December 3,  Szombat
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Ezért kár volt sértődötten kicsörtetni az Európai Néppártból

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 94,129 forint, még hiányzik 2,905,871 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Ha egy bővített, összetett, barokk körmondatban kellene összefoglalni, hogy mit intézett Orbán Viktor és Novák Katalin december 3-án és 4-én Varsóban az úgynevezett Konzervatív Csúcson, akkor egyszerű a dolog, lehetne is lapozni. Európa szélsőséges demagóg populistái összegyűltek Lengyelországban, csacsorásztak, ettek, ittak egyet, kiadtak egy közleményt-nyilatkozatot arról, hogy ők olyan Európát akarnak, ahol jár a lovetta, de mindent nemzeti hatáskörben intéznek, amihez senkinek semmi köze, megállapodtak abban, hogy legközelebb Spanyolországban borulnak újra egymás kebelére (hátha akkor Salvini is pont ráér), végül sarkon fordultak és ugyanannyi kerozin elégetése árán, mint amennyibe az odaút került, hazatértek a szuverén nemzetállamaikba. Pont. Erős, befolyásos pártszövetségnek, erős és befolyásos EP-frakciónak se híre, se hamva.

Vagyis tulajdonképpen amikor Novák Katalin cinizmusba hajolva kikérte magának, hogy a független sajtó azt a hírt terjesztette róluk, Európa szélsőjobbjáról, hogy a varsói ütközet célja a résztvevő pártokból formálódó valamilyen uniós frakció létrehozása és bejelentése (nota bene: amely az erejét tekintve akár a második, harmadik legnagyobb formáció lehetne az Európai Parlamentben, amelyet Orbán Viktor szíve szerint már tegnap felszámolt volna), akkor tulajdonképpen elöljáróban elismerte, hogy e Nacionalista Internacionálé tető alá hozása még szerintük is fantazmagória. Jó, természetesen Novák nem ezt mondta, csak kéjesen rúgni akart egyet a Fidesz legnagyobb honi ellenségének számító, a Fidesz legnagyobb pechére még mindig létező sajtóba, de a lengyelországi végkifejletet tekintve teljesen mindegy is. A varsói konferenciáról az alábbi, Orbán-Le Pen vonalon meglehetősen ijesztő képen kívül annak a közös nyilatkozatnak a tartalmával érdemes tisztában lenni, ami mindent elmond arról, hogy mire gyúrnak ezek a magukat euroszkeptikusnak nevező figurák. Ezért nem lehet egyből lapozni, csak kettőből.

Orbán az európai konzervatív pártvezetők munkaülésén Varsóban 2021. december 3-án. Mellette Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő és Marine Le Pen, a francia Nemzeti Tömörülés elnökjelöltje
(Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Fischer Zoltán / MTI)

Tehát miközben a tagállamoknak alanyi jogon járó pénzekhez és a nagyfene nemzeti szuverenitásukhoz ragaszkodnak, miközben mélységesen undorodnak az emberi jogok morális képviseletének gondolatától (büdös genderlobbi, rohadt LMBTQ-közösségek jogai), és hallani sem akarnak olyan uniós intézményekről, mint például a közös ügyészség, a csúcsocskát lezáró közös nyilatkozatba beleírták, hogy elvetik az uniós jog önkényes (?) alkalmazását, mivel szerintük teljes demokratikus legitimációjuk csak a szuverén államok intézményeinek van, az uniós szerveknek nincs, nekik szolgálniuk kell a nemzetállamokat. Világossá tették, hogy csak így lehet megóvni az Európai Uniót a válságoktól, és attól, hogy „önmagukat megválasztó elitek” próbálják kormányozni Európát (akár hazugság ez így ebben a formában, akár nem). Vagyis tehát az európai nemzet koncepciója Orbán és pajtásai szerint „soha nem létezett, ma sem létezik és nem létezhet a jövőben sem”, mert az embereket nem szakíthatják el kultúrájuktól és örökségüktől (??!!). Végül, de nem utolsó sorban megállapodtak abban, hogy az Európa jövőjéről szóló uniós vitára, a következő hónapokban újabb konferenciát szerveznek Spanyolországban.

