NEHAZUGGY

Ennyi a választási programja minden plebejus populisták gyöngyének

Dicsértessék a vidám vasárnap, a himnikus populizmus és az ócska lájkvadászat, jó reggelt mindenkinek! Miután Vlagyimir Vlagyimirovics pártja hatalmas meglepetést nem okozva, Orbán Viktorovics legnagyobb örömére ismét kétharmadot szerzett a pár nappal ezelőtti soros választáson (ott a recept, hogyan kell 27 százalékos támogatottsággal kétharmados kiütéses győzelmet aratni), ma van az a nap, amikor a hanyatló Németországon, az orbánista összeszerelőüzem tulajdonosán a világ szeme.

Nem bocsátkoznék jóslatokba arra nézvést, hogy a tizenhat év, azaz négy kancellári ciklus után leköszönő Angela Merkel kancellár visszavonulásával párhuzamosan milyen kormány alakul Németországban, de azért az reményt keltően aggasztó, hogy a doktorminiszterelnök úr saját bevallása szerint (a kormánya által szervezett Demográfiai Csúcson siránkozott ezzel összefüggésben) fel van készülve egy újabb érzékeny veszteségre. Miután a Toryk kiléptek az Európai Unióból (pedig fizetett hirdetésben győzködte a briteket, hogy maradjanak, aztán amikor mégis a kilépés mellett szavaztak, leszarva a magyar közpénzből finanszírozott hirdetéseit, hirtelen irányt váltott és azzal vigasztalta magát, hogy az Európai Unión kívül is van élet), illetve miután elbukott Donald cimborája, a Netanjahu nevű pedig ellenzékbe szorult (sem az Egyesült Államok, sem Izrael nem úgy szavazott, ahogy a Karmelitában fütyörésznek), Felcsút sóhaja így hangzott három napja:

És ki tudja, mi fog történni vasárnap Németországban? 

Ha tudnám, akkor fasza lenne, de már az is öröm, hogy a németországi választás eredményére semmilyen ráhatása nincs őfelségének. Vagyis ahogy a brexitre sem volt, úgy erre sincs. Már az is elég gáz rá nézve, hogy az egyik legfőbb európai uniós védelmezője nyugdíjba vonul (azért a tizenhat év utáni visszavonulás elgondolkodtathatná, de nyilván nem fogja, ahelyett, hogy közel tizenkét évnyi zsinórban pöffeszkedés után gyurcsányozva próbálna kormányon maradni és megúszni a felelősségre vonást), ráadásul van bőven esély a szociáldemokrata-zöld fordulatra. Ez pedig valamivel keményebb álláspontot jelentene a Fidesszel és az Európai Unió senkiföldjén öklöt rázó, fenyegetőző, rágalmazó korrupt őfelségével szemben, mint amennyire nem kellett tartania Merkel nagyvonalúan elnéző buksisimogatásaitól. Itt egyáltalán nem arra célzok, hogy a potenciálisan kormányra kerülő német szocdemektől és a Zöldektől kellene várni Magyarország felszabadítását Orbán alól, hiszen egyébként is vannak bőven érvek amellett is, hogy egy csúnya baloldali kormány sem rongyolna bele ellentmondást nem tűrően Európa zsarolási potenciáljába.

Aki úgy próbálja most a valóságot meghajlítani, zárójelbe tenni, és fekáliaként berugdosni az ágy alá – miután pár röpke nap alatt mégiscsak több mint 350 ezren szavaztak az pártállami médiában vagy nem létező vagy következetesen Gyurcsány-show-ként emlegetett, lesajnálva köpködött ellenzéki előválasztáson, és miután az ellenzéki miniszterelnök-jelölti viták is meglehetős érdeklődésnek örvendenek -, hogy mint aki a saját posztjait lájkolgatja a Facebookon, teátrálisan aláírta a Stop, Gyurcsány! Stop, Karácsony! petíciót. Állítása szerint így nem hagyja, hogy visszatérjen a Gyurcsány-korszak. Nem győzöm hangsúlyozni: tizenkettedik éve ődemokratasága azt csinál, amit akar. Senkitől nem kell engedélyt kérnie valahányszor belenyúl a kasszába, saját hatáskörben, egyszemélyben dönt életről, halálról. Az éjszaka leple alatt lopakodik a salátatörvényeivel (ha nem ő, akkor Semjén-cseléd). Kizárólag egyféleképpen megválaszolható, bántóan bárgyú álkérdésekről konzultál a néppel, miközben ahhoz rohadtul nincs szüksége népi beleegyezésre, hogy kínai és orosz hiteleket varrjon a nép nyakába, hogy ötven évre titkosítson közérdekű adatokat, vagy hogy fideszes közalapítványokba hordja szét az állami vagyont. Amit meg nem, azt a stróman gázszerelője nevére íratva összeharácsolja.

