NEHAZUGGY

Könnyű ám úgy pofázni, hogy közben minden fillért a tehetséges kocafocista oszt be, olyankor a cinikus, szemérmetlen, gyalázatos gazemberkedésnek nincsenek korlátai

Tamás Róbert | 2021. Augusztus 17, Kedd | 8:06

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,290,098 forint, még hiányzik 709,902 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Szép reggelt mindenkinek! Kis hazánkban zajlik az élet, mi mást is tehetne? Mint azt tudjuk Novák Katalintól, éppenpont a büszkeség évtizede következik, és tényleg! Ráadásul nem is akármilyen, hanem egyenesen nemzeti büszkeségé. Én például rendkívül büszke vagyok a keresztény és hagyományos értékeket foggal-körömmel védő kormányra, mert hihetetlen munkabírásról tesznek tanúbizonyságot. Már önmagában Iványi Gábor védelmezettjeinek földbe döngölése is nagy feladat (meg is akadt a torkukon egyelőre), de hogy közben nem adják fel a főváros kicsinálását, az igazán parádés teljesítmény. Azt már tudjuk, hogy a tömegközlekedésre fordítandó, törvényileg járó normatív támogatásból még egy fillért sem utaltak. Azt nem tudjuk még – de hamarosan biztosan meg fogjuk tudni -, hogy milyen ócska, gagyi szöveggel jönnek majd elő. Egyelőre ott tart a pártmédia névtelen cikkeiről híres zászlóshajója és húzómotorja, hogy:

Karácsony Gergely, amióta Gyurcsány Ferenc kiválasztotta a baloldali előválasztási bohózat győztesének, folyamatos hazugságspirálban van. Budapest baloldali főpolgármestere nem mondott igazat a nyelvtudásáról, nemzetközi kapcsolatairól, a hazai rendezésű labdarúgó Európa-bajnokságról, valamint az illegális bevándorlók betelepítéséről sem. Ezek összefüggnek azzal is, hogy Karácsony már egyáltalán nem is foglalkozik Budapest ügyeivel, tehetetlenül nézi, ahogy összeomlik körülötte a város, most éppen a közlekedés. (Origo)

Jó, így persze érthető, miért nem jut hozzá a főváros a forrásokhoz. Valahogy ki kell húzni a választásig, és meg kell akadályozni, hogy Karácsonyra (vagy bárki másra) szavazzanak az emberek. Semekkora ár nem túl nagy, nem számít, hány millió embert szívat meg a kormány, csak teljesüljön az egyetlen kitűzött cél, derüljön ki, hogy Karácsony Gergely ALKALMATLAN. Azért örömmel megnézem Orbán Viktor alkalmasságát, amikor minden forrástól elvágva, a saját eszével és rátermettségével bizonyíthat. Könnyű ám úgy pofázni, hogy közben minden fillért a tehetséges kocafocista oszt be, olyankor a cinikus, szemérmetlen, gyalázatos gazemberkedésnek nincsenek korlátai. Nincstelenek, hajléktalanok, bántalmazott nők és gyerekek éppen úgy nem számítanak, ahogy egy városnyi ember sem. Sőt, gyakorlatilag az ország kétharmada sem. Az egyharmaddal uralkodó, önmagát kétharmadnak kikiáltó szekta vezére nem ismer korlátokat. Meg kell vele ismertetni, nincsen más megoldás.

Nagy örömmel olvastam, hogy nagyon, de nagyon titkosítják a Facebook beszélgetéseket. Ezt magam is tapasztaltam, bár egyelőre annyi eredményét láttam, hogy tegnap óta nem tudom elolvasni a nekem küldött üzeneteket, és én sem tudom senkinek üzenetet írni. Nem mondom, az is valami, de talán a felhasználót nem lenne baj feloldani a nagy titkosítási lázban, mert így eléggé nehéz lesz használni ezt az innovatív funkciót.

A Magyarország előtt álló kihívásokra nemzeti érdekek érvényesítésén alapuló kormányzati válaszok születtek az elmúlt 11 évben, amelyek hatékonyságáról és működőképességéről a nemzetközi média egyes képviselői is elismerően szólnak. A polgári kormány – 2010-es megalakulása óta – következetesen képviseli azokat az értékeket, amelyek a családtámogatási rendszer, illetve a közbiztonság és a határvédelem megerősítését, az adócsökkentést, a patrióta gazdaságpolitikát, a politikai korrektség helyett megvalósuló egyenes beszédet, a médiaviszonyok kiegyensúlyozottságát, továbbá a hagyományok tiszteletét szolgálják – írja a Századvég elemzésében. (Origo)

Én meg már azt hittem, lemaradtam a pártállami idők szóvirágokkal díszes propagandacikkeiről, de szerencsére kiderült, hogy szó sincs róla. A múlt ismét itt van körülöttünk. Az ilyen írásokra mindig volt, és ezek szerint jelenleg is van fizetőképes kereslet. Érdekes lesz mondjuk egy vagy két év múlva olvasni ugyanezeknek a költőknek az akkori hatalom seggéhez tántoríthatatlanul ragaszkodó eposzait. Bizonyára érdekes lesz megtudni, hogy ők mindig is tudták, miről szól az Orbán-rezsim, és igen, természetesen csupán egyetlen cél vezérelte őket, belülről akarták bomlasztani a rendszert. Ha ezért fizetést is kaptak, az csak véletlen volt.

A végén szeretnék pár rövid mondatban önmagunkról beszélni. Azért röviden, mert tervezünk erről egy cikket, de halogatjuk, borzasztóan nehezen fogunk hozzá. Szóval csak kurtán: ha valaki ránéz a cikkek fölötti sávra, mely a bevételt és a fennmaradáshoz szükséges összeget számlálja, azt fogja látni, hogy túl a hónap felén a szükséges bevétel egyharmadánál sem tartunk. Ez nem azért pocsék, mert nem tudunk elmenni nyaralni, hanem azért, mert így nem tudjuk tovább folytatni. Nem adjuk fel, mert úgy gondoljuk és abban hiszünk, hogy a most következő időszakban igenis ki kell vennünk a részünket a küzdelemből, egyben kell tartanunk azt a közösséget, mely az évek során itt egymásra talált. Azonban nincs már semmi olyan a költségvetésünkben, amit megkurtíthatnánk, amiből visszavehetnénk. A portálok technikai működtetésének költsége fix összeg, a könyvelőket és az adókat fizetni kell. Ott tartunk, ha csak egyetlen számítógépünk is kimúlik, nem tudunk másikat venni, tehát valaki nem tud dolgozni. A megoldás valószínűleg a racionalizálás, karcsúsítás – nevezzük bárhogy 1-2 munkatárs elengedését – lesz. Még nem dőlt el, kiknek a cikkeit nem fogja többé megtalálni nálunk az olvasó, a maga idején természetesen mondani fogjuk. Mindössze még 1500 olyan olvasóra lenne szükség, aki havonta két kávé áráról le tud mondani a javunkra. Ezt nem sikerült elérnünk sajnos. Tudjuk, hogy mindenhol nehéz a helyzet, de ha nem beszélünk róla, attól nem lesz jobb.

Sajnálom, amiért ilyen szomorkásra sikeredett a jóreggeltpuszi vége, de hamarosan jövünk vissza valami más témával. Kellemes ébredezést mindenkinek!

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!