December 7,  Kedd
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Szegények legfeljebb a láncaikat csörgethetik, cserébe megbízhatóan jön a vacsora

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 450,813 forint, még hiányzik 2,549,187 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Némi fáziskéséssel ugyan, de a fideszes kórus egyik vokalistája is elsírta a bánatát Cseh Katalin esküvőjével kapcsolatban. Biztosan őt eddig nem engedték megírni a naaagy sztorit, de mostanra kiderült, hogy semekkorát sem durrant a történet, úgyhogy lehet róla írni neki is. Vagy hát nem magáról az esküvőről, mert azt már tudjuk, hogy tematikus esküvő volt A nagy Gatsby című filmre felépítve, szerepjátékkal, hivatásos fotóssal. A jól láthatóan beállított fotók az asztal alatt mászásról, kerítésre kapaszkodásról és minden egyébről a szerepjáték során készültek, de ez látszik is, bár nem gátolja semmiben a szarkeverőszakos betanított munkásokat, sem a baloldal feneketlen züllöttségén felháborodni akaró templomjáró falusi hölgyeket, Orbán legfőbb rajongótáborát.

Végre most Bohár Dániel is kibontakozhatott a nyolcaskán, és előadhatta kicsiny lelke legmélyebb bugyraiban felgyűlt sérelmeit és keserűségét. Időközben az esküvő némi átalakuláson ment keresztül. Már nem azzal van a nagyobb baj, hogy miből futotta egyáltalán esküvőre az EP-képviselőnek, és ha futotta, akkor miért ilyen horribilis összeget szórt el rá. Az összeg nagyságát én nem tudom megbecsülni. A korábban érvként felhozott csilliárdos jegygyűrűről kiderült közben, hogy igen régi családi örökség, a ruhák többsége kölcsönzőből volt – ez nem csoda, kevesen tartanak mostanság a szekrényükben 100 éves ruhadarabokat -, az arannyal díszített sütiről pedig már az elején is tudható volt, hogy a legtöbb cukrászdában lehet ilyet kapni, nem különösebben drága dolog.

Más irányból kell tehát megragadni a nagy sztorit, például a független médiát lehet ócsárolni egy kicsit, az úgyis régen volt. Mondjuk tegnap. A független média és az újságírók (mármint a valódi újságírók) amúgy is ősellenségei a pártpropaganda szalagmunkásainak. Szegények legfeljebb a láncaikat csörgethetik, cserébe megbízhatóan jön a vacsora. De ez nekik kevés, ez mindig így szokott lenni. Elismertséget, tiszteletet és ha lehet, némi csodálatot várnak, de eddig még csak annyit sikerült elérni ezekből, hogy a közpénzből fizetett seggüket elvonszolják a közpénzből fizetett szerkesztőségből a közpénzből fizetett televízióba, vicces pólókkal és egészen szokatlan módon viselt sityakokkal egyénítik magukat, majd kapnak hatvan vagy negyven (nem tudom mennyi) percet, ahol ócsárolhatnak mindenkit, aki nem tagja a szektának, valamint verbálisan leszophatják egymást, hogy meglegyen a sikerélmény. Attól tartok, ez sem hozza meg a kívánt eredményt, mert folyamatosan boldogtalanok szegények.

Bohár tehát megírhatta a kis cikkét. A kötelező felvezetés után (mi pénzbe kerülhetett! asztal alatt mászott! mi van a korrupciós üggyel?) ki is bukott belőle kicsi(nyes) lelke legfőbb, soha be nem gyógyuló sebének fájdalma:

Tehát a függetlenobjektív sajtó, amely levezényelte a Borkai-sztorit, amely nyomta a Szájer-ügyet, és tolta Mészáros Lőrinc esküvőjét, most felvette a szemérmes kisfiú pózát, és arról elmélkedik, hogy borzasztó a „kormánypárti sajtó”, hogy ilyen dolgokkal mer foglalkozni.

Komolyan mondom, ilyen vastag bőr már az állatvilágban sem létezik.

