Miközben a pártállami média eposzi propagandafilmekben dicsőíti a regnáló hatalom embereit (lásd a Hír TV nevű fideszes házikanális Szijjártó Ironman Péterről forgatott csodálatosan morbid műalkotását), miközben az egész fideszes propagandagépezet összes influenszere, megmondóembere és szakértője helyből és nekifutásból mossa Márki-Zay Pétert, ahol éri, a nem pártállami média újabban rendre kimagaslóan teljesít abban, hogy megtalálja az ellenzéki miniszterelnök-jelölt nyilatkozatainak, mondanivalójának kvintesszenciáját. Nincs jobb példa erre, mint Orbán kihívójának egy szombaton közzétett videója, amelyben a rogánista lejáratógépezet vádjaira válaszolva megpróbálta tisztázni, mit jelent valójában az egészségügy privatizációja, és ki akarja valójában privatizálni a magyar egészségügyet.
MZP arra reagált, hogy a Fidesz azzal támadja, magánosítani akarja az állami kórházakat Magyarországon, miközben erről szól nincs. Arról viszont szó van, hogy Magyarországon, ahol az egészség köztudottan nem üzlet (olyankor legalábbis, amikor Orbán ellenzékben van), az egészségügyi magánintézmények jelentős része Fidesz-közeli körök kezén van most is. Arról van szó, hogy miközben a jó minőségű egészségügyi szolgáltatásokhoz ma leginkább a kiváltságosok férnek hozzá, és ez sok esetben a Fidesz által favorizált oligarchák profitját növeli (Csányi Sándortól, Kóka János jó SZDSZ-es elvtárson keresztül a Rahimkulov klánig), mindenki számára hozzáférhető, minőségi egészségügyre van szükség. Márki-Zay Péter arról beszélt, hogy a legnagyobb problémák a fekvőbeteg- és a járóbetegellátásban vannak, és hogy a Fidesz szerinte szándékosan züllesztette le ezeket a területeket azért, hogy ő magánosítsa.
Ezt a fontos, egészségügyet érintő kérdést – amiből a fideszes propaganda hátborzongató szenzációt kreált, amelyről ITT írtunk, és igyekeztünk komolyan írni – úgy lehet teljesen mellékvágányra állítani, ha azt emeljük ki belőle (lásd: ITT, ITT, ITT), hogy Márki-Zay Péter Orbán „grazi magánklinikás útjairól” beszélt. Akkor én is kiemelek egy részt ugyanonnan:
„Pintér Sándor igenis az egészségügy privatizációját készíti elő Orbán Viktornak. A Fidesz már elprivatizálta, ellopta a szemétszállítást, a végrehajtásokat Völner Pál, ellopták a dohánykereskedelmet Lázár János segítségével, az autópályákat, a kaszinókoncessziókat, a szerencsejátékot Garancsi segítségével. (…) Nézzék meg a gázszállítást, az erőműveket Mészáros kezére játsszák át (…) Tiborcz István Orbán Viktornak a veje most már banktulajdonos is. (…) Nagyon vicces, hogy pont bennünket vádolnak (…), akik vissza akarjuk adni a járóbetegellátást az önkormányzatoknak, akik az állami egészségügyet akarjuk fejleszteni – és nem Orbán grazi magánklinikás útjait akarjuk biztosítani a magyar embereknek, hanem azt, hogy ne legyenek várólisták. Kapjanak minőségi szolgáltatást az egészségügyben. Azért a pénzért, azért az egészségügybiztosítási járulékért, amit befizetnek az államnak. Azokat a járulékokat most gyakorlatilag elveszik tőlük anélkül, hogy méltó szolgáltatást kapnánk érte. Az egész Európai Unióban a magyar polgárok fizetnek a legtöbbet a saját zsebükből az egészségügyükért. Több mint 30%-a annak az évi 200 ezer forintnak, amit egy átlag család egészségügyre fordít, az a saját zsebéből megy. Afölött az összeg fölött, amit tb-járulék formájában már egyszer megfizettek az államnak. Mi azt szeretnénk, ha a Fidesz által szándékosan lezüllesztett – mert privatizálni akart – egészségügy állami egészségügy maradna és jól működne. Hogy az embereknek ne a saját zsebükből kelljen fizetniük azt, hogy magánkórházba járnak, hanem kapják meg azt, amit a fideszesek a magánkórházban megkapnak, a grazi magánklinikán megkapnak, azt önök azért a pénzért, amit egyszer már kifizettek tb-járulék formájában az államnak”.