Nemzeti jótéteményei listája végtelen (nem is próbálom felsorolni), a lényeg, hogy mostanra oda jutott a nagy stratéga és politikai innovátor, aki állítólag a kortársai előtt jár sok-sok lépéssel, hogy a gyerekeinkre életveszélyt jelentő nyugati genderbuzilobbival borzolja a hazugságokkal és összeesküvés-elméletekkel még mindig borzolható kedélyeket, miközben a saját pereputtya is inkább a hanyatló Nyugatra, egy több millió eurós ingatlanba pakolta át a fél saját lábát. Nem azt állítom, hogy nem volt mibű, hiszen ha csak a Tiborcz nevű Orbán-vő 13 milliárdos, közpénzből sötétbe borítási akcióját elevenítem fel, akkor is egyértelmű, hogy nagyon is futja Marbellázásra a dinasztiának. Ahol a jelenlegi magyar éves minimálbérnek (!) megfelelő (mintegy 2 millió forint), bérből-fizetésből élő, mindentől és mindenkitől rettegő, középkori propagandával és álkeresztény lózungokkal etett egyszerű halandónak megfizethetetlen tandíj ellenében nemzetközi iskolába járnak majd az onokák. Mit sem törődve azzal, hogy a genderbuzilobbi fenyegeti őket minden áldott nap.

Ehhez képest a népnek marad az agymosás, az állandó háborús pszichózis, a falra festett démonok, álproblémák és Gyurcsány. Ennyi a választási programja minden plebejus populisták gyöngyének. Meg az, hogy rohadtul nem veszíthet. Úgyhogy három kétharmad után Gyurcsányt most már nem a választáson akarja megállítani, hanem kretén aláírásgyűjtéssel. A nagy demokrata. Aki ennyi év után sem heverte ki, és soha nem fogja kiheverni a 2002-es választási vereséget (a 2006-ost is aligha), ezért minden, amit azóta tesz, egyenesen következik abból a traumából. Abból is. Ezzel összefüggésben ajánlom mindenkinek, hogy kattintson az alábbira. Egy igazi gyöngyszemet fog találni. 16 év távlatából visszanézve különösen ütős:

De ami még a jelent illeti. Tegnap óta dübörög a kocavadász NER-elit úri kedvét kiszolgáló, közpénzek milliárdjait felemésztő világkiállításnak nevezett, valójában csak sima vadászati kiállítás, ami 20 napon keresztül látogatható. Miután a magyar adófizetők 17 milliárd forintjából összehozták ezt a csodálatos rongyrázó bulikát (ragaszkodnak ehhez a számhoz, szerintük a rendezvény helyszínéül szolgáló Hungexpó 55 milliárdos felújítása nem a vadászati kiállítás költségvetését tolja a csillagos égig), Kovács Zoltán nemzetközi kommunikátor, kutyatulajdonos és vadász arról pofázik, hogy nem javasolja, hogy a kiállítás megtérülését pénzben mérjük (!!!!). Mondjuk az ő helyében én sem tudnám ezt javasolni, bár májusban még az volt a mantra (via Semjén), hogy ha csak tisztán gazdaságilag nézem, akkor is egy nagyon jó befektetés, aminek évtizedekig fogjuk látni a hasznát. Most már a háziállatokat levadászó csúcskeresztény Semjén sem a gazdasági haszonról pofázik, hanem a sötétzöld ökoterroristák ellen hadakozik és a gátlástalan, mindent lebetonozó (höhö) ipari lobbin köszörüli a nyelvét. Ha jól értettem, akkor nem a kereszténynemzeti, mindent túlárazott betonba öntő, a környezetvédelmet balliberális hóbortnak tartó kormányának szólt be, naná. De visszatérve a nertársak által magasról leszart pénzben mérhető megtérülésre. Az a helyzet, hogy ha úgy vesszük, hogy 17 milliárdnak kéne megtérülnie, és a megtérülés eszközének azt tekintjük, hogy hány jegyet adnak el a szervezők, akkor arra jutunk (via), hogy ha mindenki a legdrágább jegyet venné, 6 milliónál is többet kellene eladni a 17 milliárd megtérüléséhez. Mindezt úgy, hogy Kovács Zoltán valamikor tavaly januárban egymillió látogatóról pofázott, akkor ennyi látogatóval számoltak. Na most ezt így összerakva teljesen logikusnak találom, hogy most már nem pénzben kell mérni a megtérülést. Pont annyira fog ez is megtérülni, mint mondjuk a vizes vébé. Csak abban reménykedhetünk, hogy azzal a szintén világszínvonalú eseménnyel ellentétben, ez nem fog még évekig drágulni.

Semmiképpen nem szeretnék adós maradni az elején említett himnikus populizmus és ócska lájkvadászat illusztrálásával, úgyhogy íme:

Ez itt az igazságügyek minisztere, aki láthatóan emberből van, mint mi, sőt, még a Himnuszt is fejből tudja. Ez a kép egyszerűen csodálatos, mint az összes többi, amit az elvetélt modell magáról kipakol a közösségi oldalára. A képelemzést követően arra jutottunk, hogy sajnálatos módon csak az az egy kezében szorongatott fürt szőlő maradt Tokaj szőlővesszein. Reméljük, nem arról van szó, hogy a harcos amazon képes volt szüret után kivinni oda a boltból egy fürt szőlőt a fotózás kedvéért. Ő ilyet biztos nem tenne. A Pegasus-botrányról is csak az igazat mondta két modellkedés és két nemzetközi hisztériakeltéssel való öblögetés között. Hát így.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!

Tovább