Április 25,  Csütörtök
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Emberarcú tenyérbemászás

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,528,300 forint, még hiányzik 471,700 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Muszáj cukis(k)odni, muszáj lemenni alsó tagozatos szintre. Bár ha jól sejtem, ez okozza neki a legkevesebb problémát. De muszáj a végső menedék mögé bebújva előadni az emberarcú szupernagypapit, hogy a Karmelita magasságáig érő fekália hegyet és szagot valahogy eltakarják a kíváncsi és esetleg elégedetlen mimagyarok elől. Ilyenkor az igazi nemzethykeresztény-ultrakonzervatív fideszes tábor egy emberként kezd szenteskedni, és infantilis módon eljátszani a nagy összeborulást, természetesen a Nagy Karácsonyt várva advent első vasárnapján. Nem azt a karácsonyt, azt inkább máglyára küldenék, hanem a másikat. A karácsony közben meg mára ugyanúgy elvesztette eredeti jelentését, jelentéstartalmát, ahogyan kis hazánkban a közpénzek jellege szokta, amikor alapítványokba szivattyúzzák át azokat, Matolcsy bácsi segedelmével. De hol van már a tavalyi hó? 

Amint látható, Orbán papa átvedlett az ország Télapójává és a gyerekek neki írt leveleire válaszol, körülbelül abban a stílusban, ahogy a parlamentben szokott hazudni válaszolni és viszontválaszolni az ellenzéki képviselők kérdéseire. Hó-hó-hó. Úgy tűnik, ez nem vicc, véresen komolyan csinálja.

„Idén is többezer levelet kaptam, a legkisebbek is írtak. Néhányat most itt válaszolok meg. Áldott adventet!”

Nem tudom, kinek jut eszébe levelet írni Santa Viktornak. A kérdező lurkó hangjából ítélve szerintem óvodás lehet, aki aligha tud írni, de ebben az emelkedett hangulatban ebbe felesleges, sőt egyenesen szentségtörés belekötni. Írtak neki, és kész. Kinek írtak volna? A Mikulásnak?

– „El tudod intézni, hogy legyen hó karácsonykor?”– jött az első frappáns kérdés, és azt hittem papírból fogja felolvasni a választ, vagy megrángatja a rénszarvasos nyakkendőjét, de ezúttal semmi ilyesmi nem történt, fapofával, meglehetősen kimérten válaszolt:

– „Próbáltam, de eddig még nem sikerült”Ennyi. Ahogy szokta. Így kell hülyének nézni egy óvodást. Biztos a Soros vagy Brüsszel nem akarja, hogy szakadjon a hó, de az tuti, hogy Gyurcsány tehet mindenről. Ez a gondosan megkoreografált jelenet erre nyilvánvalóan nem volt alkalmas, de én azért megszorongattam volna a nagy mesélőt, mert ez így nagyon sovány válasz szegény gyerekeknek: Orbán Santa Viktor bácsi, csak ennyi? Nem, nem, kedves Pistike. Mi, magyarok mindig is a hóesés pártján álltunk, és 1000 éve mindig úgyanúgy lapátoljuk a havat, mint az őseink, Szent István király idején. Az Európai Unió nem szereti a havat, mert ha az leesik, akkor el kell takarítani. Ezért amikor havazik, mimagyarok direkt nem állunk neki azonnal az utak megtisztításának, mert azt szeretnénk, hogy ti, icipici gyerekek, akiket megvédünk a genderlobbitól, és akikre senki nem teheti rá a kezét, tudjatok szánkózni és hógolyózni. Emellett ez nekünk, felnőtteknek azért nagyon jó és azért fontos, mert a déli határ mentén ilyenkor a gaz migránsokat hógolyóval meg tudjuk dobálni, ezzel is visszatartva őket attól, hogy elfoglalják a hazánkat.

– „Szoktál társasozni az unokáiddal?” 

– „Szeretnék, de nem tudtam, mert még kicsik, a gyermekeimmel viszont szoktam, az unokáimmal inkább labda, építőkocka, kisautó.”

Magyarul: az unokák még nem jöhetnek számításba, de a gyerekeket már szívatom rendesen a „Ki nevet a végén”, és a Monopoly társasokkal, ahol én vagyok a bank, és ha nem adnak el egy telket, amin később szállodát tudok építeni, akkor nem kapnak tőlem hitelt, vagy egész egyszerűen elveszem tőlük, amijük van. Csak hogy szokják a papa módszereit. A labda a focit szimbolizálja, mert anélkül nem lehet élni, az építőkockával pedig alighanem kis stadionokat építenek a drága nagypapival.

– „Mandarin vagy narancs?” 

– „Először narancs, aztán bejgli, és a végén mandarin”.

Na, ezt egyszerű volt megfejteni, az okoskodás eredeti mondanivalója: először a Fidesz, aztán Matolcsy, és a végén a kínaiak. Ennyi. Nem kell semmit túlgondolni, pont ebben a sorrendben.

– „Hiszel a karácsonyi csodákban?”

– „Persze, hogy hiszek, a karácsony maga a csoda. Az Istennek gyereke született, aki eljött közénk. Csodák mindennap vannak, csak nem mindennap vesszük észre, karácsonykor meg a csodákra figyelünk, ezért szembeötlő az ember számára”. 

Ez már egy kicsit bonyolultabb, mert ugye előjön az évtizedes reflex, miszerint nem a kérdésre válaszol, hanem mellébeszél egy kicsit. Nem kicsit, hanem nagyon. Így ezt az állítást szerintem nemhogy egy hatéves, de egy hatvanéves sem tudja igazán értelmezni.

Tehát csodák márpedig vannak. Szerintem az az igazi csoda, hogy ez az ember még mindig ott van, ahova a jószerencse, vagy a jóisten repítette: a fejünk felett. És nemcsak hogy ott van, de még mindig játszhatja a deres halántékú nagyapót, aki nem is olyan rossz ember, mint ahogy azt a fél világ gondolja. Így kell az ünnepre felkapaszkodva, a magasztos és sziruposan csöpögő áhítatban vakítani a parasztot. Az igazi énjét meg addig is levetkőzheti, és bízhat abban, hogy értékes szavazatokra válthatja ezt az emberarcú tenyérbemászást. Ezek után az lenne az igazi, ha beöltözne Mikulásnak, és ajándékot vinne majd a gyerekeknek. Egyetlen dolgot javasolnék majd az intézménynek, ahova sikerül majd ellátogatnia, ha nem is a Télapó szánjával, hanem a VW Transporterrel: ne tejet tegyenek neki, meg kekszet a konyhába, hanem pörköltöt egy kis kenyérrel, mert azt jobban szereti.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.