NEHAZUGGY

Nem bonyolult ez. Jogállamokban a bűnözők jellemzően vagy börtönben ülnek, vagy előbb-utóbb oda kerülnek

Molnár Bálint | 2021. Augusztus 23, Hétfő | 10:27

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,518,800 forint, még hiányzik 481,200 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Van az a visszataszítóan földhözragadt műfaj a magyar politikában – az egyik a sok közül -, ami úgy néz ki, hogy a közösségi médiafelületeken egymásnak üzengetnek erőseket a politikusok. Ezek között vannak olyan rendkívüli esetek, amikor egy funkcióban lévő miniszter (Varga Judit például még mindig a helyén van, és bizonyára nagyon örül annak, hogy a Pegasus nevű, páratlan megfigyelési-lehallgatási világbotrány éppen elsikkad két nyári pihenőszabadság között) külföldi színészeknek vagy autóversenyzőknek üzen valami egészen megrázóan kioktató stílusban. Vagy amikor a nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár, akinek pártja sikertelenül próbálta eltitkolni a közpénzek jellegváltozását, Twitter-posztokban kéri ki magának, hogy a főnökét bántják. Vagy amikor egy másik, szintén funkcióban lévő miniszter vetemedik arra, hogy a más országok belügyeibe, konkrétan a választási kampányba való nyilvánvaló beavatkozási szándékkal (például amerikai elnökválasztásra és Joe Biden számonkérésére gondolok a fia ukrajnai üzleti érdekeltségeit illetően) teszi közzé sértett, sértődött szuverenitási gondolatait Facebookon.

De most nem ezekről a szögesdrótos csirkehálón átívelő esetekről beszélek, hanem a belterjes kis magyar politikai mocsárról, ahol mindenféle oldali választott és senki által meg nem választott közszereplők üzengetnek oda-vissza egymásnak. Van, aki odaírja a végére, hogy ennyi, van, aki nem írja oda. Erről akarok én is néhány szót szólni (a kolléga odaát már leírta, amit akart erről), ameddig a negyedik járványhullám (amiről végül is nem világos, hogy lesz, vagy nem lesz, vagy csak mindenhol máshol lesz, már rég elveszítettem Merkely Béla szakértéseinek fonalát) magával nem ragadja az egyébként is szerteágazó figyelmünket. Még azon a bizonyos ünnepi-rendkívüli kormányinfón jutott az a megtisztelő feladat az egyik pártmédiamunkásnak, hogy feltegye Gulyás Gergelynek az alábbi kérdést:

Hír Tv: Az ellenzék több képviselője, jelesül Gyurcsány Ferenc és Jakab Péter rendszeresen fenyegeti a miniszterelnököt és a kormánytagokat azzal, hogy börtönbe fognak kerülni. Több posztot is kiraktak a közösségi oldalukra ezzel a témával kapcsolatban. Hogyan tudja értelmezni a kormány ezeket a fenyegetéseket?

Gulyás Gergely pedig örömmel vette az érdeklődést és válaszolt. De még mekkorát:

Jogállami körülmények között nem értelmezhetőek nyilvánvalóan, de Gyurcsány Ferenc kormányzati gyakorlatát ismerjük, most lesz a 15. évfordulója annak, hogy békés, alkotmányos keretek között tüntetőkbe vezényeltek lovasrohamot, lőttek ki szemeket, vertek meg teljesen ártatlan embereket. Hogyha a Gyurcsány-kormány tér vissza – márpedig Gyurcsány Ferenc a legnagyobb ellenzéki párt elnöke, tehát hogy kit választ a miniszterelnök-jelöltek közül, az egy másik döntés, de a hatalmat ő gyakorolná -, ha a baloldal kerülne kormányra, nem számíthatunk akkor jogállami keretekre az országban. Ráadásul azt is látjuk, hogy van egy verseny az ellenzéken belül, és ebben olyanok is részt vesznek, akiknek egyébként Gyurcsány Ferenc a bohóc szerepét szánta az ellenzéki összefogásban, mint például a Jobbik elnöke.

A sztori előzménye, hogy Jakab a doktorminiszterelnök nyári könyvajánlójához fűzött megjegyzést, miszerint:

Majd a börtönben lesz időd olvasgatni. Addig is ajánlom a Bibliát.

Erre azonnal haptákba vágta magát Deutsch Ennyike Tamás, és ennek a földhözragadt nagyon magyar politikai műfajnak a nagyobb dicsőségére, az óvodás részlegen is kínosnak számító kirohanással kelt a főnöke védelmére. A börtönt meg sem hallotta, inkább a Jobbik elnökének – szerinte egyetlen – nyári olvasmányán viccelődött, ami nem más, mint az Akciós TESCO Újság. Ezért érdemes 12 éve nyomni az Európai Parlament padját, szó se róla.