Ha el akarnám vicceskedni ezt az átlátszó handabandázást, akkor mondhatnám, hogy ezért kár volt tajtékozva kicsörtetni az Európai Néppártból, hiszen úgy tűnik – a doktorminiszterlenök egyik, a moslékellenzékre alkalmazott bölcsességét átfordítva a jelen helyzetre -, ezek a drága kereszténykonzervatív demagógpopulisták egymást jobban utálják, mint amennyire a sorosista Brüsszelt, amelyet éppen a saját képükre akarnak alakítani. Ennek tudom be, hogy a címlapcsoportkép is enyhén szellősnek tűnik ahhoz képest is, hogy hányan koccintottak korábban az ízlésesen megterített asztal körül, ahhoz képest meg pláne szellős az a kép, hogy milyen nagyívű, Európa-bomlasztási cselszövés miatt gyűltek össze. De nem akarom elvicceskedni, mert kár lenne elvicceskedni azt, hogy a Liberális Internacionálé egykori elnöke milyen illusztris társaságba lavírozta magát (és sajnos ennélfogva az országot is) korrupcióval átitatott fülkeforradalmi kormányzásának bő évtizede alatt. Pedig ezért tényleg kár volt sértődötten kicsörtetni az Európai Néppártból. Idézek a pártállami húhamédia egyik március eleji, igen népszerű cikkéből:

A Fidesz elnöke egy korábbi beszédében felvetette egy közép-európai (régi vágású kereszténydemokrata) európai pártcsalád életre hívását is. Ez a lépés átírná az Európai Parlament hatalmi architektúráját, mivel idén ősszel, az EP ciklusának félidejénél a mandátumszám arányában osztják újra a parlament tisztségeit. Egy karakteresen nemzeti szuverenista, a keresztény kulturális értékek és a hagyományos családmodell védelmére, a bevándorlás korlátozására és a patrióta gazdaságpolitika képviseletére vállalkozó formáció a Századvég Alapítvány Európa Projekt kutatásai alapján közelebb állna az európaiak többségének várakozásaihoz, mint a mainstream európai politika. (via)

Vagyis tehát miközben a rezsim szorgos deákdánielei azt hazudják, hogy nem is volt szó közös pártcsalád létrehozásáról, tehát az hazudik, aki ilyesmiket állít, valójában ez a helyzet. Hogy a kormányzati médiagépezet azzal bagatellizálta, hallelujázta körbe és állította be hatalmas megkönnyebbülésnek a néppárti kilépést, hogy majd most Orbán új pártcsaládot hív életre, amely a balra tolódott, migráns-és buzisimogató, sorosista tengely ellenpólusaként átrajzolja a balliberális Európai Parlament HATALMI ARCHITEKTÚRÁJÁT. Őfelségét Európa erős kereszténykonzervatív embereként éltették (ma is ezt teszik), aki szintén március elején kelt, 6. számú szamizdatában maga is azt vizionálta, hogy neki, vagyis a Fidesznek kell a Európai Néppárt nélkül felépíteni

az európai demokratikus jobboldalt, amely otthont nyújt azoknak az európai polgároknak, akik nem akarnak migránsokat, nem akarnak multikulturalizmust, nem estek LMBTQ-őrületbe, védik Európa keresztény hagyományait, tisztelik a nemzetek szuverenitását, és nemzetüket nem a múltjuk, hanem a jövőjük részének tekintik.

