó fogalmak jelentésével, értelmével, teljesen felesleges agyat és gondolkodást serkentő feladatok elvégzésére, pláne gondolkodásra, összefüggések keresésére sarkallni a népet, mert annak jó vége nem lesz. Egyébként tény, hogy aki reggel hatkor elmegy a melóba, délután-este hazaesik, néz egy kis M1-et, vacsorázik, és lefekszik aludni, aztán másnap kezd minden elölről, annak nem egyértelműen elítélhető módon erre aligha van igénye, energiája. Őt az érdekli, hogy megéljen, legyen mit enni, hogy rosszabb ne legyen. Ennél tovább sokan nem látnak, nem is akarnak, de nem is nagyon tudnak. Sajnos.

Ebből következik az én kérdésem, miszerint ha itt kollektíven előre megyünk, és nem hátra, akkor miért a tavalyi áron rögzítik a csirkefarhát árát? Ha minden szar, ami volt, legfőképpen ami azelőtt volt, hogy a fideszes kétharmad megszállta az országot, akkor miért a rendszerváltás előtti kommunikációt és szemfényvesztést használják a nép hülyítésére az elvtársak? Amennyiben haladunk és fejlődünk, hasítunk és ennélfogva joggal alázunk mindenkit, akkor miért a csirkefarhátról lamentálunk? Akkor a nyugdíjak reálértéke mégsem annyira fasza, mint ahogy azt lépten-nyomon előadja a 133 bátor mindenhol, ahol lehet?

Sok országban volt szerencsém megfordulni Európában, de én a boltok húspultjaiban még sehol nem láttam a csirkének ezt az alkatrészét, ellenben a marha-, sertés-, nyúl-, hal-, bárányhús szinte a legkisebb város hentesüzletében is elérhető. Senkit nem szeretnék megbántani, de az is tény, hogy az állateledel boltokban viszont jellemzően mindig kapható friss csirkeláb és farhát, amire kiírják, hogy emberi fogyasztásra nem ajánlott. Amiből az következik nagyjából, hogy a négylábúak kedvenc eledele ma Magyarországon alapvető élelmiszernek számít. Nem mondom, hogy nem ehető, sőt olykor miért ne lehetne egy-egy húsleves elengedhetetlen része, de akkor is. Ez a beismerő vallomás a melegeket üldöző, pedofil- és migránshajkurászó ország vezérkarától, hogy ennyit értek, emberek. Mert az vagy, amit megeszel és mindenki annyit ér, amennyije van.

Ezzel szemben ott van Varga asszonyság Cartier órájának diszkrét bája és matyómintás szájmaszkja. Az igazi magyar giccs. Mégis ez kell sokaknak, ettől megnyugszik a lelkük, hogy nincsenek egyedül abban a szégyenben, hogy csirkefarhátból kell főzniük, és ezzel megetetniük a családot. Hogy nem telik másra, hogy ennyit érnek. Mert valakinek a bőrét le kell nyúzni ahhoz, hogy Rogán pöffeszkedhessen és több milliós karkötőt viríthasson azokon a fotókon, amelyek olykor nyilvánosságra kerülnek róla. Mindeközben csak egy ember nem urizál nyilvánosan, az pedig a vezér. Ő csak szimplán egy mezei melós, akinek felvitte az isten a dolgát, és aki rohadtul együttérez mindenkivel. Főleg a választások előtt.

Nem mellesleg ez a szocialista-kommunista hozzáállás, miszerint az állam beavatkozik a piaci folyamatokba, pont annyira visszataszító, mint a jólét hangzatos kiabálása ott, ahol minden van, csak jólét nincs. A szegénységet ki lehet iktatni a képletből, a hajléktalanokat el lehet kergetni a közterekről, a nyugdíjasokat meg lehet venni egy kis alamizsnával, a foglalkoztatottságot lehet kozmetikázni a közmunkának hazudott rabszolgatartással, de attól még a probléma nem fog megoldódni. Viszont lehet vele választást nyerni, és mantrázni éjjel-nappal, hogy jobban teljesít, előre megy és nem leszünk gyarmat. Csak ebből megélni nem lehet, tervezni nem lehet. Cserébe rettegni kell, nehogy elromoljon a hűtő, vagy korházba kerüljön a családfenntartó. Mert akkor bekopog az ajtón a propaganda által kitakart való élet, és a gondok már nem olyan magasztosak, hogy azt világgá trombitáljuk. Akkor jön a befordulás, az aggodalom, hogy mi lesz most?

Senkit nem hagyunk az út szélén, és mindenkit meg fogunk gyógyítani. Ha meg nem, akkor így járt a polgártárs.  Járulékos veszteség, statisztikai adat KSH honlapján. Nincs álságosabb, mint riogatni, hergelni, és másokra mutogatni azért a nyomorért, amiért csak és kizárólag Orbán és bandája felelős. Miközben annyi, de annyi szegmense van a magyar társadalomnak, ahol nem előre, hanem hátra mennek a dolgok, hogy az ember a felsorolásukba is beleőszülne. Kit érdekel? Oszd meg és uralkodj, minél nagyobb és mélyebb az árok, annál nagyobb a csatazaj, annál jobban lehet a zavarosban halászni. Közben a pórnép jelentős része öli egymást a világhálón, a való életben, az ellenzéki politikus beszéde közben, bárhol, bármikor. Mert neki van meggyőződése. Mindenről, legfeljebb saját magával nincs tisztában. Mások portája többnyire patyolattiszta, de a sajátunk olyan koszos, hogy lemosni is alig lehet. És ha az én tehenem megdöglött, akkor a minimum az, hogy a szomszédé is dobja fel a patáit. Mert csak. Mert elképzelni sem tudják sokan, hogy lehetne másképp, hogy létezik normális élet. De nem itt. És nem most. Majd egyszer, majd valamikor. Egyelőre nem. Mert tőgye közt a szarvát. 

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.

Social media & sharing icons powered by UltimatelySocial
error

Kövess minket!