Jakab, aki Deutsch ízléstelen posztjára korábban már reagált, Gulyás kormányinfós okoskodására ezt írta szombaton:

Tévedsz, Gergő! Jogállami keretek között az nem értelmezhető, hogy még szabadlábon vagytok annyi gaztett után, amit elkövettetek a nemzet ellen. Magyarországon akkor lesz jogállam, ha a tolvajok nem a Parlamentben ülnek, hanem a börtönben. Így már érted?

A Párt Don Juanja és megélhetési megmondóembere, a keresztény családeszmény élő szobra, aki korábban a főnöke várható börtönbe kerülését elengedte a füle mellett, és csak egy lábszagú személyeskedésre futotta, vasárnap csípőből tüzelt vissza:

Ez a Jakab Péter nevű alak korábban a magyar cigányokat és a magyar zsidókat fenyegette börtönnel és utcai erőszakkal még a Magyar Gárda oberschütze-jeként. Manapság már a Gyurcsány Gárda poltikai tisztjeként szolgál és minden jóakaratú magyart börtönnel és fizikai erőszakkal fenyeget. Ennyi.

Nem nehéz elveszíteni a fonalat, de a történet mégis nagyon egyszerű, el is tekintek az esetleges további oda-vissza beszólogatásoktól. Ha róluk és hőn szeretett vezérükről beszél bárki a börtönnel összefüggésben, akkor az definíció szerint felségsértés. Akár meg vannak szólítva, akár nincsenek, megsértődnek és önként, tömött sorokban állnak neki visítani. Azt csak a téma bulvárpolitikai aspektusa miatt tettem ide, hogy Deutsch képes volt azt hazudni, hogy a jóakaratú magyarok azonosak volnának Orbán Viktorral. Nem azonosak. Sőtpláne senki nem a magyarokat akarja bebörtönözni. Pont, erre kár minden további szó. Mondjuk azt értékelem, hogy a Fidesz alfahíme legalább a tisztességes, becsületes jelzőket nem használta, mert az már túlment volna minden határon.

A lényeg viszont az, hogy a börtön simán lehet a jogállam pusztulásának és a hatalommal való visszaélésnek a szimbóluma (Oroszország, Fehéroroszország, Törökország és más elvadult rezsimek számos elrettentő példával szolgálnak e tekintetben), mint ahogy a működő jogállamnak is lehet az egyik attribútuma. Mármint abban az értelemben, hogy jogállamokban a bűnözők vagy börtönben ülnek, vagy oda kerülnek előbb-utóbb. Pont. Attól függetlenül, hogy 15 évvel ezelőtt a bűnözők politikai ellenségei mit csináltak éppen. Az európai értelemben vett jogállamokban nem a politikai hatalom ellenségeit börtönzik be, hanem a bűnözőket. Ha Magyarország pillanatnyilag jogállam – bár nincs neki definíciója -, mint ahogy Gulyás a sorok között utal rá, akkor természetesen értelmezhető az, hogy bárki, aki bűncselekményt követ el a sírkőfaragótól a miniszterelnökig, arra lesújt az igazságszolgáltatás. És ennek megfelelően akár börtönbe is kerülhet. Ha Magyarország most jogállam, akkor viszont a regnáló hatalom 15 éve nem képes a bíróságon is értelmezhető, bizonyító erejű dokumentációval előállni, és jogállami keretek között igazságot szolgáltatni a 15 éve állítólag szemeket kilövető Gyurcsány-kormány bűneiért. Ehhez képest 15 éve abból élnek – az összes Gulyás és Deutsch és Orbán -, hogy Gyurcsány bűneit sorolják, amikor védeni kell a maffia rongyos köpönyegét.

Bármilyen unalmas, néha nem árt megismételni, hogy ebből csak két dolog következhet: vagy nincs bűncselekmény, amit rá lehet bizonyítani arra a bizonyos ellenségre, vagy Deutsch, Gulyás és Orbán Magyarországa nem jogállam. Tehát igen, belátom: a jelenlegi nem létező jogállami keretek között valóban abszurdnak tűnik, hogy Orbán Viktor, akik ugyan mindent elkövetett azért, hogy törvényes legyen mindaz, amit elkövettek (amiből többek között a havanpusztai főhercegi uradalom is épül), börtönbe kerüljön, de ettől még a vélt-valós bűnei léteznek, egy leendő jogállamban pedig jogállami eszközökkel felelősségre vonható. Minden más hablaty és hamuka.

2021-ben, egy újabb választás megnyerésének reményében azzal mentegetni Orbán korrupt országlását, hogy 2006-ban Gyurcsány mit művelt, hogy Jakab kicsoda, hogy ki kinek a bohóca, és hogy ki lesz valójában kormányon, ha az ellenzék esetleg jövőre letaszajtja a trónról a világszínvonalú felcsúti korrupciót, mélységes lenézése az országnak. Annak a részének is, akinek nem fáj, mert nem is tudja, hogy az övét viszik, és annak is, aki pontosan tudja. Ők tudják, lelkük rajta. De a tényekhez azért ragaszkodjunk.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!