December 3,  Szombat
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Egyvalamit nem tesznek soha: felelősséget nem vállalnak semmiért

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 134,999 forint, még hiányzik 2,865,001 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Azért így ráaludva néhányat, vagy ha úgy tetszik, ráünnepelve közös dolgaink állására, azt kell mondanom, hogy a helyzet abszolút nem megnyugtató, ellenkezőleg. Minden jel szerint drámaian aggasztó. Az például, hogy a mi fényes tekintetű, halálba filterezett fejű, az unokáit leplezetlenül valamiféle cukiság pajzsként maga előtt toló szélsőjobbos diktátorunk karácsonykor belevigyorgott még egyet a nép szemébe, semmit nem változtat azon, amit képvisel, ami a lényét meghatározza. Eddig az volt az érzésem, hogy a szélsőjobbos retorika, a szélsőjobbhoz való dörgölőzés kizárólag a politikai haszonszerzés reményében tűnt fel emberünk ennek a diktátornak a politikai eszköztárában, valójában nem szélsőséges ő, csak ezzel tud hatalmon maradni, de nem. Ez az ember ma már valóságosan is vállalhatatlan eszméket tett magáévá, valóságosan is elhiszi, amit mond, egy olyan ösvényre lépett, ahova soha nem lett volna szabad, és ezt már nem lehet visszacsinálni. (Mondjuk Titónak sikerült, de remélem, ez a fékevesztett hatalommániás, küldetéstudatos alak nem húzza ki addig, ameddig amaz kitartott a hatalomban.)

Visszatérve az általunk oly sokszor hangsúlyozott – és akik figyelemmel követik ezt az ámokfutást, azoknak jól ismert – tényekre és jelekre, nem lehetnek kétségek afelől, hogy a szakadék alja már igen közel van a nagy becsapódás előtt. Nagyot fog szólni. Csak azért említem megint, hogy azokat, akik hajlamosak még mindig rácsodálkozni a NER-re, ne a meglepetés erejével érje. Az egy dolog, hogy Magyarországon ez az ember még mindig szabadlábon mérgezheti a szellemileg amúgy is leépült társadalmat, de ez csak amiatt van, mert nem gyújtották még rá a Karmelitát, és/vagy egy elszánt, pontosabban elkeseredett önkéntes még nem tekerte ki a őfelsége nyakát. A szó nem átvitt értelmében. Durvákat írok? Nem. Ez az igazság. Az, hogy az ún. évzáró kormányinfón előmerészkedett a függöny mögül, és előadta három órában azt, amit előadott, és három órán keresztül egyszerűen nem volt hajlandó érdemben válaszolni érdemi kérdésekre, ezzel szemben hisztibe verte magát (megint az a fránya bekapcsolt mikrofon) a Zoltán, meddig tart ez még? felkiáltással, tökéletesen mutatja azt, hogy mennyire telibeszarja a dolgokat saját maga körül, és mennyire nem érdekli semmi, de semmi, ami minket viszont igen. 

Az, hogy tulajdonképpen egy olyan embert javasol köztársasági elnöknek, aki Salvinitől kezdve Berlusconin át Le Pennel bezárólag mindenféle szélsőjobbos fasisztával puszipajtásként fotózkodik, és ájul el tőlük tokától bokáig, egyenesen felháborító rám, ránk nézve. Az a tény, hogy ezeket az ultranacionalista és elveikben a legszélsőségesebb figurákat büszkén felvállalja és szövetségesnek tekinti, számomra mindennek a legalja. Azt, hogy egy köztársasági elnöknek függetlennek és a nemzeti egységet megtestesítő makulátlan múltú embernek kellene lennie, felejtsük el. Ahogy ezt a titulust, ezt a pozíciót (közjogi méltóság) Schmitt és Áder kinevezésével sikerült lejáratniuk, és súlytalan, megalkuvó pártkatonák meleg és kényelmes jól fizető almává silányítaniuk, mindent elmond Orbánról és diktatúrájáról.

