Április 20,  Szombat
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Nem az a 400 ezer forintos Vouitton bakancs

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,340,346 forint, még hiányzik 659,654 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Mondhatnám, hogy miután Vlagyimir Vlagyimirovics orosz diktátor elnök a minap barátságrenddel tüntette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert az orosz-magyar kétoldalú kapcsolatok, valamint az ipari és beruházási együttműködés fejlődéséhez történt nagymértékű hozzájárulásáért (amivel a miniszter úr valamiért Brüsszel kétpofára szidalmazása közben elfelejtett eldicsekedni a Facebook-oldalán; elmúltak már azok a csúnya idők, amikor ők a Fidesz, az ajtót a nyugatnak kinyitották, az oroszoknak, a Szovjetuniónak, meg a kommunizmusnak pedig ajtót mutattak, és azt üzenték a jövőnek, hogy ne engedjék, hogy mindez visszamásszon az ablakon), már felkelni se nagyon érdemes.

De miután e kétes dicsőséggel kecsegtető esemény után már kétszer is felkeltem, nem mondom ezt. Sőt, valami egészen mást fogok mondani, aminek nem a kelethez és a nyugathoz, hanem a jobboldalhoz és baloldalhoz, illetve a plebejus puritánsághoz és a pofátlan gazdagsághoz van köze. A kontextust a nemzet milliárdos jótevőjének két nappal ezelőtt villantott 416 ezer forintos Louis Vouitton bakancsa és a legutóbbi szégyenteljes kormányinfó képezi. Amely csütörtöki szemfényvesztésen a következő párbeszéd hangzott el, miután a fennállása egyik legjobb formáját futó Gulyás Gergely az utóbbi időben naponta címlapokon szereplő Bige László kapcsán azt bírta mondani, hogy Magyarország az a sajátságos hely, ahol a baloldaliság és a milliárdosság kéz a kézben jár.

Telex: Gulyás úr látott-e már nem milliárdos baloldalit?

Gulyás: Természetesen. Ahogy nem milliárdos jobboldalit is. […] Sőt, velük szoktam találkozni leginkább.

Telex: Említette, hogy a baloldaliság és a milliárdosság kéz a kézben jár, amiből következik, hogy ez a két halmaz fedi egymást. 

Gulyás: Nem, félreért engem, és nem szeretném, hogyha továbbra is ennek a félreértésnek az áldozata lenne. A magyar politikában fedi egymást. Horn Gyula kivételével minden baloldali miniszterelnök milliárdos volt.

Telex: És Orbán Viktorra ez viszont nem igaz.

Gulyás: Nem.

Telex: És ebben a halmazban (a baloldali milliárdosok halmazában – szerk.) hogyan lehet elhelyezni Mészáros Lőrincet és Tiborcz Istvánt?

Gulyás: Nem oda helyezném őket.

Telex: És hova helyezné őket? 

Gulyás: Sehova. Milyen alapon kell…? Helyezze el őket ön.

Telex: Miután a baloldali milliárdosság a politikában fedi egymást, tehát a két halmaz fedi egymást, hiszen kéz a kézben jár, vagyis aki baloldali, az egyenlő milliárdos és viszont…

Gulyás: Ha a premisszát nem értjük, akkor a következtetés is téves lesz. Tehát amit én mondtam, az az volt, hogy a magyar baloldal a rendszerváltozást követően általában milliárdos vezetőkkel rendelkezett. Négy kormányfő volt, ebből lehet, hogy Medgyessy Péternél fölfele kerekítek, de mondjuk ott is egy bankvezérből lett miniszterelnök, majd őt két milliárdos követte a miniszterelnöki székben, tehát akárhogy nézem, négy miniszterelnökből három azért ebbe a kategóriába tartozott. Ez egy sajátos, unikális magyar helyzet, erre igyekeztem az önök figyelmét felhívni.