Ez szúrja tehát a nerencek lelkét. Talán az irodalmárokét is, hiszen gondoljunk bele, micsoda remek és soha ki nem fogyó téma lett volna a Borkai-sztori, ha történetesen nem a fideszes Borkai pucér valagát láthattuk volna néhány marokszedőleány szorgos társaságában, hanem egy ellenzéki politikust. Ha nem Szájer sikamlott volna le az ereszcsatornán egy orgiáról menekülvén, kis táskájában némi tudatmódosítóval, hanem egy ellenzéki. De sajnos nem ez történt.

Méginkább sajnos, hogy Cseh Katalin esküvőjéről kilopott, semennyire nem kompromittáló képekkel alátámasztott esküvői botrányáról a nagyon nagy többség – még a fideszes többség is – elsőre látta, hogy útszéli mocskolódás. Ezzel szemben Borkai farkát is láthatta, akit érdekelt, a hagyományos keresztény erkölcs tokától bokáig konzervatív és családcentrikus védelmezője egyáltalán nem fér össze a felvételen szereplő jelenetekkel. Szájer József esetében is hasonló volt az oka annak, hogy felkapta rá a fejét a közvélemény. Mert lehet melegnek lenni, de évtizedekig hazudni erről a társadalomnak, nem illik. Főként akkor nem, legalább akkor szóra kellett volna nyílnia a politikus szájának, amikor a pártja elkezdte támadni a melegeket. Legeslegkésőbb akkor kellett volna tiltakozni, amikor az általa összebarkácsolt alaptákolmányba belefaragta az anyapártja a homofóbiát. Szájer egy büdös hangot nem szólt, ellenben járvány idején, amikor tilos volt rendezvényeket tartani és tilos volt egy lakásban több embernek tartózkodni, akkor ő nem bírta a gatyájában tartani a farkát, elment fiút keresni magának – itt szúrnám közbe, hogy a melegek többsége ugyanúgy szerelemben és párkapcsolatban él, mint a heterók többsége, orgiákra nem járnak rutinból, ahogy a heterók sem -, megtámogatta a felhőtlen kikapcsolódást némi droggal, majd nem várta meg a rendőri igazoltatást, mint a többiek, hanem lemászott az ablakból, ahol végül elkapták. És még ezen a ponton is megúszhatta volna, ha van nála igazolvány, de nem volt. Ezért vitték be, ezért kutatták át a táskáját és ezért került elő a drog.

No tehát, ezért volt hír Borkai és Szájer, és ezért nem volt hír Cseh Katalin. Amivel a kormánypárti sajtó nem „foglalkozik”, hanem belemászik egy pár legszemélyesebb magánéletébe, megpróbálja bemocskolni életük legfontosabb és legszebb eseményét.

És akkor jön Tordai Bence és Szabó Tímea, a Párbeszéd nevű párt két legvállalhatatlanabbul balhézó képviselője, akik ugyancsak teljesen ki vannak készülve attól, hogy ilyen történhet.

Természetesen Tordainak azzal nincs semmi baja, amikor egy centiről az arcába videóz valakinek, és undorító módon beszél. Az teljesen oké, de az esküvői fotók nyilvánosságra hozása az nagyon durva.

Hát igen. Ezzel az a baj, hogy Szabó Tímea és Tordai Bence azért van ott, hogy ha más módon nem tudják felhívni a figyelmet a kormánypárt simlis gazemberségeire, akkor balhézzanak. Tordai Bence nem egy privát eseményen zaklatja a résztvevőket, hanem a Parlamentben, a kormány tagjaitól próbál válaszokat kapni az őt képviselőként odaküldő emberek kérdéseire. Ezért van ott, ahogy a kormánytag meg azért van ott, hogy válaszoljon. Ha erre nem hajlandó, akkor legalább legyen dokumentálva, hogy szarik ő a választópolgár kínjaira.

Megint oda jutottam, hogy igen pocsék dolog lehet a hatalom szolgálatában propagandistának lenni. De ezért nem az ellenzéket kell gyűlölni, mindenki maga dönt arról, hogy mihez kezd az életével. Ha valakit gyűlölni akar a rezsimszolga, ha felelőst keres a nyomorult kis élete kínjaiért, akkor keressen egy tükröt. Ott fogja megtalálni a választ a kérdésére.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.

Social media & sharing icons powered by UltimatelySocial
error

Kövess minket!