NEHAZUGGY

A jurta más, mint a sátor

Pável Melinda | 2021. Szeptember 6, Hétfő | 19:19

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,340,346 forint, még hiányzik 659,654 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

A tábor olyan hely, amely egy embercsoport ideiglenes tartózkodására alkalmas, ennél fogva nincsenek túlzott elvárások vele kapcsolatban. Kell hozzá egy alkalmas terület, aztán szükség van valamiféle fedett helyekre, ahol a táborozók aludni tudnak és ahová behúzódhatnak az időjárás viszontagságai elől, lennie kell alapvető komfortnak, vízvételi lehetőségnek és wc-nek, és ha ez mind megvan, másra tulajdonképpen nincs is szükség. Főleg azért, mert a táborok szezonálisak, nyáron működnek, aztán a következő nyárig semmi szükség rájuk. A sátortáborok nagy előnye, hogy ha vége az idénynek, egyszerűen le lehet bontani, összecsomagolni, és ha megfelelően tárolják, a következő évben ismét használni lehet. Mindebből következik, hogy a táborok általában alacsony költségűek, ezért felettébb népszerűek is.

Az elképzeléseim fölött azonban valószínűleg eljárt az idő. Olvasom, hogy felújították a fonyódligeti gyermektábort, mégpedig közel ötmilliárd forintért. Roppant nagy munka lehetett, több évet vett igénybe, de most végre elkészült, és minden szempontból megfelel a kor elvárásainak, a korszerűtlen sátrakat és faházakat is lecserélték, ezentúl jurtákban fognak ott lakni a gyerekek, emellett fedett közösségi tereket is kialakítottak. Képeket is láthatunk a jurták tömkelegéről, messziről, közelről, kívülről és belülről, mit mondjak, ébresztett gondolatokat, főleg olyanokat, amilyeneket ismerünk az egyszeri kabarétréfából, amelyben Márkus László szedett darabjaira egy fotelt, azt kutatva, mi kerülhetett azon olyan rettenetesen sokba. A kérdés ebben az esetben is kérdés marad, mert akármilyen irányból nézzük azt a tábort, erre nincs magyarázat.

Az a 4,8 milliárd ugyanis horribilis összeg. Nem szoktam jurtát építeni, ezért fogalmam sincs, mibe kerül egy ilyen, keresgéltem, hátha megtudok valamit. Tény, hogy egy igazi lakójurta több millió forintba is kerülhet, persze az már téliesített, tehát szigetelt falakkal rendelkezik, de egy nyári tábort ilyenekből felépíteni tékozlás lenne. A szezonális jurta ára nyilván ennek töredéke, és akárhányat is zsúfoltak be a területre, néhány százmilliónál nem kerülhetett többe. Itt persze illő bútorzatra is szükség volt, vannak is, emeletes ágyak, szép világoskékre festett vázzal, asztal is jutott a jurtákba, azon láthatjuk az Erzsébet feliratú, övre akasztható kulacsot, nyilván ezt se adták ingyen. Szép, új kerítést is felhúztak, természetesen szögesdróttal a tetején, és betonjárdák vezetnek mindenfelé. Van persze olyan rész is, amely nem szilárd burkolatú, lehet, hogy ott egyszer majd fű lesz, most azonban nincs. De hát a járt utat a járatlanért elhagyni nem ajánlatos, különösen esős időben.

A vizesblokkról nem láthattam képeket, nem tudni, hogy az is egy jurta, vagy az mégis időtállóbb létesítmény, van-e benne mondjuk jakuzzi, egyszer majd az is kiderül. Bár ki tudja, talán minden jurtában van külön kis helyiség, lehet, hogy a XXI. századnak már ilyen elvárásai vannak. Az is kérdés, hogy a nyár végeztével valóban el fogják-e bontani, vagy inkább sorsára hagyják, majd odaültetnek valakit, hogy őrizze, aztán jövőre megint ráköltenek néhány milliárdot, hogy lakható legyen. Mindent egybevetve annak a 4,8 milliárdnak csak kis részét költhették minderre, jó lenne látni a munka elszámolását, szerintük mi mennyit kóstált. Elképesztő, hogy vannak, akik bármilyen feladat elvégzésére képesek csillagászati árajánlatot tenni, az pedig még inkább felháborító, hogy az ilyet gondolkodás nélkül elfogadják, aztán ha az elszámolásnál még hozzá is írnak pár százezret, akár milliárdot, azt is úgy fizetik ki, mintha ez lenne a természetes.

Hajdanában én is táboroztam, akkor persze még sátorban. Nagy katonai sátrakban laktunk, amit bizonyára a honvédség adott kölcsön, a szezon végeztével pedig ők bontották le, a ponyvák néhol lyukasak voltak, esős időben így bent is lehetett ázni, ez hozzátartozott a romantikához, legalább is senki nem panaszkodott a komfort hiányosságai miatt, pedig zuhanyzók se voltak, de mivel naponta fürödtünk a Balatonban, nem evett meg bennünket a kosz. A nomád élet az ilyen, ezzel jár, akinek ez nem felel meg, ne menjen táborba.

Most természetesen már új idők járnak, a jurta mégiscsak más, mint a sátor, már csak azért is, mert egyúttal a nemzettudatot is fejleszti, ez lehet a magyarázata ennek az általános jurtásításnak, nyilvánvaló, hogy másféle gyerekek jönnek ki ezekből a táborokból, mint akik bementek, ráéreznek, milyen nagyszerű is magyarnak lenni és buzog bennük a hazaszeretet. Attól végképp megállt az eszem, amikor azt olvastam, hogy hamarosan kápolna is lesz a táborban, nagy szükség van rá, ugyanis a tábor fenntartója – mint a legtöbb táboré – az Erzsébet Alapítvány, amely egyházi hátterű, és az ott biztosított páratlanul gazdag programokat áthatja a kereszténység. Katolikus és református lelki vezetők, úgynevezett testvérek biztosítják a kötetlen programokat, beszélgetéseket, bibliaórákat.

Arról nem írnak, hogy keresztlevelet kell-e mellékelni a táborba való jelentkezéshez.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!