Telex: Világos. És az, hogy Orbán Viktor veje milliárdos és a legjobb barátja is milliárdos, őt nem érinti, tehát ő ezen a körön kívül esik, a milliárdos miniszterelnökök körén kívül esik. 

Gulyás: Ő igen. Másrészt pedig én nem tudom hogy ha én nem tudom, hogy ki Orbán Viktor legjobb barátja, akkor ön tudja-e, de nyilván önnek, ha Mészáros Lőrincről van szó, akkor ezt kell használnia.

Telex: Ő maga elismerte ezt, hogy a barátja…

Gulyás: Az, hogy valaki valakinek a barátja vagy a legjobb barátja, nagy különbség.

Telex: Kétségtelen.

Ezzel a sajtó- és politikatörténeti értelemben súlyosan beteg, végtelenül kínos, a sokat emlegetett szekunder szégyen újabb árnyalatát életre keltő (fideszül: provokatív) párbeszéddel majdnem párhuzamosan a nemzet közpénzből milliárdosa, ez a bizonyos Mészáros, az említett bakancsában, valamint a hibátlan testéhez álló bőrdzsekijében jótékonykodott. Ezt onnan tudjuk, hogy a Mészáros Lőrinc nevű ember – akiről Gulyás sem tudja eldönteni pontosan melyik halmazába/körébe tartozó csodája a NER uralkodásának – nevét ezúttal hajlandó volt leírni a fideszes álhírügynökség. Elvégre a tekintetes gázszerelő úr kivételesen nem a tonnás széfet emelte be a budai luxusrezidenciájára daruval, benne az ország szétlopott jövőjével, hanem adakozik, jótékonykodik, kutyát simogat, jófejkedik, ott segít, ahol tud, hiszen egész hanyagul elegáns lényével, a 400 ezres lábbeli fölött bokában összegyűrt gatyájával és testhezálló bőrszerkójával átérzi a jótékonykodás nemességét és felelősségét.

Vida József, a Takarékbank elnök-vezérigazgatója és Mészáros Lőrinc, a Mészáros-csoport tulajdonosa átadja Magyarország legmodernebb speciális kutató-mentő terepjárójának a kulcsát Jámbor Ferencnek, a Pest Megyei Kutató-Mentő Szolgálat egyik tagjának a hivatalos átadón, a szentendrei Pap-szigeten 2021. november 18-án. A Takarékbank 25 millió forintos támogatásának köszönhetően az ország legmodernebb speciális kutató-mentő terepjáróját vehette át a Pest Megyei Kutató-Mentő Szolgálat. A Takarékbank a Mészáros-csoporttal együttműködve támogatta a szolgálatot fenntartó alapítványt, hogy beszerezhesse és felszerelhesse új járművét. (Fotó: MTI/Mónus Márton)

Ha Gulyás arcbőrpirító lamentálásához és ehhez a hírhez hozzáadjuk a Blikk nevű bulvárlap adakozást megörökítő fotográfiáit és lelkendezését, miszerint ilyen környezetben még nem láthattuk a milliárdost, aki még a mentőkutyákkal is barátkozott, továbbá azt a korszakos leleplezést, hogy az a bakancs egyébiránt a Vuitton NBA kollekciójának része, és 1300 dollárba, vagyis kb. 416 ezer forintba kerül, akkor eredményként egy az egyben azt azt az ideáltipikus mocskot kapjuk, amivel tizenkettedik éve zabáltatnak. Ahol a kellemetlen kérdések okán a Rogán-központ eligazítására váró, a legrosszabb minőségű tanácselnököket megszégyenítő kerületi polgármestertől a miniszterelnökségi miniszterig egy emberként védik az Orbán-dinasztia és Orbán-udvartartás telhetetlen, gátlástalan harácsolását. Ahol nem szakad rá a mennyezet az élet és a barátság nagy kérdéseiről heherésző miniszterre, amikor kiejti a száján, hogy Magyarország az a sajátságos helye az univerzumnak, ahol a baloldaliság és a milliárdosság kéz a kézben jár, és ahol a Mészáros Lőrinc nevű bárgyú stróman irgalmatlan milliárdosodásának megannyi aspektusáról következetesen kussoló állami álhírügynökség azonnal ugrik, ha Orbán Viktor Mészáros Lőrinc valamicske alamizsnát visszaoszt a népnek.

