Március 28,  Csütörtök
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Válasz egy olvasó aggodalmaira

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,506,669 forint, még hiányzik 1,493,331 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Napsugaras szép reggelt! Mindig én hozom a rossz hírt, de mit tegyünk? Az élet nem mindig fenékig csülköspacal. Megint hétfő van, kezdődnek a szorgos hétköznapok. Köznépnek munka, elitnek lopás. Ahogy azt szoktuk. Régen volt már az, amikor egy kommentre hosszasabban, cikk formájában reagáltunk, tehát éppen itt van neki az ideje. A tegnapi jóreggelt alatt, Bálint kolléga írása ihlette a kérdezőt:

Őké, oké, megint a szokásos bűnök sorolása, alkalmatlanságuk bizonygatása… Ez rendben is van, mert van belőlük bőven.
De magyarázza már el valaki, hogy fletóék meg a többi politikusbűnöző mivel (lenne) jobb? Egy olyan közösségben (eu), ahol a magországok a saját kiszolgálóikká formálták az országunkat, ahol a pénzelszívás ilyen mértékben működik nyugat felé, ott mit vár egy „monnyonle” hívő?

Van már tapasztalata mindenkinek a baloldalról is. Kifejtené valamely firkász végre, hogy mit is várna attól, ha 2022-ben a baloldal kapna hatalmat? Milyen politikát, intézkedéseket remélne a baloldali kormánytól? Milyen kapcsolatot várna el az eu-val ill. az oroszokkal és Kínával? Hogyan látná a jövőt a gender ideológia, az lmbtq és a migráció fényében?
Van valakinek reális jövőképe egy esetleges baloldali világról?

Jogos kérdések ezek. Bizonyára a legtöbb kormánypárti szavazó fejében megfogalmazódnak – nem gondolom, hogy ez esetben bizonytalan szavazóról lenne szó, ahhoz túlságosan egy irányba koncentrálódnak a kérdések -, és nagyon helyes, hogy megfogalmazódnak. Most is, és később is egy országban fogunk élni, közös a hazánk. Ami itt történik, az mindenki mást is közvetlenül érint, nem csak a kormánypártiakat és nem csak az ellenzékieket. Közösen, mindannyian fizetjük az adókat és járulékokat, mindenki ugyanannyi áfát fizet a boltban, ugyanahhoz az egészségügyhöz kénytelen fordulni, ugyanaz az oktatási rendszer szippantja be a gyerekét, ugyanannak a fejlődésnek örül, és ugyanazt a korrupciót nézi tehetetlenül. Ha a kormány értéket teremt, abból kormánypárti és ellenzéki is részesül, ha kirabolják az országot, kormánypárti és ellenzéki is kárt szenved.

Tehát ezek a kérdések jogosak és fontosak. Sajnos én nem vagyok olyan öntudatos, mint a politikusok egy része, tehát nem érzem magamat feljogosítva senki más – pláne mindenki más – helyett kijelentéseket tenni, de a saját nevemben elmondom, mit gondolok erről.

A bűnök sorolása nem megkerülhető. Egyáltalán nem gonoszságból vagy azért, mert annyira élvezetes sorolni, hanem azért, mert fontos tudnia a hatalomnak is, a kormánypárti és az ellenzéki szavazóknak is, hogy igenis látjuk és tisztában vagyunk a gazemberségeikkel. Ez persze még messze van a hatalom ellenőrzésétől – ez nem is egy véleményportál feladata -, de a maga helyén elengedhetetlen.

