NEHAZUGGY

Ócska szépségtapasz Bözsi néni, Feri bátyám és az ország évtizedes nyomorúságán

Optimista jó reggelt kívánok mindenkinek! Ha már a tokától bokáig tisztességes és becsületes nemzetvezető is nekiállt fizetni a globalista, internacionalista, balliberalista, zuckerbergista Facebooknak az egységsugarú uszító propagandája minél szélesebb körben való terjesztéséért, akkor minden kétséget kizáróan itt a jó világ.

Sokáig azt hittem, hogy egyrészt a Facebook a nemzetikereszténykonzervatívjobboldal ellensége, az ellenséget pedig nem pénzelni, hanem ellehetetleníti szokás, pontosan úgy, ahogy az állampárt az ellenségének tekintett Iványi Gábor egyházát ellehetetlenítette, amelyik azokról az elesett magyar honfitársainkról gondoskodik, akikről a fideszes állam nem hajlandó. Másrészt persze látva, hogy mennyi közpénzt égetett el a Fidesz a közösségi médiában annak az ellenzéki előválasztásnak az apropóján, amelyen el sem indultak (majdnem másfélszer annyit, mint az előválasztáson részt vevő politikai erők összesen), elég nagy hülyeségnek tűnik bármilyen következetességet számonkérni rajta. Miután október 23-án megemlékezés helyett megtartotta az állampárt kampánynyitóját, immár a közösségi médiában is választási kampánytempóra kapcsolt őzsarnoksága. Miért pont a Facebooknak ne fizetne éppen ő, ha egyébként is akkora kedélyjavító pénzosztogatásban van, mint még soha? Varga Juditnak egyébként sincs ideje már a nagy techcégek ellen szabadságharcolni, mióta a gyalázatos Pegasus-botrány körülményeinek elsikálására fókuszálva állandó menekülésben van a nyilvánosság elől.

Varga Judit államtitkári füzetek takarásában előadott minapi parlamenti meneküléséhez áttételesen kapcsolódó tartalom: még a szintén nem a virágzó demokráciájáról elhíresült Indiában is működik valamelyest az a jogállam, amelynek Varga Judit nem ismeri a definícióját, pedig a populista kormány ott is megpróbálta szőnyeg alá söpörni annak a kérdésnek a megválaszolását, hogy használták-e az izraeli kémszoftvert, vagy sem. Mégis a Duna partjáról személve majdnem a sci-fi kategóriájába tartozó tényállás, hogy a hindu populista kormánynak nem sikerült elmaszatolnia a dolgot, ugyanis újságírók, aktivisták és ellenzéki politikusok (!!!) kérvényeinek nyomán az indiai legfelsőbb bíróság független szakértői bizottságot hozott létre annak kivizsgálására, hogy bevetették-e illegális kémkedésre a Pegasus nevű izraeli kémszoftvert, vagy sem. Vagyis az állam nem húzhatja ki magát a válaszadás alól, nem böffentheti be egyik beszélő fej sem, hogy ő már minden kérdésre válaszolt, és különben is minden törvényesen történt. Aztán majd jól meg lesznek sértődve Juditkáék, ha a világ országainak demokratikus állapotát vizsgáló következő nemzetközi rangsorban Ruandával vagy éppen Ghánával egy súlycsportba kerül Orbán Magyarországa.

