Május 1,  Szerda
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

Ordítok Blog


Márpedig aki derékig – nyakig, homlokig – a pöcegödörben azzal van elfoglalva, hogy milyen a frizurája, és félrecsúszott a nyakkendője, az bele fog fulladni a sz*rba

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,614,500 forint, még hiányzik 385,500 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Kavarog az izé. Nem akarom feltétlenül szarnak hívni, mert még túlságosan korán van, ilyenkor általában elnézőbb vagyok. Ameddig fel nem idegesítem magamat. Tehát kavarog. A fővezér el van tűnve. Remélem, sikerül működőképes állapotba hozni, nehogy lemaradjon a kampányhajráról. Bár ő csak 50 nappal a választás előtt kezd majd kampányolni, de mivel Neírdalá János elfelejtette kiírni a választás időpontját, nem lehet tudni, hogy mikortól kell számolni az ötven napot. Azt Varga Judittól tudjuk, hogy durva és agresszív kampányra kell számítani. Gondolom, a miniszterasszony ennek okán tolja ki a fészbukra az összes gyerekét és a férjét sorra, több poszt alatt is.

Facebook/Varga Judit

Facebook/Varga Judit

Ilyet azért viszonylag ritkán látni. Amennyire én tudom, egy miniszternek nem a családi fotózás a feladata. Családanyaként lehet persze ez a legfontosabb, de a fizetését nem ezért kapja, az biztos. Amúgy a legtöbb embernek van ám családja, de engem még egyetlen pénztáros, patikus vagy tanítónő sem macerált soha azzal, hogy váratlanul az arcomba tolta a gyerekei és házastársa fotóit. Sőt, a munkahelyükre sem szokták elcibálni a pereputtyot annak bizonyítására, hogy nincsenek válófélben, teljesen heteroszexuálisok, példaszerű családmodell az övék, jobboldali, plánehogy keresztényi értékekkel feldíszítve. Ha nem nagy baj, marhára nem érdekel egyetlen politikus családja sem. Még egy magáneseményen sem érdekel, nemhogy hivatalos rendezvényen, ahol az illető a munkáját végzi. Meglehetősen gyatra szülőnek tartom azt az embert, aki a gyerekeit használja a saját karrierjének az építgetésére. De ezt biztosan csak én látom így.

Ha már szóba került az igazság – még ha csak Varga Judit kapcsán is -, kunkorodjunk vissza a durva és kíméletlen kampányra. Ami Orbán Viktor távollétében is zökkenetlenül folyik. Nagyjából 12 éve. Még tavaly – tehát bő egy héttel ezelőtt – azzal poénkodott az összes fideszes beszélő fej, hogy Karácsony Gergely úgy eladta a városházát, hogy már nincs is hová bemenni dolgozni. Mostanában láttam Karácsony egy posztját, ami azzal indult, hogy lám csak, bement a munkahelyére, és az még most is ott volt, ahol eddig. Menetrendszerűen jött a finnyogás, hogy nem kellene átvenni a fideszes stílt, mert az mennyire degradáló a kifinomult lelkivilágú ellenzéki szavazók számára. Nagyjából ugyanezek az érvek szoktak elhangzani Márki-Zay megnyilatkozásai után is. Én pedig azt kérdezném, már mi a bánatos túróért kellene eltartott kisujjal finomkodni? Nem ma és nem is tegnap került a pöcegödör legaljára a közbeszéd, ahogy a politikai kommunikáció sem. Tényleg komolyan gondolja azt valaki, hogy az ellenzék halk hárfaszóval, netán szitárok pengetésével át fogja tudni ütni azt a falat, amit fideszék évtizede építgetnek szorgosan az emberi agyak köré?

Mesélje már el nekem valaki, hogy egy olyan országban, ahol a társadalom arra a szintre jutott, ahol a korrupció nem lopás, a lopás pedig csak akkor gáz, ha az ellenség csinálja, a mi kutyánk kölyke lophat nyugodtan, mert amit az ellop, azt a másik oldal már nem lophatja el, na, ott érvekkel mire lehet menni? Mert szerintem pont semmire. És nem azért ám, mert egy magyar alapjáraton hülyébbnek születik mint egy svájci, dán, norvég. Egyszerűen azért, mert ide taposták Orbánék a szintet. És oké, előtte sem volt tökéletes és kiforrott demokrácia, de idő sem volt arra, hogy ki tudjon alakulni. Mindezekkel együtt ilyen fosadék mocsár soha nem volt, mint ami most van. Márpedig aki derékig – nyakig, homlokig – a pöcegödörben azzal van elfoglalva, hogy milyen a frizurája, és félrecsúszott a nyakkendője, az bele fog fulladni a szarba. Ennyire egyszerű. Először ki kell mászni a trutyiból, levegőhöz kell jutni, le kell dobálni az átázott cuccot, fürdeni, hajat mosni. Aztán lehet a sérót belőni és a nyakbavalót igazgatni. Fordítva nem működik.

Érzékenyebb lelkűeknek – akik már a pöcegödör szótól két napra elszédülnek, és el sem jutnak a szarig – lefordítom, mit akarnék mondani. Először le kell váltani a rezsimet, szétszelektálni mindenkit érdemei szerint – bíróságra, börtönbe, gereblyenyél mellé, munkaerőpiacra -, különben visszamásznak a kövek alól. Aztán át kell alakítani a közoktatást, hogy ne szalagmunkásokat és pártmunkásokat képezzenek, hanem gondolkodó embereket. Ezzel párhuzamosan a közszolgálati médiát a köz szolgálatába kell állítani, és naponta elmondani a népeknek, hogy miről szól a demokrácia, mi a feladata a politikusoknak, mihez van joga az embereknek akár politikusként, akár választópolgárként, akár szülőként, vásárlóként, gyerekként, betegként, orvosként, bármiként, és mik a kötelességei. Ez az alap. De idáig el kell jutni. És ha higgadtan, okos szavakkal, érvekkel nem lehet eljutni, akkor ordítva, káromkodva kell megpróbálni. A glasszékesztyű addig elvan a fiókban.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.