Érteni vélem, hogy ebből a kontextusból éppen ki is lehet ragadni azt, hogy Márki-Zay Péter a grazi klinikáról beszélt Orbánnal összefüggésben, mert egy alávaló büdös bunkó, egy vállalhatatlan seggfej, aki már megint személyeskedő, lejárató pletykákkal nyomul. Aki semmit nem értett meg az Orbán Viktor regnáló miniszterelnök által 2016-ban a magyar parlamentben más férfiak szoknyájával és szemöldökcsipeszekkel egy mondatban, a sorok között, elegánsan lebuzizott, a 2018-as választási vereség után a pártpolitikából távozott Vona Gábor erkölcsi intelmeiből, miszerint ilyen eszközökkel nem szabad küzdeni. Közben persze lehetne abból értelmes cikkeket is írni kevéssé kattintásbarát címeken, hogy vajon az ellenzék és Márki-Zay Péter valóban privatizálni akarja az egészségügyet, ahogyan a Fidesz állítja, vagy sem (erről szól a videó), viszont azok a cikkek nem hoznak olvasottságot, kattintásokat. Tök jó, hogy a teljhatalomtól független sajtó minden körülmények között tisztességesen számol be az ellenzéki politikusok azon megnyilvánulásairól, amelyeknek vagy esélyük nincs bekerülni a mindent leuraló pártállami propagandába, a közmédiába, vagy ha esetleg bekerülnek, akkor semmi közük nincs a beszélő eredeti mondanivalójához.
Belátom, egy reménytelen szarkupac az az ország, ahol ahhoz, hogy a bárkiről bármikor gátlástalanul hazudozó, bárkinek a magánéletében kedvére turkáló, arról bármit és bárminek az ellenkezőjét állítani képes teljhatalommal szemben álló politikus mondanivalójára felemelje a fejét a populáció, ilyen típusú félmondatos utalásokat kell tenni, miszerint a miniszterelnököt egy grazi pszichiátriai klinikán kezelik. Egyáltalán nem az ízlésem szerint valók ezek a megfogalmazások, évek óta lehetőségem szerint tiltakozom az ellen, hogy bárkinek a magánélete közügy lehessen, hogy a személyeskedés, a karaktergyilkosság bevett politikai eszköz lehessen. Milliószor leírtam, hogy a véres legaljának nem lehet alternatívája a másik oldali véres legalja. De az, hogy a NER 12. évében egy 5-6 perces videóból kiemelünk 20 másodpercet, és még csak nem is árnyaljuk a mondanivalót úgy, hogy a hatalom napi 24 órában mantrázott ordas vádjaira és hazugságaira reagáló miniszterelnökjelölt tett egy utalást a közszájon forgó grazi magánklinikára, miközben tételesen cáfolta az ellene felhozott vádakat, és úgy árulni ezt, mintha az elszabadult MZP a grazi magánklinikával kampányolna, szerintem kiábrándító. Közönséges Rogán-KESMA-tempó.
