December 7,  Kedd
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Kell ennél nagyobb fricska?

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 450,813 forint, még hiányzik 2,549,187 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

A  Madách Nemzetközi Színházi Találkozó idén végre megrendezésre kerül, és ugyan a kormánypártok örülhetnének ennek, de sajnálatos módon ezt nem tehetik meg, mivel a meghívott sztárvendég, Robert Wilson nem csak hogy odaszólt a kormánynak, de még azt is megtette, hogy a MITEM-től kapott alkotói tiszteletdíjának felét a FreeSZFE Egyesületnek adományozta. Ez mindenképpen óriási fricska, hiszen Vidnyánszky Attila úgy hihette, hogy erre biztosan nem kerül sor. De nem elég, hogy a pénz felét azoknak ajánlotta fel, akiket a kormánypropaganda csak önképzőkörnek gúnyol, de emellé még a következőket is hozzáfűzte:

Mély szomorúsággal követtem, ahogy Magyarország kormánya korlátozza a művészet és az oktatás szabadságát. Az SZFE tavaly kivitelezett, úgynevezett modellváltása antidemokratikus támadás volt az egyetem autonómiája ellen”

[…] állampolgári kötelességemnek tartom kijelenteni, hogy nem értek egyet az oktatási és művészi függetlenség megcsonkításával, ahogy azzal sem, ha túl nagy hatalom összpontosul kevesek kezében. Ezért a MITEM-től kapott alkotói tiszteletdíjam felét a FreeSZFE Egyesületnek adományozom, amely a regnáló kormány támogatása és hivatalos elismerése nélkül nélkül folytatja oktatási tevékenységét. Továbbá a következő hetekben részt veszek a FreeSZFE hallgatóival folytatott beszélgetésben. Őszintén remélem, hogy a FreeSZFE továbbra is támogatást kap szerte a világból, és ami még fontosabb, hamarosan újra egyetemként ismeri el a magyar kormány.

Ennél nagyobb pofont Vidnyánszky Attila aligha kaphatott volna, hiszen, Wilson érkezését szépen felvezették, a legtöbb kormánypárti lapban a legnagyobb rendezőnek írták le, aki aztán kiadott egy ilyen nyilatkozatot, amivel már nem nagyon tudtak semmit sem kezdeni. Mert hát mit is mondhatna az egyetem vezetése, amikor egy meghívott vendég így nyilatkozik róluk, és ők még csak elhallgatni sem tudják? Nem arról van szó, hogy visszautasította a meghívást, amiért szépen szétszedte volna őt a kormánypropaganda, hanem okosan elfogadta a felkérést, majd később mondott véleményt a kormányról. Nem tudom, hogy ezt még hányan merték volna meglépni, de mindenesetre okos húzásnak tartom. Különösen annak fényében, amit az egyetem vezetése, pontosabban maga Vidnyánszky erre képes volt reagálni, az elég kínos.

Vidnyánszky Attila közlése szerint Robert Wilson levele azt jelzi, hogy mindkettőjüket érdeklik a közélet és a társadalom kérdései, amelyek megvitatása során alapvető fontosságú a vélemények sokszínűsége. “Levelének közzétele azt is bizonyítja, hogy Magyarországon Ön szabadon elmondhatja a véleményét” – írta közleményében. Vidnyánszky Attila kifejtette: a MITEM nevében szereplő találkozás szó rendkívül fontos, mert “mi a kultúrák, a világnézetek, a színházi eszmények találkozásában, a vélemények cseréjében, a párbeszédben hiszünk”. Hangsúlyozta, hogy Robert Wilsonnak “szíve joga”, hogy úgy nyilatkozzon, ahogy azt a lelkiismerete diktálja. Ugyanakkor sajnálattal látja, hogy a művész egyoldalúan tájékozódott és tájékoztatták őt.

Igen, ezt Vidnyánszky, véresen komolyan véve saját magát, elküldte az MTI-nek, amely ezek után kénytelen volt beszámolni az egész eseménysorról. Csak hát mi sem állhatna távolabb a NER által megszállt SZFE vezetésétől, mint a párbeszéd. Szerintük modellváltásra volt szükség, amely sikeresen végbe is ment, pont. Ugyan a fél egyetem távozott, de szerintük akkor is sikeresen ment végbe ez az egész. Teljesen mindegy, hogy a fél világ tiltakozott a lépés ellen, ki lett adva parancsba, ők pedig végrehajtották. Kérdés, hogy milyen művészeket sikerül majd kiképezni, hiszen eddig is jól láthattuk, hogy milyen nemzeti érzelmű újságírókat sikerült például kinevelni. Próbálkoznak kegyetlenül, de képtelenek megérteni, hogy a művészek, akárcsak az újságírók képtelenek úgy dolgozni, hogy megkötik a kezüket. Művészi szabadság nélkül művészet egészen egyszerűen nem létezik, ezt kellene valahogy felfogniuk, de nem megy. Hofi nem azért volt vicces, és nem azért vicces és aktuális és örökérvényű ma is, mert az akkori államberedezkedés ellenében beszélt, hanem egyszerűen azért, mert kiválóan művelte azt, ami a szakmája volt.

Erőlködhet Vidnyánszky, ahogy csak tud, de az SZFE ki lett nyírva. Lesznek diákok, tanárokat is sikerült szerezni, de az, ami miatt az SZFE az volt, ami, az megszűnt létezni. Ezt még az általuk meghívott rendező is pontosan tudja, hiszen nem kellett itt élnie ahhoz, hogy megértse, mit jelent az, ha a kormány beleszól a művészet szabadságába. Pontosan megértette, hogy mit jelentett az SZFE kinyírása, és pont ezért fog találkozni az onnan távozó diákokkal, akik az FreeSzFE kezdeményezésének főszereplői ma. Velük fog találkozni, az ő véleményükre kíváncsi, nem pedig arra, hogy mit hazudnak az egyetem élén álló kormánypárti káderek. Viszont amikor már egy külföldi rendező is pontosan átlátja a helyzetet, akkor gondban van a hatalom. Ezek az emberek nem a 888-at olvasgatják, hanem megfelelően tájékozódnak, amelynek eredményeként pontosan tisztában vannak azzal, hogy a kormány kinyírta az SZFE-t.

Az, hogy Wilson tiltakozik, önmagában még nem meglepő. A meglepő inkább az, hogy akkor mondja el a véleményét, amikor már elfogadta a meghívást. Óriási fricska ez Orbán kultúrkomisszárjának, és az egész rendszernek is, hiszen erre jól láthatóan nem számítottak. Azt hitték, hogy majd azzal kürtölhetik teli a propagandamédiát, hogy bezzeg ők ide tudták csábítani a világ egyik legjobb színházi rendezőjét, noha már korábban is járt egyébként Magyarországon, és rendezett is. De ez miért is számítana? Ami igazán számít viszont az az, hogy ismét pofonba szaladtak bele, amivel nem tudnak mit kezdeni, legfeljebb tenyérbemászóan magyarázkodni. Hazudhat Vidnyánszky a párbeszédről, meg arról, hogy Wilsont félrevezették, de nem annyira buta ő, hogy ne tudná pontosan: Wilson tökéletes döntést hozott, amikor az egyetemet elhagyó diákokkal akart alálkozni, nem pedig az újonnan felálló egyetem vezetésével. Van miért idegesnek lennie Orbánnak az utóbbi időben, és nem mondanám, hogy sajnálom érte.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.

Social media & sharing icons powered by UltimatelySocial
error

Kövess minket!