Április 25,  Csütörtök
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


A társadalom fejlődik, ellentétben az egyházzal

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,528,300 forint, még hiányzik 471,700 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Az európai kereszténység nem él könnyű időket – jelentette ki Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter Budapesten a Bárányfelhő Svábhegyi Református Óvoda átadó ünnepségén vasárnap.

Gulyás Gergely a rendezvényen Robert Schumant idézve azt mondta: amellett, hogy az európai kereszténység nem él könnyű időket, Európa sincs jó állapotban, és még kevesekben született meg az a felismerés, hogy a két tény között összefüggést érdemes keresni. A miniszter úgy fogalmazott: Európát lassan nyolc évtizede nem fegyveres háborúk teszik próbára, ehelyett egy meg-megújuló kulturális és életmódbeli küzdelmet tapasztalni, amely mögött kézzelfogható hatalmi tényezők állnak.

Hit-, közösség-, és kultúraellenes támadásoknak vagyunk tanúi nap mint nap – hangsúlyozta Gulyás Gergely. Megjegyezte: a technológiai fejlődés által alapvetően megváltozott életritmust kihasználva a keresztény kultúrából eredő alapértékeket kísérlik meg zárójelbe tenni. (MTI)

Értem én, hogy a kereszténység a legüldözöttebb vallás, de ez messze nem Európában szembetűnő, hanem mindenhol máshol. Nem tudom, mikor volt példa arra, hogy tömeges támadások értek volna keresztény közösségeket Európában. Igen, volt példa olyan gyilkosságra, amelynek oka valakinek a vallása volt, és ez borzasztóan szomorú és elítélendő, de ezek mindegyikének okozója valamilyen vallási fanatikus gyilkos volt. Európában a keresztények nincsenek veszélyben, mivel a társadalom nem engedné azt, hogy valakit vallási hovatartozása miatt támadás érjen. Elvégre Európa legtöbb országában náci felvonulásokat is lehet tartani anélkül, hogy a rendőrség fellépne, miért pont ne a vallással szemben lennének toleránsak az emberek?

Én egy alapvetően keresztény országban, Spanyolországban élek, de itt például nem jellemző az, hogy bárki is üldözné a keresztényeket, annak ellenére sem, hogy abban a régióban élek, ahol talán a legtöbb muszlim vallású ember él. Valahogy megvannak az emberek egymás mellett békességben, senki sem fenyeget senkit. Persze ettől még az igaz, hogy egyes országokban, ahol muszlim terroristák vezetik a kormányt, üldözik a keresztényeket, csupán a vallásuk miatt. Ezen nyilván jó lenne változtatni, de nagyon nehéz, mivel a demokráciát nem lehet importálni egyetlen országba sem, amire tökéletes példa Afganisztán helyzete, amely az amerikai és NATO-csapatok kivonulása után hetek alatt újra a talibánok kezébe került.

Gulyás és vele együtt a teljes magyar kormány olyan támadásokat vizionál, amelyek nem léteznek. Arról beszélnek állandóan, hogy az EU minket támad, ráadásul azért, mert mi keresztények vagyunk. Olyan ez, mint mikor Tóth Gabi azt a marhaságot találta mondani, hogy ne gyűlöljék azért, mert ő keresztény. A kutyát nem érdekli, hogy milyen vallása van Tóth Gabinak, a legtöbben nem ezért háborodtak fel. Mint ahogy az EU-t sem érdekli, hogy Orbán, Rogán vagy épp Gulyás melyik istenben hisz, őket az zavarja, hogy leépítették a demokráciát és a jogállamot. Ha annyira felzaklatná Európa egyes államait, hogy valaki keresztény, akkor miért nem rontanak neki az olaszoknak vagy a spanyoloknak? Mindkét országban jóval több híve van az egyháznak, mint amennyi Magyarországon valaha is volt, érdekes módon velük mégsincsenek olyan súlyos problémáik Brüsszelnek.

A kereszténység nincs veszélyben, ami már problémásabb, az az egyház fenntartása. Rájöttek ugyanis sokan arra, hogy az nem több egy milliárdokból fenntartott, valójában sokak számára nélkülözhető rendszernél, amely meg kívánja mondani, hogy hogyan éljük az életünket. Anélkül, hogy általánosítanánk: az egyház nem ritkán pedofilokat bújtat, adót csal, bűncselekmények tömegeit sikálja el, de úgy viselkedik, mintha annak minden vezetője legalábbis szent lenne. Az embereknek marhára elegük van az egyház hazudozásaiból és abból, hogy – legalábbis idehaza – lepaktáltak a kormánnyal. Politikai oldalt választottak azért, mert milliárdokkal tömi ki őket a kormány. Ingatlanok tucatjait kapják ingyen és növelhetik ezáltal az egyház vagyonát, a magyar adófizetők kárára.

Elég volt abból, hogy a kormány egy olyan egyházért siránkozik, amely kifosztja a magyar adófizetőket és asszisztál egy maffiarendszer fenntartásához. A keresztény vallás nem fog eltűnni, de hogy szükség van az egyházak megreformálására, az egészen biztos. Olyan vagyonokra tettek szert az elmúlt 10 évben, amelyet nem érdemelnek meg. Mesterségesen növelték meg a vagyonukat és adták a kezükbe az oktatás egy részét úgy, hogy sok helyen már választási lehetőség sem maradt. Az emberek dühösek és nem azért, mert mindenki mocskos liberális, ateista, hanem azért, mert nem feltétlenül ért egyet azzal, hogy lényegében államvallássá teszik a kereszténységet, miközben az újonnan épült templomok rendre üresek.

Ha a kormányt valóban érdekelné az emberek véleménye, akkor átgondolná az egyházak finanszírozását, és inkább a világi intézményeket támogatná. Ha fontos lenne számukra a magyarok véleménye, akkor nem állíttatna keresztet minden sarokba, nem újítana fel minden templomot és nem építtetne stadiont egy egyház számára. Az emberek egy jelentős része már hangosan és érthetően elmondta a véleményét: torkig van az egyház közpénzen történő felemelésével.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.