NEHAZUGGY

Mennyi is valójában az úgynevezett nettó rezsicsökkentés?

Róza néni | 2021. November 4, Csütörtök | 10:43

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,544,300 forint, még hiányzik 455,700 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Nos hát… gondoltam, hogy két futóműcsere közt számolok egy kicsit. Addig, amíg várok a telefonos behívóra, tudniillik az egészségügyben egy dolog most már tuti biztos: mégpedig az, hogy minden bizonytalan.

Olvastam, hogy drága, okos miniszterelnökurunk egyik péntek reggeli igehirdetése során azt találta mondani, hogy családonként akár évi 380-400 ezer forinttal is több rezsit kellene fizetnünk, ha ő nem lenne. Felkaptam erre a fejem, és erős késztetést éreztem arra, hogy előkotorjam az összes rezsiszámlámat 2013-ig visszamenőleg. Aztán rájöttem, hogy erre semmi szükség, hiszen minden egyes számlán ott díszelegnek narancssárga, barnássárga, kék, zöld színű keretekben összesítetten a 2013. január 1-től vagy 2013. július 1-től általam megtakarított összegek, a rezsidíj csökkentésének eredményeképpen. Úgy tűnik, én szerencsés vagyok (vagy szerencsétlen?), mert eddig nem érte el a 100 ezer forintot sem az évi rezsicsökkentés összege, noha egyes számlákon külön figyelmeztet is a szolgáltató, hogy átlag feletti a fogyasztásom.

Azt valóban nem tudom, hogy mennyivel növekednének a fizetendő rezsidíjaim, ha a mostani világpiaci árak lennének az irányadók kishazánkban. Egy ezzel összefüggő részletes, sok mindenre kiterjedő elemzést a HVG készített, amit itt lehet, és talán érdemes is elolvasni. A helyzet annál sokkal összetettebb, mint amennyire ezt fideszéknél leegyszerűsitik. Én ebből a cikkből az alábbiakat ragadnám ki, majd kiegészíteném egy másik aspektusból nézve:

A 2013-as rezsiköltség-csökkentést Molnár (Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója – szerk.) szerint a bankszámlák után fizetendő és más új adók (megtartott bankadó, tranzakciós adó, telefonadó, kiskereskedelmi különadó) ugyanabban az évben történt bevezetésével, illetve megtartásával érdemes összevetni. Előbbi összességében 110 milliárdot hagyott az emberek zsebében utóbbiak révén viszont 150 milliárdot zsebelt be az állam – emlékeztetett. Vagyis míg az egyik oldalon csökkent a kiadás, a másik oldalon nőtt.

Nem igaz, hogy megspóroltuk, hanem a másik oldalról fizettük ki.

Nos, erre tennék én még egy lapáttal, visszamenve nem 2013-ig, hanem akár 2010-ig. Így a konkrét adataimból kiindulva levezettem, hogy mennyi volt valójában nekem az ún. nettó rezsicsökkentés.

Mert hogy mi is történt még a fent említett 2013-as adók, illetve a rezsicsökkentés bevezetése előtt? Nézzük előbb a bérből levont nyugdíjjárulék alakulását, a 3000 milliárdos magánnyugdíj vagyon zsarolással történt elsíbolása közepette.

2010-ben a nyugdíjjárulék (és akkor még magánnyugdíjpénztári tagdíj is), összességében 9,5 % volt, ami a mindenkori bérből került levonásra. Ezt emelte meg szeretett kormányunk mindjárt a 2010-es fülkeforradalom utáni évben, csupán 0,5%-kal. Tényleg csak aprópénz, ami nekem, évente azonos bértömegre vetítve mindössze évi 19.000 forintot jelentett. Azóta is 10%-os járulékot fizetünk az államkasszába. Nyilván ez is többletbevételt jelent azóta is a költségvetésnek 2010-hez viszonyítva mind a mai napig, hasonlóan a cikkből idézett egyéb adókhoz.

A magam szemszögéből nézve ez a járulékemelés így nekem 11 év alatt (ismétlem, egy változatlannak feltételezett bérjövedelemre vetítve) kb. 210 ezer forint többletelvonást jelentett.

Aztán kiszámoltam, hogy az összes nettó jövedelmem (szintén azonos bérrel számolva) elköltése során, 2012-től mennyivel több áfát kellett a boltban hagynom, ennek 25%-ról 27%-ra való emelésével. Ezzel az állam további 415 ezer forintot vett ki a zsebemből, és teszi mindezt a mai napig, gazdagítva a saját kasszáját.

Én személy szerint ezt úgy érzékelem, hogy az állam elkezdte előlegbe „visszavenni” tőlem a későbbiekben bevezetett rezsikedvezményt, elvonva tőlem aztán 11 év alatt összességében 625 ezer forintot.

És ezek után a rezsicsökkentés összesítése már gyerekjáték volt, hisz nem kellett hozzá csupán egy-egy darab számla, éspedig az utolsó havi, amin dicshimnuszként zengi pártunk és kormányunk, mennyit spóroltam 2013 óta a rezsicsökkentéssel. Elgondolkodtam azon, hogy milyen színben lehetne feltüntetni a mindenkori bérjegyzékeken is, hogy 2011. január 1-től az én rezsihozzájárulásom az állam felé 210.000 Ft volt nyugdíjárulék formájában, vagy a bolti nyugtákon azt, hogy 2012. január 1-től a mai napig az én rezsihozzájárulásom 415.000 Ft összegű ÁFA.

Szóval, ezekből a számlákból könnyen kiszámolható, hogy engem az állam 886 ezer forinttal támogatott 9 év alatt. Ha viszont ezt az összeget megszépítem egy kivonással, vagyis levonom belőle a tőlem 2011 óta összességében elvont 625 ezer forintot, akkor az én nettó rezsicsökkentésem mindössze 261 ezer forint lesz.

Tehát korrekt módon: kilenc évre 261 ezer Ft volt, és nem egy évre 400 ezer Ft, tisztelt miniszterelnök úr!

És hogy kerek legyen a történet, ehhez hozzátenném még a saját magam által bevezetett, valódi rezsicsökkentés eredményét is. 2019. októberétől az áramfogyasztásomat napelemes rendszer biztosítja. Ez idő – 2 év! – alatt kb. 265 ezer Ft áramdíjat takarítottam meg. Igaz, ehhez kellett egy 1,5 millió forintos beruházás, aminek persze még meg kell térülnie, mivel ebben nem volt semmilyen állami támogatás.

Mennyivel hatékonyabb rezsicsökkentés (és klímavédelem, stb.) lett volna, ha már 2013-tól elindulnak az uniós támogatásokból finanszírozható ingyenes lakossági pályázatok napelem rendszerek telepítésére, és nem csak így utolsó száz méteren, egy sorsdöntő választás előtt.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!