Április 23,  Kedd
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

Ordítok Blog


Szemrebbenés nélkül?

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,377,800 forint, még hiányzik 622,200 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Hadházy Ákost valamilyen fura véletlen folytán meghívták néhány napja a Hír TV Csörte című műsorába. A vitapartnere Budai Gyula volt, aki – a műsorvezető szerint legalábbis – szintén nagy harcos a korrupcióval való leszámolásban. A műsorról nincsen különösebb mondanivalóm, akit érdekel, de valamiért nem volt módja megnézni, itt pótolhatja.

Amiért idecitáltam ezt a vitának nevezett előadást, az egy egyszerű hozzászólás volt a Facebookon. Valaki azt írta, a műsorvezető intellektusa sem ragyog feltűnően (nem ezeket a szavakat használta a kommentelő, én finomítottam rajta), de ilyen ostoba rezsimszolgából nem sok van. Nekem pedig az a véleményem, hogy de, nagyon sok ilyen van. Túlságosan is sok. Ebben a három szereplős műsorban mindjárt kettő, aki adta az arcát, a nevét is. És rajtuk kívül még hány, akik a háttérben dolgoznak. Egy stúdiót működtetni kell, ott rengeteg ember munkájára van szükség ahhoz, hogy Budai Gyula élőben grimaszolhasson, a szöszi műsorvezető pedig Hadházy mondatába beleugatva félthesse Hadházy idejét. És nem egy tévécsatorna működik közpénzből, pártutasításra. És nem egy szerkesztőség. Rengeteg. Ezek mindegyikénél emberek dolgoznak, akik egytől egyik részt vállalnak a rendszer kiépítésében és fenntartásában. Akár beismerik (ha csak önmaguknak is), akár nem.

Budai Gyula talán hisz is abban, amit képviselni igyekszik – nem rajta, csupán a képességein múlik, hogy ez hosszú évek óta nem igazán sikerül -, vagy talán nem igazán hisz, de ez az érdeke. Ahogy például Tarlós István is vagy komolyan gondolja, amivel időről időre előáll – most például azzal, hogy a baloldal kommunikációja mennyire aljas és támadó, szemben a kormánypárt visszafogottságával -, vagy nem gondolja komolyan. Azt mondjuk nem tudom megérteni, miért nem vonul nyugdíjba, miért nem utazgat, unokázik, csinál bármit, amire eddig nem volt ideje. Nem teszi, lelke rajta. De talán ő tudja, hogy egy kormányváltás meg fogja változtatni a helyzetét, bár ő még akkor is simán visszavonulhat, és élheti az életét.

Ám azok a rezsimszolgák, akik most úgy gondolják, hogy csak elvállaltak egy munkát és csinálták, amit a fizetésükért cserébe csinálni kellett, ők miben reménykednek? Akik arctalanok maradhatnak, azoknak is csak el kell számolniuk – ha mással nem is – a saját lelkiismeretükkel. Akik most ott serénykednek a stúdiókban és szerkesztőségekben, összeállítják a híreket, melyeknek legalább egy részéről tudniuk kell, hogy egészen biztosan hazugok, azok majd egyszerűen átkapcsolnak a fejükben egy gombot, és onnan kezdve az ellenkezőjét is vidáman leírják annak, amit addig leírtak? Azok a médiamunkások, akik eddig segítettek eltitkolni a közpénzmédia fogyasztói elől Orbánék hatvanpusztai uradalmát – hogy egy pillanatra visszatérjünk a bevezető hírhez, bár ezer más ügyet is lehetne említeni -, az a kapcsoló átbillenése után mennek majd a tényfeltáró csapattal kideríteni, honnan volt a pénz, hogy történhetett meg ez az egész? Tartják a mikrofont, elkészítik a fotókat, megírják a szöveget? Szemrebbenés nélkül?

Tudom persze a választ a saját kérdésemre. Igen, szemrebbenés nélkül. És igen, ha változik a felállás, ezek, akik most serényen munkálkodnak az ellenzéki összefogás lejáratásán, ugyanilyen serényen fognak munkálkodni azon, hogy lerántsák a leplet az Orbán-rezsim disznóságairól. Azt a leplet, melyet ők maguk segítettek a helyén tartani. Vagy egyenesen ők is részt vettek annak megszövésében. Még csak fel sem fog merülni bennük, hogy valami nem jól van. Eszükbe sem fog jutni, hogy az ő felelősségük nem azonos egy zöldséges, vagy egy sírkőfaragó felelősségével. Pedig mindenkinek a tettei vagy éppen tétlensége benne van a rezsim falában. Aki ellenvetés nélkül tesz meg olyasmit, amiről tudja jól, hogy nem helyes – legyen az egyszerű adóellenőr, rendőr, hivatali dolgozó, médiamunkás vagy miniszter -, de annak a tétlensége is benne van, aki úgy hiszi, az ő szava, az ő voksa nem számít. Együtt tettük ilyenné ezt az országot. Változtatni is csak közösen tudunk rajta. És ha számonkérni nem is lehet sok esetben a felelősséget vagy annak hiányát, arra lehet azért ügyelni, hogy akiből tökéletesen hiányzik ez a belső iránytű, az ne kerülhessen olyan helyzetbe, hogy emberek életére vannak hatással a döntései.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.