NEHAZUGGY

Nem harcolni kellene az EU ellen, hanem összefogni velük

Lázár Gergő | 2021. Október 11, Hétfő | 18:57

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,290,098 forint, még hiányzik 709,902 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Mint mondta, az Európai Unió Magyarországra akar kényszeríteni olyan dolgokat, amelyeket a magyar polgárok nem akarnak.

Modern kori Dávidként állunk szemben a brüsszeli Góliáttal − jelentette ki Orbán Viktor.

Ezt Orbán Viktor a Mária Valéria híd felújításának huszadik évfordulóján találta mondani. Ez már csak azért is vicces, mert az a híd pont annak szimbóluma lenne, hogy két ország képes összefogni a közös célokért. Ezekben a közös célokban pedig az unió segített mindannyiunkat. Az EU Magyarország szempontjából egy sikertörténet, hiszen elképesztő pénzek áramlottak az országba, amelyből elérhető lett volna, hogy felzárkózzunk Nyugat-Európához. Pont azért kaptak az elmaradottabb posztkommunista országok nagyobb támogatásokat, hogy egy szintre hozzák fel őket Európa más országaival. Ez azonban az országok többségének nem sikerült, mivel a keleti blokk népei nem arról híresek, hogy demokrácia-vágyuk lenne.

Korrupt, kapzsi, tolvaj vezetőket választottak meg a régió legtöbb országában, akik egy generáció lehetőségét herdálták el. Magyarországot 10 év alatt fel lehetett volna virágoztatni ezekből a támogatásokból, de alig történtek valódi fejlesztések, jövőbe mutató beruházások. A térkövezés, stadion- és templomépítés nem szükséges a magyar gazdaság fellendítéséhez, mint ahogy az emberek többségének sem volt szüksége ezekre. Valódi munkahelyekre, digitalizációra, a jövőben való gondolkodásra lett volna szükség, ehelyett kreáltak több százezer olyan állást, amelyek hosszú távon nem segítik az országot, hiszen betanított munkásokra ugyan valóban nagy szükség van, de nem ők fogják előrevinni az országot.

Orbán az EU nélkül vélhetően nem ott lenne, ahol most van, pont ezért is kellene, hogy hálás legyen az elmúlt években ideküldött pénzek miatt a szövetségnek. Harcról, háborúról pofázik, de mást sem tesz, mint könyörög a pénzekért, majd ezután azokat szapulja, akiktől a pénzt kapta. Arról beszél, hogy Magyarországnak ezek a pénzek járnak, ezért olyan nincs, hogy visszatartanak akár egy forintot is, mondvacsinált okokkal. Ezek a mondvacsinált okok persze nem egészen azok, hiszen a jogállamiság meglétének hiánya az egyik oka annak, hogy az EU nem küldött még támogatást ebben az évben. Meg akarják vizsgálni, hogy ha több milliárd forintot küldenek, akkor azt nem fogják-e elherdálni az ország vezetői. Az ő elmondásuk szerint is igen nagy a kockázata ennek, pont ezért volt szükség arra, hogy elzárják a pénzcsapot és megvizsgálják, mi is a valóság ma Magyarországon.

Viszont Orbán ahelyett, hogy csöndben maradna és legalább megpróbálna úgy tenni, mintha Magyarországon jogállam van, páros lábbal száll bele az unióba egy hídavatás huszadik évfordulóján. Mennyire kell baromnak lenni ahhoz, hogy ezt egy ilyen nemzetközi eseményen tegye meg? Mert mondott ő még más egyebet is, mint a fent idézett szöveg.

Hozzáfűzte: ne legyen illúziónk: a sikeres Közép-Európa csak nekünk fontos. A V4-ek képesek hatékonyan és stabilan együtt előrehaladni a miniszterelnök szerint. Mint mondta: bennünk megvan az, ami Európából hiányzik.

Jó tanítványai akarunk lenni a történelemnek. Nem csak újjá kell építeni a hidakat, hanem észben kell tartani, hogy kik rombolták le − zárta beszédét Orbán Viktor.

Miért is csak nekünk lenne fontos a sikeres Közép-Európa? Az uniónak érdeke, hogy tagállamai sikeresek legyenek. Mert hát minél erősebb egy ország gazdasága, annál többet tud a közösbe betenni, ezzel erősítve az unió egészét. Nem is értem, miért van üldözési mániája Orbánnak, úgy beszél, mintha az unió egy gaz nyugati hatalom lenne, amely nem boldog, hogy Keleten másként állnak hozzá a kormányzáshoz. Az igazság viszont az, hogy egy autoriter hatalomnak sincs helye az Európai Unióban, tegyenek is bármekkora állítólagos csodát a gazdasággal. Az embereknek jól működő demokráciára lenne szüksége, nem pedig a hatalmával visszaélő politikai elitre, akik elherdálják az uniótól érkező pénzek nagy részét.

Bennünk pont az van meg, ami Európának nem hiányzik, ami nem más, mint az elmúlt korok ideológiáinak újjáélesztése. Nyugaton fel tudtak nőni a demokráciához, nekünk ez Keleten viszont még nem sikerült. Nyilván ebben óriási szerepe van a vasfüggönynek és a szovjet megszállásnak is, de ameddig nem értjük meg, hogy a jelenlegi felfogáson változtatni kell, addig nem fog semmi sem változni. Mert hát a magyar embereknek köszönhető az, hogy Orbán immár tizedik éve van hatalmon. Millióknak volt szüksége egy olyan vezetőre, aki helyettük dönt és megmondja nekik, hogy mit gondoljanak. Erre volt igény sajnos, ami talán a leginkább elszomorító ebben az egészben. Az ember azt gondolná, hogy sikerült túllépnünk a múltunkon, de jól láthatóan ez még egyelőre nem igaz.

Vannak a régióban olyan országok, amelyek legalább próbálkoznak. A csehek épp nemrég zavarták el a saját Orbánjukat, a szlovákok korábban megbuktatták a korrupt vezetőiket. Remélhetőleg most mi vagyunk a sorosak és hamarosan már nem arról kell beszélni, hogy milyen borzasztó állapotban van a magyar demokrácia, hanem arról, hogy az végre kivirágzik. Egy olyan közösség részei vagyunk, amely nélkül ma talán már Albánia szintjén lennénk gazdaságilag. Az unióhoz csatlakozás megmentett bennünket, noha a demokráciát nem tudta meghonosítani. Viszont ami késik, az nem múlik, amiben én hinni is szeretnék. Ha végre majd eljön az az idő, hogy nem harcolunk az unióval, hanem újra partnereivé válunk, akkor ez a változás elkezdődhet.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!