Apropó Ruanda, lábjegyzet: Szijjártó Péter külügyminiszter kedden Ruandában fontoskodott és törte össze magát mimagyarokért, a kiruccanás egyik eredménye pedig az lett, hogy a nem ritkán fideszes propagandaújságként funkcionáló Magyar Közlönyben már meg is jelent a főnöke által jegyzett határozat, na miről? Arról, hogy az Orbán-kormány 52 millió dolláros (több mint 16 milliárd forintos) kötött segélyhitelt ajánl fel a Ruandai Köztársaságnak víztisztító telep felújítására és bővítésére. Meg se kottyan a szárnyaló, hasító magyar gazdaság stabilitásának. Az mondjuk igaz, hogy a rezsicsökkentés lázában égő állampárt nem csak a rezsit fagyasztotta be, hanem az életszínvonalat is, ami egyebek mellett abból látszik, hogy már a magyarok 75 százaléka él a – vásárlóerő-paritáson számolt – uniós szegénységi küszöb alatt (a tagországok közül ennél csak a román és a bolgár adat rosszabb), de ez az összkomfortos nyomorúság legalább stabil. Nehogy már Ruandától sajnáljunk 16 milliárd forintot.

Úgyhogy az 500 forintos benzin árával versengő 400 forintos kenyér meg sem kottyan Európa szegényházának, ahol a hatalmáért, a szabadságáért és a luxuséletéért futó állampárt két kézzel szórja a jelent és jövőt. Amikor pedig felmerül a kérdés, hogy 2021-ben mi a fasz van ezzel a minden rekordot megdöntő üzemanyagárral (szerdán a benzin átlagára is átlépte az 500 forintos ún. lélektani határt, miközben a gázolaj literenkénti ára 512 forint, de nyugi, péntektől a benzin átlagára már 506, míg a gázolajé 517 forint lesz literenként), akkor jön csuklóból, zsigerből a válasz: Gyurcsány. Gyurcsány tehet róla, aki 2009 óta nincs kormányon. A Rogán-központ szerint nekik, nemzetikereszténykonzervatívéknak azért szűk a mozgásterük, azért nem tehetnek semmit azon kívül, hogy széttárják az enyves kezüket, mert 2004-ben az uniós csatlakozási tárgyalások során a baloldali (Medgyessy–Gyurcsány) kormány kérhetett volna kedvezőbb számítási szabályt a kötelezően alkalmazandó jövedéki és áfarendelkezések alól, de nem tette. Nem az a tenyérbemászóan undorító ebben, hogy pár perc alatt kideríthető, hogy már megint ordasan hazudnak, mert természetesen nem Gyurcsány, nem a baloldal, hanem az első Orbán-kormány tárgyalt arról, amit most Gyurcsányék nyakába akarnak varrni. Ebben az a végtelenül undorító, hogy gyakorlatilag semmi másról nem szól a kommunikációjuk, mint hogy 12. éve szívnak, szenvednek, gyötrődnek és rendre alulmaradnak, mert Gyurcsány irányít mindent.

És ha jövő héten a benzin 600 forint lesz, akkor arról is Gyurcsány tehet majd. Ha az euró alulról nyaldossa majd a 370-et, akkor az Soros bűne lesz. Ha a teves infláció mégjobban elszabadul, és a benzin ára, illetve a részben az energiaköltségek miatt karácsonyig még jobban elszabadulnak az árak (lesz vécépapír, csak rohadt drága lesz), akkor arról alighanem majd Brüsszel tehet. És így megy ez tizenegy éve. És még mindig nem magyarázta el egyetlen békemenet-lelkületű nemzeti ökölbeszorulás sem, hogy akkor miért van kormánya ennek az országnak? Ha soha semmiért nem hibásak, ha soha semmiről nem tehetnek, ha soha semmiért nem felelősek, akkor mire tartja őket a gonosz proletár? Aki sajnálja Mészáros Lőrinc közpénzboldogságát, aki elűzte a Tiborcz-Orbán páratlan párost Marbellára, aki nem ad könnyes szemmel hálát azért, mert miközben lassan Hatvanpusztán elkészül az Orbán-dinasztia kacsalábon forgó kastélya, talán elképzelhető, hogy esetleg bruttó 200 ezerre nő a minimálbér és bruttó 200 ezerre a garantált bérminimum, és ezzel az a fantasztikus jótéteménnyel egy szakképzetlen pályakezdő már akár többet is kereshet, mint egy frissen végzett pedagógus.