Ehhez képest tart ott 2021 decemberében, hogy a veretes-hangzatos szólamaiból ennyi a realitás: a spanyol szélsőjobb vezérének valamikor a közeljövőben esedékes szívélyes vendéglátása mellett meglátogatja az unokáit újra összeröffen Európa szélsőséges csőcselékével, hogy hátha el tudják dönteni, ki legyen a kakas a szemétdombon. Ami nem lesz egyszerű, hiszen hatalommániás exhibicionisták, meg nem értett zsenik, a gyűlölködést és a hatalommániát patriotizmussal felcímkézett csomagban árusító, inkább kisebb, mint nagyobb fajsúlyú figuráknak kellene egyetérteniük abban, hogy ki legyen a főnök. Úgy, hogy még a Putyinhoz való viszonyukat tekintve sem közös a nevező. Arról nem beszélve, hogy a magyar nacionalizmusnak körülbelül ott van vége, ahol a szögesdrótos csirkeháló fut. Meg ahol a román, a francia, a spanyol vagy az olasz nacionalizmus kezdődik. Azért nacionalizmus és nem valami más.

Nem akarom ragozni, de ez bizony kudarc a vezérnek, még akkor is, ha szélkakaséknál nem csak a jelent, de a múltat is bármikor át lehet írni úgy, hogy mostantól nem is akartak soha szélsőjobboldali pártcsaládot létrehozni. Ezért a színvonaltalan bohóckodásért azonban nemhogy az Európai Néppártból való kilépést nem kellett volna oly hangosan ünnepelni, de Varsóba is tök felesleges volt elrepülni. Azt, hogy Orbán Viktor leszarja, mit írt alá Magyarország az uniós csatlakozáskor, hogy az uniós csatlakozáskor még legitimnek tekintett uniós intézményeket mára már soha többé nem hajlandó legitimnek tekinteni, vagy hogy Brüsszel küldje csak a lovettát, és ne érdekelje, hogy hány hatvanpusztai luxusrezidencia jön ki belőle az Orbán-holdudvarnak, eddig is tudtuk. Ezért nem kellett volna Varsóig repülni, ugyanis nagy nehezen, de végre Európa is megértette, mire megy ki a játék. Pont ez a probléma. Ezért van az, hogy ami 2004-ben még tökéletesen demokratikus és legitim volt, az mára nem az. Ezért nem legitim ma már az Európai Bizottság sem. És nem sül ki egyetlen populista alufóliasisakos szeme se, amikor az önmagukat megválasztó elitekről pofázik, pontosan tudva, hogy az Európai Bizottság tagjait, biztosait a szuverén nemzetállami kormányok delegálják. Sőtpláne: Ursula von der Leyenből sem lehetett volna EB-elnök, ha Orbán nem akarja, ugye. Ha jól emlékszünk, a maga idején Orbán a saját győzelmeként adta el, hogy Ursula ellenében a geci Manfred megbukott.

Úgyhogy igen, Európa szélsőjobboldalán a nagyívű tervek és a hangzatos lózungok csekély megvalósulással kecsegtetnek. Szerencsére. Európa erős embere sem nem erős, sem nem befolyásos. Akkor sem lesz az, ha odacsapódik néhány, a saját országában leginkább marginális szerepet betöltő szélsőséges figurához, aki hajlandó vele kórusban üvölteni, hogy az az Európai Unió, amelyik nem hagyja őket lopni, nem legitim, és hogy csak az a jog elfogadható, amelyik őfényességét szolgálja. Ha ez a Fidesz belügye lenne, akkor ez az egész valóban nem érdemelne többet egy barokk körmondatnál. De nem az. Arról nem volt szó, hogy egy olyan országban ébredünk, amelyiknek miniszterelnöke és kormánya az európai szélsőjobbra lavírozza magát és az Európai Unió szétverésén ügyködik, az országot megillető uniós támogatások kockáztatása árán is. Erről annak ellenére nem volt szó, hogy szerencsére semmiféle pártcsaládot, semmiféle frakciót sem sikerült összeboronálnia. Ha minden igaz, a jogállamisági mechanizmus életbe lépését sem fogja szamizdatokkal, és populista csúcsokkal megakadályozni.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.

Social media & sharing icons powered by UltimatelySocial
error

Kövess minket!