Nem, nem az a tetves 400 ezer forintos bakancs a hír, és ha 800 ezer forintba kerülne vagy 2 millióba, az se lenne hír. Az a hír, hogy Gulyás Gergelynek van bátorsága heherészve kioktatni az újságírót arról, hogy politikai értelemben a milliárdosság a baloldal sajátossága, értsd: bűne. Hogy az országot Mészáros Lőrinc álnéven a saját nevére írató Orbán nem milliárdos, hogy a barát és legjobb barát nem ugyanazt jelenti, vagyis ha egy bankvezérből lett baloldali miniszterelnök milliárdos, akkor Orbán Mészáros és Tiborcz nem téma. Az a baj és az a hír, hogy ezzel a mocsokkal etetnek tizenkettedik éve. Hogy ami most történik, hogy amit ők követnek el, ami az ő nevükre kerül a közösből, az nincs is, de ha esetleg van, akkor az mind a közjó érdekében történik. Azért, hogy a 100-200-500 milliárdos vagyonkákból néha leessen egy leselejtezett fürdőszobai felszerelés vagy egy speciális mentőautó, amiért illik hálásnak lenni.

És ha a baloldalon négyből három miniszterelnök milliárdos (vagyis úgy lett miniszterelnök, hogy előtte a piacon dolgozott, nem a Soros-ösztöndíjból esett be a parlamentbe vagy a miniszterelnöki bársonyszékbe), akkor Orbán bármit megtehet, mert a múlt és a milliárdos kaviár- és luxusbaloldal minden disznóságot legitimál. Igen, Karas Monika 60 milliós pofátlan végkielégítését is. Itt a duplaismeretlen gázszerelő saját tehetségéből küzdötte fel magát a Forbes-listára, itt a nemzet veje saját jogon lett ingatlanmágnás, Michelin-csillag várományos és spanyol saját láb, itt az összes volt és jelenlegi luxusfeleség eltartása nemhogy nem botrány, de egyenesen nemzeti kötelesség. Itt minden, amire az Orbán-holdudvar mindenféle címeken és neveken ráteszi a kezét, azt nem maguknak lopják el törvényesen, hanem azért, hogy a népnek jobb legyen.

Nem, nem az a tetves 400 ezer forintos bakancs a hír, hanem az, hogy miközben megint ünnepelni kellene a tekintetes gáz- és disznószerelő urat a jóemberkedésért, Orbán ügyeletes, bennfentes szolgája a rivaldafényben hazudik, milliárdos baloldalazik és mentegeti a főnöke előbb-utóbb jogállamisági mechanizmust érő, világszínvonalú korruptságát. Lényegében az egész fideszes apparátust azért tartja el az ország, hogy ahelyett, hogy azt az egy embert felelősségre vonnák, hogy nem-e lehetne-e esetleg kicsit kevésbé látványosan feltőkésíteni az nép kizsigerelése árán a família káeftét, hétről-hétre a saját szénné égésük árán védjék a védhetetlent. Miszerint a gecik kizárólag a túloldalon vannak, a lopás nemhogy nem bűn, de kötelesség is, ha mi lopunk, és pláne azoknak kell hálásnak lenni, akik a hatalmukkal visszaélve családi vállalkozássá züllesztették és a nevükre íratták az országot. Miközben tökig Vouittonban kétpofára zabálják homár crème fraîche-t, hogy rohadna meg a milliárdos baloldal ott, ahol van.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.