De sőt. Az egészségügyi dolgozóknak sincs okuk panaszkodni. A propaganda azzal döngeti a mellét, hogy miközben bezzeggyurcsány idején mi volt, bezzeg most 30%-kal emelkedik a bérük. Egy tetves összetett mondatot nem tudnak úgy kiejteni a szájukon, hogy Gyurcsány ne legyen benne. Ja, hogy aztán persze kiderül, hogy a legutóbbi keresetükhöz képest mindössze 21 százalékkal nő a bérük jövő januárban, mert seggfejék, akiknek a haza az első, a 2018-as bérüket emelik 30%-kal, nem a legutolsó 2021-est? Hát teccettek volna forradalmat csinálni akkor, amikor Sándor Mária már rég megkongatta az utolsó megkongatható harangot is, hogy ez így nem lesz jó. És nem lett jó, viszont a propagandakormányzás egyre jobban teljesített, az arcuk egyre nagyobb lett és egyre szégyentelenebbül hordták haza a közöst. Az elmúlt 100 év messze legsikeresebbnek hazudott tíz éve nem volt elegendő a minimálbér 200 ezer forintra emelésére, kétharmadtól kétharmadig szarba vettek, kiröhögtek, habzó szájjal oktatásegészségügyeztek és demagógnak neveztek mindenkit, aki szólt, hogy baj lesz.

Futott a szekér, lapátolták a közpénzt a NER betonjába, szartak a világra abban a tudatban, hogy a Rogán-központ által csilliárdokból megrajzolt alternatív valóság úgyis felülírja a mindennapok húsba vágó nyomorúságát. Hogy sorosozva, migránsozva, brüsszelezve, gyurcsányozva kibekkelik az újabb és újabb kétharmadig. Hogy elég lesz időről időre a nép közé dobni valami alamizsnát, és a propaganda kábítószerével manipulálni a tudatukat, úgyse lehet őket eléggé hülyének nézni. És így telt el több mint 11 év, most meg, amikor minden irányból ömlik az ágy alá módszeresen berugdosott fekália, amikor már talán nem lesz elég a primitív propagandaplakátokon fél nap alatt kicserélni az egyik ellenséget a másikra, amikor már nem lehet kizárni a kormányváltás lehetőségét, mit csinálnak? Ugyanazt. Arról óbégatnak, hogy miről miért nem tehet a kétharmaddal uralkodó, az ezermilliárdos közvagyont a saját nevére írató Orbán-kormány, és valójában ki tehet róla. Érdekes módon, most sehol egy Tállai András, aki még 2017-ben Mezőkövesden 11 forinttal csökkentette a benzin árát, 5 forinttal meg a gázolajét, most megint csak Gyurcsány van, a hazudozás van, a mutogatás van, a széttárt karok vannak és a vállvonogatás.

Na de nem hőbörögjek, hát hiszen semmi nem tart örökké. Ez az össznemzeti rombolás is pontosan addig fog tartani, ameddig az istenadta nép rádöbben, hogy nem a genderfluid óvodások, nem a nem létező LMBTQ-propaganda jelenti a rá leselkedő legnagyobb veszélyt, hanem a hazugság, a becstelenség, a nemzetikeresztény maszlaggal átkötött korrupció. Minden, amit most a nertársak művelnek – a brutális eladósodás oltárán öntik a pénzt az elszálló árakat kompenzálandó az alattvalók fejére, vagyis pár hónap alatt próbálják behozni azt, amiről egy évtizedig tudomást sem akartak szerezni – ócska szépségtapasz Bözsi néni, Feri bátyám és az ország évtizedes nyomorúságán. Amiért egyetlen ember felelős. Aki az elmúlt 100 év legsikeresebb évtizede után azzal próbál hatalmon maradni, hogy rekedt hangon gyurcsányozik. És aki már a Facebooknak is fizet a vérgőzös politikai propagandája terjeszteséért.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!

Tovább