NEHAZUGGY

Nincs új a nap alatt

Pável Melinda | 2021. Augusztus 31, Kedd | 19:03

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,544,300 forint, még hiányzik 455,700 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

A kormány remekbe szabott családtámogatási rendszere kétségkívül sikeres itthon, arról nem is szólva, hogy szerte a Föld kerekén egyre nagyobb iránta az érdeklődés, Novák Katalin szinte egyik repülőről száll át a másikra, hogy mindenféle konferenciákon előadásokat tartson és learassa a sikereket, mert külországokban is tátott szájjal isszák a szavait, melyek szerint feltalálták a spanyolviaszt. Amelyet természetesen nem ők találtak fel és nem most, csak előszedtek egy 19. századi elméletet, leporolták kissé és most előadják, mint sajátjukat. Persze nincs ebben semmi meglepő, hiszen bármi, amit tesznek vagy gondolnak, ugyanígy eredeztethető.

Az eugenika társadalomfilozófiai irányzat, amely eredetileg valóban a társadalom javát szolgálni volt hivatott, más kérdés, hogy időközben elfajzott és mindenféle torzó vált belőle. A lényege az volt, hogyan lehet elősegíteni, hogy utódaink a lehető legjobb tulajdonságokkal rendelkezzenek. Természetesen nagy volt a népszerűsége, ki ne szeretné, hogy gyermekei kiváló tulajdonságokkal rendelkezzenek? Galton, az eugenika szülőatyja két lehetőséget preferált, az egyik a pozitív eugenika, amely a kiválókat minél intenzívebb szaporodásra ösztönzi mindenféle módon, például gazdasági előnyök biztosításával, a másik pedig a negatív eugenika, amely a genetikai ártalommal rendelkezőket arra próbálja rábírni, hogy inkább ne legyenek gyermekeik.

Ez jelenik meg most a magyar családtámogatási rendszerben, semmi kétség. Kicsit se meglepő, hogy a hitleri Németország népesedéspolitikájának alapeszméje az eugenetika volt, bevezették a kötelező sterilizációt, valamint a genetikailag sérült egyénekkel való házasság tilalmát is – hogy ki és miért számít genetikailag sérültnek, az tetszés szerint eldönthető. Az, ami most történik, csírájában, de ugyanez. A támogatás is munka alapú, bár pontosabb lenne úgy fogalmazni, hogy jövedelem alapú, minél nagyobb jövedelemmel rendelkezik valaki, annál több adóvisszatérítés jut neki, emellett más támogatásoknak is elsősorban ők a kedvezményezettjei. Ezzel szemben akinek nincs jövedelme vagy csak nagyon kevés, az mindettől elesik. Ez kicsit olyan, mint amikor a kóbor macskákkal kapcsolatban egyesek azt fejtegetik, hogy nem szabad azokat etetni, hiszen azzal javulnak az életfeltételeik és így egyre többen lesznek. Tehát ne irtsuk őket, mert az kegyetlenség lenne, csak zárjuk el a forrásokat előlük, aztán majd elpusztulnak maguktól, de legalábbis nem fognak olyan intenzíven szaporodni.

Amikor az ember családot alapít, átgondolja, mire számíthatnak utódai. Milyen adottságokat, képességeket örökölnek majd át, természetesen azt is, vannak-e a családban öröklődő betegségek, és ha igen, szakemberek segítségét kérik, hogy adjanak tanácsot, aztán a várandósság időszakában is fokozott orvosi ellenőrzést végeznek, ez magától értetődő ilyen esetben. Ha rendellenességet tapasztalnak, a szülők eldönthetik, vállalják-e a kockázatot. Tehát jelenleg nincs törvényi kényszerítés se pro, se kontra, se úgy, mint a náci Németországban, se pedig úgy, mint a mai Lengyelországban. Másféle motiváció viszont nagyon is van, sokaknak például a CSOK felvételére sincs módjuk, hiszen nem hitelképesek, a lakásbérlés sem elérhető számukra, önálló otthonról többnyire csak álmodhatnak, nyilvánvaló, hogy a várakozások szerint ez majd meghozza az eredményét.

A messze földön híres és állítólag nemzetközileg irigyelt családtámogatási rendszernek több a kára, mint a haszna, ráadásul egy új kormánynak nagy bátorsága kell legyen, hogy ehhez hozzányúljon, mert óriási lesz a felháborodás, ugyanis az eddigi kedvezményezettek meg vannak arról győződve, hogy őket ez megilleti, ők a társadalom hasznos tagjai, nekik jár a megkülönböztetett bánásmód, nem úgy, mint azoknak, akik csak haszonlesők. Meg is tudják bármikor fogalmazni, mit értenek ez alatt, hát miféle ember az, akinek se rendes állása, se lakása, se semmije nincs és mégis vállal gyereket? Tele vannak kampánydumákkal, hogy pedig milyen fényes lehetőségek vannak, ők olvasták, hogy egy szakács például akár hétszázezer forintot is megkereshet havonta, az átlagjövedelem pedig mennyire magas, és így tovább, arrafelé pedig, ahol a valóságot megtapasztalhatnák, nem szoktak megfordulni. Az ő gyerekeik már csecsemőkorukban márkás cumisüvegből isszák a tápszert, különleges óvodába járnak, elit iskolába, különórákon fejlesztik őket, már gyermekként körülutazzák a világot, aztán jó gimnázium, majd egyetem, formálódik a második generációs uralkodó osztály. A te gyerekeidet eközben lassan már nem lesz, aki tanítsa, az iskolákban egyre inkább nem az tart órát, akinek az a szakja, hanem aki éppen ráér, már csak az következik, hogy egymást képezzék a gyerekek, hátha akad közöttük kicsit okosabb a többinél. Ha netán jó képességű, szerez egy érettségit, de egyáltalán nem biztos, hogy lesz lehetősége egyetemre menni, mert ha fel is vennék, a tanulmányait már nem tudnád finanszírozni.

Ha a kiválóak – gyerekek, felnőttek, öregek, mindegy – megbetegszenek, akkor is kivételes ellátásban van részük. Schobert Norbert például a minap összeesett a reggeli futása után a házuk előtt, mentőhelikopter szállította kórházba. Jó, nyilván súlyos állapotban volt, de azért nem hinném, hogy minden sztrókoshoz helikoptert röptetnek, és ugye többnyire mindenkinek sürgős lenne mielőbb kórházba jutni, akihez mentőt hívnak, de hát Norbi nyilván többet ér, mint azok a sokak, akik hasonló élethelyzetbe kerülnek.

Ez mind-mind benne van ebben az eugenikus szemléletben, ez távolról sem annyi, hogy legyünk minél többen, mert ki találunk pusztulni, hanem legyünk minél kiválóbbak, szinte már árják, azzal a biztos tudattal, hogy különbek vagyunk bárki másnál. Mi, magyarok, mi, felsőbbrendűek. Most még nem tartunk itt, de határozott lépésekkel haladunk ebbe az irányba.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!