NEHAZUGGY

Minden siker, amiről a magyar kormány dönt

Lázár Gergő | 2021. November 11, Csütörtök | 18:58

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,384,312 forint, még hiányzik 615,688 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Megduplázódott a kereskedelmi forgalom Magyarország és a Türk Tanács államai között az elmúlt nagyjából tíz évben, és az együttműködés jelentősége folyamatosan növekszik – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Isztambulban. A tárcavezető a Türk Tanács külügyminiszteri ülésén üdvözölte, hogy Magyarország három évvel ezelőtt megfigyelőként csatlakozhatott a szervezethez, és rámutatott, hogy folyamatosan nő azon államok száma, amelyek szeretnének részesei lenni ennek az együttműködésnek.

A Türk Tanács budapesti képviselete vélhetően már legalább 1 milliárd forintjába került a magyar adófizetőknek, amit valamiért a kormánytagok nem szeretnek emlegetni. Arról beszélnek, hogy milyen nagyszerű dolog az, hogy felvett minket tagjai közé ez az elképesztően fontos szervezet, amelynek tagja Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Törökország és Üzbegisztán. Illusztris társaság, nem mondom, de azért a törökökön kívül a többi ország gazdasága igencsak elenyésző. Miért nem inkább az EU-s tagországokkal kötünk fontos gazdasági szövetségeket, hiszen egyrészt jóval jelentősebbek, másrészt itt vannak a szomszédban. Értem én, hogy keleti nyitás, meg kipcsak vér, de azért olyan nagy hasznunk nekünk eddig nem lett abból, hogy a Türk Tanács tagjai lettünk.

Meg hát azt sem érti igazából senki sem, hogy mégis mi a francot keresünk az elsősorban muszlim vallású országok csoportjában. Nem arról volt szó, hogy mi itt Európában keresztény kultúrával rendelkezünk? Akkor mégis máshogy néz ki a dolog? Mert ha türk népség vagyunk – amire nem sok bizonyíték van – akkor valami közünk csak lenne az iszlám valláshoz, de hát nincs. De nem is ezért csatlakozott Orbán, hanem azért, mert innen olyan hiteleket és támogatásokat kaphat, amire az EU nem nagyon lát rá. A baltás gyilkos kiadatásával is biztosan jól keresett valaki, miközben a fél ország hüledezett azon, hogy ilyen egyáltalán előfordulhatott.

Orbán már egy jó ideje dörgölődzik a keleti autokratákhoz, hiszen innen tud ötleteket meríteni. Olyan ötleteket, amelyekkel még inkább uralma alá vonhatja a magyarokat. Ugyan jövőre választások vannak, de talán egészen az előző évig nem gondolta komolyan azt, hogy az ellenzék valóban képes lehet összefogni, és megszorongathatja őt a választásokon. Orbán hosszú távra, évtizedekre tervezett, hiszen már eddig is sikerült egy évtizedet lehúznia úgy a hatalomban, hogy egyértelműen azt csinált, amit csak akart. Ellopta magyarok millióinak pénzét, egy maffiarendszert alakított ki, de nem mentek százezrek az utcára az ő leváltását követelve. Ölbe tett kézzel nézték, ahogy ez a felcsúti senki kirabolja az országot. De tíz év után talán kezdtek kifogyni az ötletekből, ezért Kínába, Oroszországba és legújabban a türk országokba kezdtek el utazgatni.

De Orbán a Belorusz elnökkel, Lukasenkával is jó viszonyt ápol, ő ugyanis egy Orbánhoz hasonlóan gondolkodó autokrata, csak neki több ideje volt a rendszere kiépítéséhez és őt nem fogja vissza az EU sem. Szerintem ha Orbán megtehette volna, simán egy olyan erőszakállamot épített volna ki, mint Belorusz, hiszen őt soha sem érdekelte a demokrácia intézménye, pláne nem érdekelte az emberek szabadsága. Őt a hatalom és a pénz érdekli minden áron, melynek megtartásáért szinte bármire képes. Pont ezért rettegnek sokan attól, hogy mi lesz, ha elveszíti jövőre a választásokat, vajon békével kivonul a politikából? Sajnos valahogy kétlem. A türk államoknak vannak bevett szokásai arra, hogy „lecsillapítsák” a tüntetők kedélyeit, ha esetleg arra kerülne sor, ezeket a szokásokat pedig miért is ne osztották volna meg a főnivel?

Nyilván gazdasági értelemben sok haszna nincs annak, amit a magyar kormány művelt. A Türk Tanácsban való tagságunk elhanyagolható pénzeket jelentett az ország adófizetőinek, ez az egész nem erről szól. Beszámolhat arról Szijjártó Péter, hogy mennyi egyetemista érkezett ezen országokból Magyarországra, meg arról is, hogy majd mi segítjük ki a fejlett vízgazdálkodásunkkal a kevésbé fejlett keleti országokat, de ez mind csak terelés. Már csak azért is, mert olyan fejlett idehaza a vízgazdálkodás, hogy több folyó is úgy folyik át az országon, hogy azokat alig használjuk öntözésre. Nyilván ez is csak egy másfajta világsiker ugye, úgy érünk el nagyszerű eredményeket, hogy ezt senki sem látja. Olyan ez, mint a magyar járványelleni védekezés, ugyan már több, mint 31 ezer ember belehalt a járványba, de mi sikeresek vagyunk és kész.

Örüljünk tehát annak, hogy ezen nagyszerű tanács tagjai lehetünk, miközben Európában, ahol élünk, a legtöbb ország kormánya elítéli a miénket. Inkább az EU-n belüli tagságunkat kellene erősíteni és idevonzani a komoly befektetéseket ahelyett, hogy mindenféle kipcsak baromságokra hivatkozva diktatórikus országok szövetségéhez csatlakozunk. Szerintem még az egyébként nem túl értelmes Orbán fanatikusok sem értik, hogy mégis mi a búbánatos francot keresünk ebben a tanácsban.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!