Mindeközben a világ beárazza ezt a politikát. A minap Mark Leonard, a Külkapcsolatok Európai Tanácsának vezető elemzője a Világ 30 percben podcastjában Parag Khanna washingtoni külpolitikai elemzővel beszélgetett, és a migráció kontextusában szóba került, hogy a bevándorlásnál nem kisebb súllyal esik latba a kivándorlás is, és ebbe a felsorolásba Romániával, Bulgáriával együtt Magyarországot is belevették.

Parag Khanna külön kiemelte Orbán Viktort: „Sz…r kormányod van”, de addig nem tudsz változtatni ezen, ha nem ismered fel a problémát, nevezetesen azt, hogy te vagy a hibás azért, hogy kivándorolnak a saját állampolgáraid. Mert be kellene ismerni, hogy ezt megszívtad – már elnézést, hogy szép amerikai stílusban fogalmazok – jellemezte kifejezetten indulatosan a helyzetet Parag Khanna.

És akkor itt még nincs vége a szarlavinának, ami természetesen kicsiny országunk vezetőjén keresztül minket is minősít, hiszen:

Továbbra sem ült el a vihar Orbán Viktor év végi sajtótájékoztatóján elhangzottak körül, miután a magyar kormányfő a 2 millió bosnyák muszlimot Európa nemzetbiztonságát jelentő fenyegetésnek minősítette. Amire az érintett hivatali szervek és vallási vezetők Orbánt rasszizmussal és idegengyűlölettel vádolták meg, és a 2. világháborúhoz vezető helyzettel is párhuzamot vontak, számba véve állítása esetleges következményeit.

A Sarajevo Times ennek kapcsán hosszas elemzésben veti fel a maró kérdést: nem lenne érdemes lemondani Orbán január 25-re tervezett szarajevói vizitjét nemzetbiztonsági okokból? Épp a látogatás előtt milyen céllal beszélt így az uniós integráció kapcsán a muszlimokról? Felvonták szemöldöküket elemzők és politikusok akkor is, amikor Orbán támogatásáról ismételten biztosította Milorad Dodikot. A magyar kormányfő szerb nacionalisták narratíváját erősíti ezzel, és gyengítette a bosnyákok uniós aspirációját is. (via)

Tehát a nyílt színi ugatás, mások kioktatása, sértegetése, degradálása ide vezet. Hogy jobb helyeken felvetődik: őméltósága nemzetbiztonsági kockázatot jelent. Büszke lehet az a sok tátott szájú, ökölrázó fidesztálib, akik a szeretet jegyében példának okáért karácsonyi cikkünk alá is fontosnak érezték odahányni. Az egyikük nem teljesen világos, hogy milyen apropóból és mivel összefüggésben, de úgy érezte, hogy feltétlenül meg kell osztania a témához semmilyen nem kapcsolódó véleményét a nyilvánossággal: 

Az nem zavar, hogy a vörös bárók, Dobrev-Apró-Gyurcsány klán és elvtársai lenyúlták az állami vagyont, átjátszották nagy részét külföldieknek jutalékért, nekünk meg csak a megszorítások és a kirabolt ország maradt. Sok pénzünkbe került a több mint 190 állami vagyont visszavásárolni, beleértve a stratégiai energia vállalatokat is.

Ez csak egy példa arra, hogy kikből mit hoz ki, kiknek muzsikál a szélsőjobbos államvezetés. Ahol ilyen emberekkel kell vitába szállni, ahol ez a válaszreakció mindenre, ahol a jelen minden mocskát ilyen módon lehet relativizálni, mentegetni, ott nincs miről beszélni, és nincs kivel beszélni. Egyelőre. Mindenre ez a magyarázat, a kifogás, és mindent meg is magyaráznak, ha kell. Egyvalamit nem tesznek soha: felelősséget nem vállalnak semmiért. Ebben az országban ez a fogalom kvázi megszűnt létezni. Sok egyéb más mellett, mint például a becsület, igazság, szolidaritás, tisztesség. Biztos lenne még, de hirtelen ennyi jutott eszembe. 

Úgyhogy egy kérdés marad: Hogy legyen így boldog új évünk, ilyen körülmények között milyen boldog új évben bízhatunk és reménykedhetünk? Elmondhatatlanul unom már, hogy állandóan csak reménykednünk kell. Tudom, hogy az hal meg utoljára, de akkor is.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.

Social media & sharing icons powered by UltimatelySocial
error

Kövess minket!