Nem, nem vagyok híve a grazi magánklinikázásnak. Ahogy az alattomos buzizásnak sem, és ahogy a dologtalan cigányozástól vagy Hadházy Ákos gyilkosozásától is felfordult a gyomrom. Csakhogy épp eleget áltattam magam azzal, hogy pankrátorokat sakkban kell és lehet legyőzni. Nincs más megoldás, mint politikailag korrekt szemforgatás és sóhajtozás helyett a rezsim eszközeit a rezsim ellen fordítani. Egyszerűen már nem hiszem el senkinek, már magamnak se, hogy finomkodva, a politikai korrektség csúcsán virágcsokorral a kézben, udvariasan, az ellenfelet minden körülmények között megillető tisztelettel és racionális érvekkel felszerelkezve akár labdába lehet rúgni az orbáni maffiával szemben. Aki azt hitte 2016-ban, hogy csak ilyen eszközökkel érdemes és szabad küzdeni, azt már régen eltaposta a rezsim. Aki most is azt hiszi, hogy ha finomkodik, akkor majd őt nem rántják le a mocsárba, nem rágalmazzák félholtra, nem csinálják ki, azt ezután fogja eltaposni a rezsim. Sokáig azt hittem, az a helyes, ha egy normális ország normális kormányával szembeni normális ellenzéki fellépést, küzdelmet, viselkedést várok el. Egy bűzölgő fertőben, ahol az uralkodó párt ötös számú tagkönyvének tulajdonosa szerint Márki-Zay Péter egy képességtelen, pszichopata, liberálnáci, falhoz verendő gennyláda, én már nem várok el semmit. Már nem aggódom azért, hogy jóérzésű embert, tisztességes átlagpolgárt elrettent a grazi magánklinika, mert jóérzésű embert, tisztességes átlagpolgárt már régen nem rettent el semmi semmitől. Az se, hogy boldogkarácsonyozva ürítenek az arcába.
Úgy tűnik, ki kell próbálni milyen az, amikor a saját mocskát a saját eszközeivel tolják az arcába az érinthetetlen hadvezérnek, aki már belegyalogolt mindenkibe, aki útjában állt. És nemhogy nem akadt ki a PC-mérő, de visszatapsolták zsinórban háromszor. Ha ez az ára a mindenbe beleszarás, a közöny, az apátia megtörésének, akkor legyen. Ha valaki kormányprogrammá emeli a homofóbiát és a meleg honfitársai életének megkeserítését, akkor nem tartom el a kisujjamat, ha másvalaki az illető környezetében tenyésző, titkoltan meleg emberekről értekezik. Ha valakinek 15 éve ellenzékből az egészség nem volt üzlet és népszavazást kezdeményezett az egészségügy magánosítása ellen, akkor leszarom, hogy valaki más 15 év múlva arról beszél, hogy emberünk magánegészségügyi ellátást vesz igénybe külföldön. Egyszerűen valakinek előbb-utóbb véget kell vetnie ennek a gyűlöletkultúrára épülő korrupt, embertelen rendszernek. Ha másképp nem megy, akkor így.
Úgyhogy csak ismételni tudom magam. Évek óta tűrjük, ahogy a pofánkba öntik a taknyos-véres epéjüket, végignézzük és hallgatjuk, ahogy őfelsége mindenféle elégtételeket helyez kilátásba, ahogy fenyegetőzik, ahogy viszket a tenyere, ahogy helyesli és bátorítja az önbíráskodást, ahogy önmagukból kifordult közjogi méltatlanságok kettes személyi számozzák a nőket, ahogy pervesztes hazugságokat gyártanak futószalagon, ahogy a cigányoktól az ügyvédeken, a pedagógusokon át a melegekig rendre céltáblát csinálnak mindenkitől, ahogy hörögnek, köpködnek, hergelnek vég nélkül, ahogy a nemzeti ünnepeinket törzsi nagygyűlésekké silányítva uszítják a híveiket a nem fideszesek ellen, és akkor három hónappal a választás előtt a tisztelt független, demokratikus nyilvánosság fintorog, mert egy százezrek által megválasztott miniszterelnök-jelölt nevén nevezi a dolgokat. A NER 12. évében egyesek még mindig úgy érzik, hogy belefér az a luxus, hogy úgy tekintsünk a jelen viszonyokra, mintha azok egy normális, következményekkel járó, demokratikus ország viszonyai lennének, ahol belefér, hogy eltartsuk a kisujjunkat és a mimózalelkünkhöz kapjunk, hogy úristen, MZP mit mondott a nyugdíjasokról, a fideszesekről, az egyélőistenről. Nekem már nem fér bele.
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.