NEHAZUGGY

A végén még választás előtt kénytelen lesz Lölö féldisznókat osztogatni a csomagtartóból

Tamás Róbert | 2021. Október 20, Szerda | 10:30

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,518,800 forint, még hiányzik 481,200 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Komolyan át kell túrni a fideszes fiókot ahhoz, hogy találjon az ember egy élesebb vágóeszközt. De ez sem mindig sikerül, szegényes a kollekció. Elég baj az nekünk, és csak remélni lehet – akinek a reménykedés nem elég, az persze tehet is ellene hamarosan -, hogy lesz ez még jobb is. Deutsch Tamás eddig sem tett le különösebb értéket a nemzet asztalára, talán nincs rá ideje, a pártszolgálat nagyon lefoglalja. Én viszonylag gyakran el szoktam gondolkodni azon, hogy milyenek lehetnek azok a politikusok, akiknek a nevét sem halljuk, ha a zajosak ennyire képesek.

Bayer Zsolt barátom vasárnap este többek között azt kérdezte tőlem a HírTV-n, hogy mit kéne ahhoz tennünk, hogy Brüsszel szeressen minket?!

A brüsszeli szeretet ára az lenne, ha lemondanánk mindarról, ami fontos nekünk magyaroknak az életünkben!

Ha lemondanánk az önállóságunkról, a nemzeti szuverenitásunkról, a nemzeti hagyományainkról, azokról a meghatározó, a magyar polgárok elsöprő többsége által támogatott elképzelésekről, hogy nemet mondunk a bevándorlásra, és hogy a gender-sületlenségek világát úgy ahogy van elutasítjuk!

De ha a fejük tetejére állnak is, nem fogjuk engedni, hogy Brüsszel visszaéljen a hatalmával!

Ennyi. (Facebook/Deutsch Tamás)

Az Európai Uniónak jelenleg 27 tagállama van. Ebből két országgal van folyamatosan olyan súlyos probléma, ami beavatkozást igényel, ez már önmagában is elgondolkodtató. Nem mondom, hogy bejártam a világot, erre sajnos nem volt lehetőségem. Azt azonban mondom, hogy a tagállamok közül leginkább Magyarország az, ahol elhiszi a társadalom egy része, hogy le kell mondanunk a hagyományainkról vagy az önállóságunkról akkor, ha részei akarunk maradni az uniós közösségnek. Igaz, máshol nem is hazudja ezt a kormány a polgárainak. Nagy-Britanniában volt hasonló hangulatkeltés, ott elhitették az emberekkel, hogy ők most rabláncon sínylődnek és csak akkor lehetnek szabadok, ha kilépnek az Unióból. Sokan elhitték, ahogy azt is elhitték, hogy anyagilag is jobban fognak járni, megmarad az a pénz, amit befizetnek az Unióba – ehhez hozzátartozik az is, hogy Nagy-Britannia nettó befizető volt -, nem mennek majd az országba a migránsok, így nem tudják elvenni a szorgos britek munkáját, és remek élet lesz az Unión kívül. Tehát sokan elhitték, akik nem hitték el – például a fiatalok többsége -, azok elképzelni sem tudták, hogy az ország tényleg kiléphet a közösségből, ezért nem fáradtak el szavazni, inkább buliztak. Az eredményt ismerjük. Azt pedig látjuk, hogy sok időbe fog telni, mire talpra áll a gazdaság. Most ott tartanak, hogy nem maradt meg az a pénz, amit hozzájárulásként befizettek, ellenben zuhant a bevétel, mert elveszítették a piacok egy részét. A szociális ellátásban sem maradt több pénz – ott az volt az ígéret, hogy azok a támogatások megmaradnak, amiket a migránsoknak fizettek. Azt nem tették hozzá a Brexit-kampány során, hogy a külföldi munkavállalóknak csak nagyon kis százaléka igényelt ellátást, ők dolgozni mentek, dolgoztak is, tehát nem kivettek a rendszerből, hanem befizettek oda -, ellenben emelni kellett a befizetendő járulékokat, hogy működőképes maradhasson a rendszer. Az egészségügy, a szolgáltató szektor súlyos munkaerőhiánnyal küzd, eddig is azért uniós munkavállalók végeztek bizonyos munkákat, mert a britek nem akarták elvégezni, ez most sem változott. Ha sikerül ezen változtatni, az csak komoly béremelésekkel lehetséges, ami látványos áremelkedést fog eredményezni. Semmivel nem lettek szabadabbak, mert eddig is szabadok voltak. Sőt. Uniós tagként sem szólt bele senki a nemzeti hagyományaikba, de most legalább nem mozoghatnak olyan szabadon, ahogy azt uniós polgárként tehették. Szóval biztosan megérte.

Én nem hallottam és nem is tapasztaltam még csak jelét sem annak, hogy más országokban – Lengyelországot és Magyarországot kivéve – téma lenne a nemzeti jogok csorbulása. Spanyolországban például úgy zajlik az élet, ahogy szokott. Megmaradt az összes hagyomány, ünnep, szokás, viselet, kultúra, gasztronómia. Minden. Sőt, attól sem dőlt össze a civilizáció, hogy vannak melegek – és nem szekálják őket – és vannak mindenféle országokból bevándorlók. Valahogy képesek élni egymás mellett, senki nem azt lesi, hogy a másik eltér a többségtől.

Ezzel a nemzetvédő baromsággal sehol nem lehet kampányolni, csak nálunk. Meg a lengyeleknél, bár szerintem ott kevesebb sikerrel. Aki képes gondolkodásra használni az agyát – és úgy látom, több ilyen ember van, mint ahogy azt a kormánypárt reméli -, az nem szopja be ezt a maszlagot. Ahogy azt viszont tudja, hogy egy közösségnek vannak szabályai, mégpedig azért, mert mindenkinek ez az érdeke. Azoknak a szabályoknak a betartása nem azonos az önfeladással, de még csak köze sincs hozzá. Egyedül ahhoz van köze, hogy két ország kormánya úgy hiszi, ők bármit megtehetnek, abba senki nem ugathat bele, de közben tarthatják a markukat a pénzért. Amivel aztán azt csinálnak, amit csak akarnak. Ők valójában a diktatúrához való jogukat védik az Unióval szemben. 27 országból ketten. És hirdetik, hogy igazuk van, ők ketten tudják, a másik 25 ország kormánya hülyékből áll.

Egyszerűen az van, hogy Orbán eltapsolta a pénzt, fogy a felvett hitel is, ott a rengeteg választási ígéret, az Unióból pedig nem jön az apanázs, pedig az igencsak kellene, be volt kalkulálva a közérzetjavításba. A végén még választás előtt kénytelen lesz Lölö féldisznókat osztogatni a csomagtartóból. Az mégis eléggé gáz lenne. Az is.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!