NEHAZUGGY

Remélem, valaki lassan helyreteszi Szijjártót

Lázár Gergő | 2021. November 26, Péntek | 19:13

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,528,300 forint, még hiányzik 471,700 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Szijjártó éppen megint, folyamatosan és megállás nélkül turnézza körbe a világot, és mindenkit azzal vádol, hogy támadja Magyarországot. Noha ilyet senki sem tett az elmúlt években, a külügyminiszter mégis úgy véli, hogy aki a magyar kormányt kritizálja, az a magyar embereket, a magyar nemzetet támadja. Sokszor leírtuk már mi is, hogy ez mekkora ökörség, ezért most ebbe újból nem mennék bele. Tegnap épp Hillary Clintonnak szólt vissza egy olyan mondattal, ami igencsak magyartalan volt, de hát mit is várunk az Orbán-kormány bármelyik miniszterétől is, ugye? Ma tovább folytatódott a toporzékolás, ugyanis Szijjártó azt találta mondani, hogy az Egyesült Államok arra készül, hogy beavatkozzon a 2022-es magyarországi parlamenti választásokba.

Ez a jóember már azt is tudni véli, hogy ennek mi lesz a módja, ami nem más, mint az úgynevezett Magnyickij-törvény, amely egy, az emberi jogok megsértőivel szemben alkalmazott szankciórendszer. Mondtak hasonlót már sokszor, de valahogy sosem jött be a jóslatuk, hiszen a Fidesz sorra nyerte a választásokat. Ennek több oka is van, amelyeket már mi is kifejtettünk több alkalommal korábban. De ha már beavatkozásokról beszél Szijjártó, mit gondol az oroszokról? Azzal semmi baj sincs nyilván, hiszen Orbán jó haverjai. Mint ahogy az orosz és kínai hitelekkel sincs, amiért cserébe bizonyos dolgokat teljesítenie kell Orbánéknak. Ezek mind-mind elfogadható dolgok, kivéve ha az Egyesült Államok bizonyos szankciókat vezet be Magyarországgal szemben azért, mert annak kormánya megsérti az emberek jogait.

Minden is beavatkozásnak minősül, csak az nem, amikor Orbán járja a Balkánt, és nyíltan kampányol bizonyos jelöltek mellett. Olyan ez, mint hogy mi minősíthetünk mindent és mindenkit, de ha valaki a magyar kormányt minősíti, akkor fogja vissza magát, és ne támadja meg a magyar embereket, mert mi egy ezeréves nemzet vagyunk és több szabadságharcot vívtunk, mint bárki más ebben az univerzumban. A magyar kormány semmiféle kritikát nem fogad el, hiszen őket a nép választotta meg, ők pontosan tudják, ki mit akar. Volt nemzeti konzultáció is, tehát tiszta ügy. Az emberek nem akarnak menekülteket, sem nemváltoztató műtéteket, akarnak viszont rezsicsökkentést, meg határkerítést. Ott a tengerentúlon fogalmuk sem lehet arról, hogy mit akarnak a magyar emberek.

Mi nem akarunk demokráciát, sajtószabadságot és egyéb nyugati dolgokat. Mi Orbán vezért akarjuk, meg a maffiarendszerét, amely ellopja mindannyiunk pénzét, a jelenünket és a jövőnket is. Mi olyan közmédiát akarunk, amely a hatalom kezében van és úgy torzítja a valóságot, hogy mindenképpen a kormány hazugságait igazolják. Mi nem kérünk a liberálisok kritikáiból, mi tudjuk, hogy mit akarunk. Ezt állítja legalábbis a kormány, amely látva, hogy az emberek némák maradnak lassan minden kérdésben, lényegében azt tesz, amit csak akar. Az új amerikai kormány viszont nem olyan, mint Trump idején, nem ápol nagyszerű kapcsolatokat Orbánnal, hiszen ők a demokráciában hisznek, nem pedig az álhírekben és az autokratikus vezetésben.

Ezt persze előre lehetett tudni, nem véletlenül nem támogatta Orbán soha Biden megválasztását. Tudta, hogy Trump idején volt a legjobb lehetősége arra, hogy jó kapcsolatokat építsen ki a republikánusokkal, ami Biden beiktatását követően rögtön megváltozott. Na persze republikánus szereplők továbbra is érkeznek Magyarországra, de azért nem ugyanaz, hogy a Fehér Házban pózolhat Orbán, vagy pedig Budapesten fogad az uniós és magyar állampolgárok számára lényegében ismeretlen republikánus politikusokat. A magyar külkapcsolatok eddig is borzasztóak voltak, de Trump bukását követően csak még rosszabbá váltak. Ezen pedig az nem segít, ha Szijjártó eszetlen baromságokat hazudozik össze-vissza.

Nem a Holdon élünk. Mi Közép-Európában élünk. Természetesen lesznek kísérletek. Már észleltük az előkészületeket.

Az ilyen kijelentéseknek vajon mi értelmük van? Ha lenne is bármiféle próbálkozás, az ilyen dolgokat nem diplomáciai úton kellene megoldani? Vagy már diplomáciai kapcsolatunk sem igazán van az Egyesült Államok kormányával? A kutya nem kíváncsi a külügy vádaskodására, pláne úgy, hogy már csak azt sem hiszem, hogy az amerikai külügy komolyan venné Szijjártót. Annyi esetben tett már olyan kijelentéseket, amelyeknek semmi alapjuk nem volt, ezért csak röhögni lehetett rajtuk, hogy miért is most kezdenék el komolyan venni? Az, hogy magyar kormánypárti politikusokkal szemben szankciókat léptet életbe az Egyesült Államok, az egy elfogadható, racionális döntés, nem pedig a választásokba való beavatkozás. Mert hát mégis mit érdekelné az Egyesült Államokat, hogy milyen kormánya van Magyarországnak?

Ehhez azt kellene feltételezni, hogy fontosak vagyunk számukra, ami nyilvánvalóan nem igaz. Egy picike ország még kisebb gazdasággal. Ugyan miért ne lenne teljesen mindegy nekik, hogy milyen kormánya van az országnak? Szijjártó immár sokadszorra is túlbecsüli a magyar kormány erejét és Orbán népszerűségét. Nyilván a sajtóban nem fog az amerikai külügy reagálni erre, de azért remélem, a diplomáciai csatornákon móresre tanítják Szijjártót. Éppen itt lenne az ideje, hogy felfogja, nem vádaskodhat a végtelenségig mindenféle alap nélkül.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!