Azt hiszem, senki nem „Fletóékra” óhajt szavazni. A teljes ellenzék gyurcsányosítása szép próbálkozás, hiszen őt személyében és a feleségén keresztül is remekül lehet támadni. Ha minden ellenzéki egy kicsit Gyurcsány, akkor a teljes ellenzék lejáratható, a bizonytalanok elrettenthetők. Legalábbis ez a kormányzati propagandagyár elképzelése. Ám azt hiszem – és ezt remélem -, távolról sem működik olyan hatásfokkal, mint ahogy azt hinni szeretné a kormánypárt. Egyrészt azért, mert bár Gyurcsány Ferenc kétségtelenül megosztó személyiség, azokat nem fogja elrettenteni, akik komolyan változást akarnak. Éppen ez lenne a változás egyik lényeges eleme, hogy ne egyetlen ember valós vagy vélt zsenialitása, akarata, hurcolt traumái mozgassanak mindent és mindenkit. Nem szeretnénk, ha lenne egy másik Orbán Viktor, csak most Gyurcsány, Dobrev, Jakab, Karácsony vagy Márki-Zay lenne a neve. A koalíció lényege éppen az, hogy egyességre kell jutniuk a különféle pártok különféle politikusainak ahhoz, hogy döntés születhessen. A Fidesz éppen ezzel riogatja a választókat, hogy az ilyesmi nem olyan gyors, nem olyan határozott és egyértelmű, mint amikor egyetlen ember hoz döntéseket. Valóban nem. Ami gyors, határozott és egyértelmű, az diktatúra.

Az hazugság, de legalábbis súlyos tévedés, hogy az Európai Unió saját kiszolgálójává formálta volna Magyarországot. Magyarországnak, a magyar kormánynak mindig megvolt a döntési joga. Az Orbán-rezsim szolgáltatta ki az országot egyrészt az Unió irányába akkor, amikor a német autóipar összeszerelőüzemévé silányította. Ez nem volt kényszer, de pontosan Orbánék alakították úgy a munka törvénykönyvét, ők építették le a szakszervezeteket azért, hogy a külföldi gyártulajdonosoknak ne kelljen a munkavállalók igényeivel bajlódniuk. A nyugati pénzelszívás: senki nem kötelezte a kormányt – és nem a „Fletóról” beszélek, hanem Orbánról -, hogy olyan elképesztő támogatásokat, adókedvezményeket adjanak a multiknak, amilyeneket adnak, és amivel jelentősen növelik azoknak a cégeknek a nyereségét. Ha a nyugati tulajdonú gyárak kiviszik az országból a nyereséget, az nem akkora csoda, így működik mindenhol. Éppen erről beszélt Orbán nemrégiben, hogy magyar vállalkozásokat kell külföldön indítani, hogy majd az ott képződő hasznot hazahozza a magyar vállalkozó. A kereskedelmi üzletláncok egyébként sokkal kevésbé viszik ki a nyereséget, nagyon sok a beruházás, folyamatosan fejlesztik és modernizálják az üzleteket, versenyképes fizetést adnak a munkavállalóknak. A magyar vásárlóknak az ritkán szokott fájni, hogy normális környezetben, bőséges, friss választékból, elfogadható áron tudnak vásárolni. A magyar üzletláncnak nyitva a lehetőség, hogy versenybe szálljon, én nem nagyon látom ennek jeleit.

Egyébként az országból kihurcolt pénz nem a nyugati autógyárak és élelmiszerláncok esetében aggasztó, hanem a Kínával és az oroszokkal kötött, ismeretlen tartalmú, ismeretlen feltételrendszerű megállapodások esetében. Ugyanis ha Paks2 felépítése orosz hitelből történik, akkor azt a pénzt tényszerűen kiviszik az országból. Ahogy a kínai hitelből létrejövő – vagy létre nem jövő, de megkötött szerződéssel biztosított – beruházások esetében is ez történik. Ameddig a gyártulajdonosok és üzletláncok az évről-évre képződő haszonból tudják kivinni a nyereséget, addig a kínai és orosz hitelből épülő vagy tervezett beruházásokról tudni lehet, hogy soha nem fognak megtérülni, de ettől még a hitelt és a kamatait meg kell fizetni. Nem az Unió fosztja ki Magyarországot, hanem az Orbán-kormány.

