Január 27,  Csütörtök
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Amikor az innovációért Palkovics László a felelős, akkor azért olyan nagy innovációra nem érdemes számítani

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,243,767 forint, még hiányzik 1,756,233 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Szijjártó Péter kijelentése szerint ma már többen jönnek haza, mint amennyien külföldre költöznek munkavállalás céljával. Ennek egyik oka, hogy a magyar kormány beruházásaival új munkahelyek jöttek létre, amelyek szerintük hazacsábították a magyarokat. Szijjártó az elmúlt 2 évről beszélt, ami lényegében a covid időszakát jelenti, ami valamelyest érthetővé is teszi a dolgot, hiszen sokan a Brexitet követően elhagyták a szigetországot, majd a bevezetett korlátozások miatt esetlegesen hazatértek. Az elmúlt két évben sokan közelebb akartak költözni családjaikhoz, hiszen nem lehetett csak úgy átrepülni a fél világot azért, hogy hazautazzon az ember. Nyilván nem csak emiatt költöztek többen haza, de kétlem, hogy olyan sokan látták meg a soha vissza nem térő nagy lehetőséget a kormány döntései következtében, hiszen azért arról nem lehet beszélni, hogy ma Magyarországon jobban lehet keresni, mint külföldön.

Persze ha mondjuk Ukrajnát vesszük figyelembe, akkor ez a kijelentés igaz, de bármerre is megy az ember északi vagy nyugati irányba, a fizetések értéke jóval magasabb. Ott nem 800 euró körül keresnek az emberek, hanem jóval 1-2 ezer euró felett, ráadásul az adózási rendszer sem olyan brutális a munkavállalók számára. De felhozhatjuk azt is, hogy ma már Magyarországon sem sokkal olcsóbb az élet, mint mondjuk Olaszországban vagy Spanyolországban. Egy nagybevásárlás ugyan még lehet, hogy kicsit olcsóbb – bár ez sem igaz mindenhol –, de nem mindegy, hogy a fizetésünk 10 vagy 20 százalékát hagyjuk ott a boltban, mint ahogy az sem, hogy a bérekhez viszonyítva mennyit kell kifizetnünk lakbérre.

Ugyan igaz, hogy munkahelyek jöttek létre idehaza, de az is igaz, hogy ezek a munkahelyek zömmel alacsonyabb végzettséghez köthetőek, ami azt jelenti, hogy alacsony a hozzáadott értéke ezeknek a tevékenységi köröknek. Nyilván szükség van összeszerelőüzemekre is, de jó lenne, ha nem csak azokat hoznának létre országszerte. Ahhoz, hogy a diplomás, sokszor több nyelvet beszélő magyar állampolgárok egyszer visszatérjenek hazájukba nem az kell, hogy az Audi újabb állásokat hozzon létre a gyárában, hanem az, hogy ezek az emberek lehetőséget kapjanak mondjuk arra, hogy saját vállalkozást indítsanak be, amivel később munkahelyeket teremtenek. De ameddig idehaza egy önerőből munkáltatót már az első naptól kezdve megpróbálnak kicsinálni és szétadóztatni, addig külföldön – bár nyilván nem mindenhol – ezeket az embereket addig támogatják, ameddig talpra nem tudtak állni.

Új cégekre, innovatív beruházásokra lenne szükség, amelyek miatt kiemelkedhetne Magyarország a régióból. Autógyárakkal egészen biztosan nem fog ez megtörténni, mint ahogy akkumulátorgyárakkal sem. A sikeres országok többsége a GDP egy jó részét innovációra, fejlesztésre fordítja, míg nálunk ez kicsit másként van. Ott kellene kezdeni, hogy az oktatást támogatja az állam, nem pedig kalapáccsal szétveri, mint ahogy most történik. Az egyetemeket alapítványok mögé szervezték, ezzel még több közpénzt lopva a haveroknak. Bele sem gondolnak abba, hogy ez mekkora pusztítást okozhat az ország jövőjére nézve. Nem bonyolult, nem is újdonság: ha nem művelt fiatalok kerülnek ki az iskolapadból, akik különböző innovatív ötletekkel állnak elő, akkor ez az ország még jobban el fog süllyedni az Európai Unión belül.

A fejlesztések zöme Nyugatról érkezik – kivéve Ázsia keleti felét –, de mi inkább a Kelettel kötünk baráti szerződéseket és velük szövetkezünk a Nyugat kárára. Az egy dolog, hogy távolságban jóval messzebb vannak tűlünk, de mi nem elsősorban Japánnal vagy Dél-Koreával kötünk gazdasági szerződéseket, hanem Kazahsztánnal meg Türkmenisztánnal. Mi a fejlődést helyett a elszakadást választjuk, noha pénzügyileg nyilvánvalóan megéri a magyar kormánynak, hiszen ha ez nem így lenne, akkor most nem itt tartanánk. Csak ameddig ők meggazdagodnak, addig mi szegényebbek leszünk. Nem csak pénzügyi értelemben, de a tudás tekintetében is, amelyet el fogunk veszíteni, ha így haladunk. A techcégeké a jövő, de mi ilyeneknek nem nagyon adunk teret, nem is beszélve arról, hogy aki magyar és tehetséges fejlesztő, az már réges régen a Szilícium-völgyben tevékenykedik. Magyarország kihasználhatná, hogy viszonylag jó internet infrastruktúrával rendelkezik, de egy úgynevezett konzervatív kormány nem feltétlenül az, amely meglátja a lehetőséget ebben.

Amikor az innovációért felelős miniszter Palkovics László, akkor azért olyan sokat nem érdemes remélni a dologtól. Kétlem, hogy túl sok fogalma lenne arról, ami jelenleg a tech világában történik, ezért feltételezem, hogy nem is kíván ebbe az irányba mozdulni. Ő a szakmunkásképzésben hisz, nem pedig az egyetemekben, amelyek másféle tudást adnak a diákoknak. Ő nem haladt a korral, ezért nem is érdemes csodákat várni tőle. Se. Kár, hogy ennek egy egész ország fogja meginni a levét. De örüljünk együtt, jönnek haza külföldről a fiatalok, már csak az a kérdés, hogy a munkaerőpiac mely területén is helyezkednek el?

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.

Social media & sharing icons powered by UltimatelySocial
error

Kövess minket!