NEHAZUGGY

Mit akarhatott mondani?

Pável Melinda | 2021. Szeptember 5, Vasárnap | 19:08

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,528,300 forint, még hiányzik 471,700 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Némelyik embert valamiféle súlyos ártalommal vert meg a sorsa, például örökös beszédkényszerük van és folyamatosan jár a szájuk. Ennek egészen biztosan van valamilyen magyarázata, ha másmilyen nem, lélektani, talán csak akkor érzik, hogy élnek, amikor hangot adnak ki magukból. Van persze ennek hátulütője is, hiszen minden igyekezetük ellenére nem nagyon sikerül feltűnést kelteniük, mert néhány mondat után képtelenség odafigyelni rájuk, ezért ha véletlenül mondanának is bármilyen érdekeset, az elvész a szóözönben.

Az Origo egyik aranytollú madara a napokban a tanévkezdés kapcsán beszámolt róla, hogy a baloldal már megint. Már a címe is sokat ígér: „A magyar oktatásért siránkozott, aztán hárommilliós magániskolába íratta a gyerekét Gyurcsány embere.” Fotókat is mellékel, azokon Molnár Csaba látható – egyébként ő saját maga tette közzé közösségi oldalán -, amelyeken a fiával együtt látható, amint mennek az iskolába, ugyanis megkezdődött a tanév. Nincs ebben semmi különös, szeptember van, az iskolás korú gyerekeknek és szüleiknek mostanában erről szól az életük, a kormánypártiaknak és az ellenzékieknek ugyanúgy. A szerző vigyázó szemeit természetesen semmi sem kerüli el, most is alapos vizsgálatnak vetette alá a képeket, és lám, nem hiába. Felfedezte a gyerek zakóján a címert és addig nagyítgatta, amíg ki tudta deríteni, melyik iskolába jár, ezt követően velünk is megosztotta, mi mindent tudott meg róla.

Mint kiderült, egy brüsszeli intézményről van szó, egy katolikus nemzetközi iskoláról, amelyik Brüsszel egyik legdrágább magániskolája, részletezi is, miért mennyit kell fizetni, ez esetben a végeredmény csaknem hárommillió forint évenként. Meg is magyarázza, miért kellene ezen felháborodnunk: Molnár Csaba nemrég még amiatt háborgott, hogy a magyar családoknak választaniuk kell, megélni akarnak-e inkább vagy taníttatni a gyerekeiket, és ezek után pofátlanul be merészelte íratni a gyerekét egy magániskolába.

Akárhonnan is nézem, sehogy nem tudok rájönni, hol van itt az ellentmondás? Egyrészt Molnár Csaba jelenleg EP-képviselőként Brüsszelben tartózkodik, ezek szerint családostul, és az ő gyerekének is iskolába kell járnia. Nyilván meg tudja fizetni a tandíjat, ami a mi viszonyaink felől nézve magas, ugyanakkor azt is tudjuk, hogy az EP-képviselők jövedelme ezt lehetővé teszi. Már csak arra kellene rájönnünk, hogyan kellene viselkednie a képviselőnek, hogy ne botránkoztassa meg a jobboldalt? Nem mondott semmi olyat, ami ne lenne igaz. Valóban, nagyon sok család számára jelent gondot a tanévkezdés, esetenként nemcsak úgy, hogy választaniuk kell a megélhetés és a taníttatás között, mert egyiket se képesek hibátlanul megoldani. Részben anyagi okok miatt, másrészt a többségnek el kell fogadnia az adottságokat, azaz a helyi iskola által kínált lehetőségeket, amelyek olyanok, amilyenek, vagy vannak benne jó szaktanárok, vagy ez nem jellemző, és akkor kénytelen elfogadni, hogy a gyerekének lesz ugyan bizonyítványa, de tudása nem feltétlenül.

Kérdés persze az, mit kellett volna tennie Molnár Csabának? Egy képviselőnek – akár európai parlamenti, akár csak magyar parlamenti – nem az a dolga, hogy önmagát képviselje, tehát neki mindenkor az őt megválasztók nevében kell beszélnie, az ő problémáikat kell szóvá tennie. Ehhez azonban nem szükséges neki és családjának is éppen úgy élnie, mint a választói, már csak azért sem, mert nem lehet egyszerre vállalkozó és hajléktalan, pék és buszvezető, és így tovább. Ettől még tisztában lehet más emberek véleményével, a gondjaikkal. Az országgyűlési képviselő szóvá teheti ezeket a problémákat, javaslatokat tehet a megoldásra, bár ha ellenzéki képviselő, tényleges cselekvési lehetősége nincs a mostani kétharmados világban. Ha bármivel előhozakodik az országgyűlésben, az annyit ér, mintha a pusztába kiáltozna. Az, hogy a saját gyerekét hová íratja be, az az ő dolga, azt pedig nem várhatja el tőle senki, hogy az összes magyar gyereket írassa be brüsszeli magániskolába.

Ha már így szóba hozták, megkérdezném, a többi képviselő gyereke hol tanul? Mennyit fizetnek a taníttatásukért? Nem titok, hogy nem kell feltétlenül Brüsszelben kutatni, hazánkban is vannak magániskolák és azokban is van tandíj, magyarországi viszonyok között csillagászati összegekről beszélhetünk, azokba az intézményekbe kiknek a gyerekei járnak? Meglepne, ha kiderülne, hogy csupa ellenzéki ivadékok. Most az Origo rávilágított, hogy „Így aggódik a baloldal a magyar családokért.” Tessék mondani, a Fidesz hogyan aggódik? Mit akarhatott mondani a szerző?

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!