Nem érzem ugyan firkásznak magam, de azért elmondom, mit várok el a következő kormánytól. Egyrészt azt, hogy ne legyen baloldali. A pártok alapján nem is lesz az, éppen ez a jó, ha mindenféle gondolkodás helyet kap, így mindegyik a legjobbat hozhatja ki magából. Egy működő és élhető ország soha nem jobboldali vagy baloldali, hanem színes. És éppen ettől működőképes mindenki számára. A magam részéről nem várok csodát az új kormánytól, iszonyatosan mélyről fognak indulni. Nem az építkezéssel kezdenek, hanem először bontani kell. Le kell bontani a bürokráciát, a korrupciót, az egész maffiarendszert. Vissza kell állítani a hatalmi ágak függetlenségét, a szociális hálót újra kell szőni, rendezni kell a belső jogrendet, a tulajdoni viszonyokat, a médiahelyzetet, és át kell gondolni a kapcsolatainkat az Unióval is, a környező országokkal, de Kínával és Oroszországgal is. Ezek után lehet nekifogni a gazdaság, az oktatás és az egészségügy reformjának, de a nyugdíjrendszerrel is kezdeni kell valamit. Ez hosszú évek munkája lesz, nem egyik hétről a másikra fog menni. Mindezzel párhuzamosan úgy kell átalakítani a szabályokat, hogy soha többé ne lehessen diktatúrát kiépíteni olyan egyszerűen, ahogy ez Orbánnak sikerült.

Én nem várom egyik ellenzéki jelölttől sem, hogy ezt egymaga csinálja. Sőt! Meg se próbálja. Van ebben az országban éppen elég tehetséges, hozzáértő szakember, aki feltételezésem szerint nem fog elugrani a feladat elől. Végül: szó sincs arról, hogy abban bízom vagy hiszek, hogy csupa becsületes, önzetlen, csak a drága nép üdvét szem előtt tartó, a hazudozást hírből sem ismerő, sziklaszilárd erkölcsű, a demokrácia iránt elkötelezett kormánytag kerül a kormányba, képviselő a parlamentbe. Francokat. Abban bízom – és nem ok nélkül, mert ez más országokban azért működik -, hogy a pártok egymást fogják lesni, hol hibázik a másik, mennyit lop, mikor hazudik. Éppen ezért sokkal hamarabb lebukik, aki nem bír magával, aki pedig bír magával, az még időben visszahúzza a kezét. Pontosan ugyanezért számítok arra is, hogy egymást fogják kritizálni, tehát kénytelenek lesznek az optimálishoz legalább közelítő megoldást megtalálni az esetek többségében. És abban is bízom, hogy egyetlen ember nem fog tudni olyan hatalomra szert tenni, mint Orbán. Ahogy abban is bízom, hogy a társadalom meg tud végül békülni önmagával és másokkal, és egyre jobb politikusokat termel ki magából, megismeri a jogait és megtanul élni velük. Igényesebb lesz. Sokkal. Nem tűr el mindent. Időben felháborodik. Időben elzavarja a méltatlan politikusokat. Számon kér.

Remélem, a választáson elég olyan ember jelenik meg az urnáknál, aki nem másoktól várja a megoldást a problémáira, a válaszokat a kérdéseire, és nem elégszik meg azzal, hogy ez a kormány is szar, de úgysem lesz jobb. Ennél csak jobb lehet, kezdésnek ennyi is elég. És a végére: a menekültkérdést nem lehetséges nemzeti szinten kezelni, nemzetközi összefogásra van szükség. A genderideológia-pánik és az LMBT-frász pedig magától el fog tűnni, amint a kormány nem gerjeszti politikai haszonszerzés céljából. Melegek, transzneműek eddig is voltak, ezután is lesznek. Eddig sem rettegett tőlük a társadalom, képesek voltunk együtt élni, ezután is menni fog. Simán.

Kellemes ébredezést mindenkinek! Hamarosan jövünk, és jól beszólunk. Mint mindig.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.