Március 29,  Péntek
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Hű tükörképe a regnáló hatalomnak. Borzalmas és döbbenetes

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,567,959 forint, még hiányzik 1,432,041 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Mielőtt rátérnék a mondanivalóm velejére, mintegy felvezetőként idetenném ezt:

Élet elleni bűncselekmény előkészülete miatt őrizetbe vették hétfőn a magukat Magyarok Felelős Nemzeti Kormányának nevező csoportosulás vezetőit, akik a gyanú szerint egy találkozó során gyilkosságok elkövetésére hívták fel a banda tagjait, a bűncselekményekre többen jelentkeztek is. (via

A szóban forgó radikális gyilkológépek tulajdonképpen egy erdőben piknikeztek, és valószínűnek tartom, hogy a sok elfogyasztott alkoholos ital hatására igencsak keménynek érezték magukat. Történt mindez egy olyan helyszínen, ahol aggregátorról ment az áram, néha a ló rálépett a vezetékre, és olyankor meg elment a hang. Nem túlzok, szó szerint. Ugyan én nem néztem végig teljes terjedelmében a 4 órás, gyilkosságok előkészítése céljából összetrombitált bulit, de aki érez magában erőt hozzá, az ITT megnézheti. Tényszerűen brutális. A látottak alapján azt viszont megerősíthetem: én leginkább egy Guy Ritchie által rendezett film magyar változatát láttam benne, annyi különbséggel, hogy itt nem mozog a kamera, és nem lövöldöznek a főszereplők. De a lényeg viszont mégiscsak az, hogy ezek az ultraradikális hipszterek akarták halomra gyilkolni a kormány több tagját, és mellette ellenzéki politikusokat is. Igaz, volt köztük nem politikus is, például Köves Slomó, őt majd a Moszad végzi ki, vagy nem tudom. Mindez Kulcson történt, 2021. szeptember 11-én. 

Konkrétan nem tudtam, hogy sírjak, vagy inkább szakadjak a röhögéstől, mindenestre egyvalamit nem váltott ki belőlem a Posta Imre nevű főgengszter: félelmet. Szerintem a sok baromság, amit előadott a terepszínű gatyához felvett atlétában, tulajdonképpen sokkal szalonképesebbnek tűnt, mint Bayer és Deutsch Tamás random fröcsögése, fenyegetőzése, verbális uszítása, homofób és nacionalista kirohanása. Mindenestre engem egyáltalán nem baszott fel annyira, mint amikor ugyanezeket a szólamokat hallom emezeknek a szájából. A különbség annyi, hogy emezekért nem megy ki a TEK. Tegyük hozzá: a gyorsreagálású TEK ezúttal is annyira gyors volt, hogy több mint két hét kellett ahhoz, hogy kidolgozzák az elfogási tervet Posta Imre ellen. Aki egyébként rendőrségi pszchiológus volt, csak kirúgtak. Biztos a konkurenciát látták benne. Mindent összevetve, ezek után én itt már kurvára nem csodálkozom semmin. De tényleg semmin.

Viszont amiről elsősorban írni szerettem volna, az ez: elmentem a Semjén-féle vadászati kiállításra, mert élőben szerettem volna látni azt a csodát, amit ezek 70 17 milliárdból össze bírtak szerelni, és amire szerintük rohadtul megérte ennyi pénzt költeni. Hát mit mondjak? Sikerült nekik abszolválni minden kihívást. Tényleg nem csalás, nem ámítás: a bejáratnál a monumentális agancsokból készült szarvasfej adja meg az egész kiállítás alaphangját. Bár ez semmi ahhoz az állatpanoptikumhoz képest, ami a látogatót fogadja, ahogy beljebb merészkedik.

Minden van, bazdmg, csak az elefánt és a zsiráf hiányzik, egyébként mindent kipreparáltak. Már majdnem kivettem egy vadászkést a vitrinből, hogy felvágjam egy vadnyúl hasát, arra gondolván, hogy húszezresekkel vannak kitömve ezek a szerencsétlen állatok. Reméltem, hogy ott megtalálom a 70 17 milliárd forintot. De letettem róla, mert rengeteg volt a gyerek, nekik kötelező a részvétel. Ovisok, alsós és felsős iskolások érkeztek ezrével. Aztán szintén százával középiskolások, néhány felnőtt, és gondolom, a többiek a kiállítók voltak, mert egytől egyig vadász szerkóban rohangáltak. Ebből lehet azért sejteni, hogy a célközönséget nem a kongói és alaszkai vadászok csoportokba verődött potenciális befektetői képezik. Vagy legalábbis én nem találkoztam ilyennel.

Ezzel szemben a sok kiállított műállat és preparátum dermesztően felülmúlt mindent. Minden négyzetméterre jutott vagy egy kis- vagy egy nagyvad üvegszemekkel. Szerintem ezért felesleges volt 70 17 milliárdot elégetni, elég lett volna a visegrádi várból átvinni a kitömött vizákat, tokokat és műfácánokat Mátyás király panoptikumából, bőven hozták volna a kiállítás eme gagyi színvonalát. Különben biztos van ennek is valami diszkrét bája, mármint az állatok gyilkolászást követő kitömésének, erről Semjén és Lázár, de talán még Kovács is biztosan tudna mesélni, én még nem nőttem fel erre a szintre, bevallom férfiasan.

Nekem szörnyű volt látni azt a sok kitömött nagyvadat, madarat, halat, de biztos én vagyok antiszociális és túlságosan érzékeny. Bevallom őszintén, egyetlen értelmezhető hobbim van, a horgászat, bár én a kifogott halat gondos fertőtlenítés után mindig visszaengedem, hadd örüljön más is, ha ki szeretné fogni. Még emlékszem, mikor a gyermekem kicsi volt, és nézte az állatos rajzfilmeket, amikben volt panda, koala, varacskos disznó, oroszlán, galamb, őz, satöbbi, hát kérem tisztelettel, ezek itt is voltak. Azzal a nüansznyi különbséggel, hogy itt élettelenül, az üvegszemeikkel a semmibe meredve bámulnak a ledermedt közönségre. Ha létezne olyan, hogy állatholokauszt, akkor én ezt mindenképpen annak tekintem.

Mindössze két dolgot nem láttam kitömve: vadászt és vadászkutyát. Simán a lényeget takarták ki. Pedig szívesen szelfiztem volna tudományos ismeretterjesztés okán a kitömött Semjénnel, amint egy helikopterről éppen kilő egy házi szarvast. A bejárat előtt is jobban mutatott volna a közpénzes kasszában matatás esetére Pokorni által beígért levágott kezekből épített, magas halomba hányt Orbán-szobor az agancsfej helyett. Még bele is illett volna a témába. A preparátoroknak peresze lett volna dolga rendesen, de aztán a végén csak enyvet kellett volna önteni az egészre, és máris teljes lenne a kép.

Ez a kiállítás és az egészet körülvevő bűzős dögszag, a maga giccses és igénytelen mivoltában tökéletes tükörképe a regnáló hatalomnak. Borzalmas és döbbenetes. Úgyhogy az egyik pavilonban biztos berendeztem volna egy magyar kórházi osztályt, hogy az a sok százezer (mit százezer, millió) látogató lássa a valóságot, és rakja mellé, hogy ehhez képest mire költötte ez a retardált, gátlástalan kormány az adófizetők pénzét. A valós problémák megoldása helyett. Egyébként ez a beszédes csendélet a kedvencem: