NEHAZUGGY

A Norvég Alap jár, és kész! A nyugdíj csak adható

Mikes Mirtill | 2021. Augusztus 14, Szombat | 10:30

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,614,500 forint, még hiányzik 385,500 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

[email protected]

Tárgy: Tradíció

Mikes Mirtill: E-mail Rodostóba

Jaj, drága jó Kelemen bácsi ne tessék még jönni, mert nagyon sebesen tereli most az országot a kormány visszafelé az időben, és meg teccik szédülni a svungtól. Huszadikáig már több jelöltjük is van, akiket keresztény hagyományból pogányként felnégyelésre szántak a tűzijáték talaj menti színesítésére, de még csak a cigánybűnözésnél tartunk. De abban is csak szelektíven. A cigányok farkasa például terelőpuliként szolgál a vak komondor szárnysegédjeként. Sok roma meg az éhes purdék miatti nyomorúságában beleáll az államilag felújított negatív jövőképbe; az asszonyt az uzsorások kiadják a holland fertőbe játékszernek, az elárvult rajkókat odalöki az állam a papoknak csemegének, ő maga pedig piti stiklikkel a „kaptárba” igyekszik, hogy legkésőbb télire koszthoz/kvártélyhoz jusson.

A kereszténynemzeti magyar hagyományápolásra épülő illiberális demokrácia által Magyarországra teremtett cigányokról már régen akartam írni kendnek. De úgy voltam vele, hogy a kend szeme láttára tíz év alatt a határon túlról magyar szavazónak bevásárolt milliónyi migráns miatt kend belezavarodik a sokféle DNS-minta szagolgatásába és a mimagyarokat meg a mihazánkat is lecigányozza kend véletlenül és akkor aztán leshetünk. Az udvari vadászebek már nem csak csaholnak. Uszításra ki is kezdik a kend székelységét mérgezett nyálas fogaikkal, mint a komodói sárkány az őzgida oldalát.

Azt azért elmondom kendnek a tárgyilagos megközelítés végett, hogy a politikai elnyomórendszerváltáskor már alig volt itt cigány. Emberek voltak itt. Sokfélék. Még görögök, vietnámiak, de még négerek is. Színesben. Bár ez utóbbi nem pontos. És ezt a tata is megerősítette. Mert a tata gyerekkorában a Janival (tudja, akinek a pej kancája van) együtt gyomlálták a rizst és egy hét után nem csak a fiú egyenruhaként viselt klott gatyájuk volt fekete, hanem az ő bőrük is. Pedig naponta vízben áztak. De most már a Jani nem csak cigány lett megint, mint születésekor, hanem ki is fehéredett, mert tüdőbajos. A tüdőkórház meg már „demokratizálódott”, vagyis nincs. A kórházi telekre felrántott urasági kastély még nincs teljesen kész, úgyhogy esetleg a választások után kis költséggel, netán…

Ő is a háború előtt született, mint a tata. Valamelyik faluszéli kiserdőben. Azt nem tudta az Etel, hogy melyik évben, de az biztos, hogy csipkebogyó érés idején. Nem is volt C-vitamin hiánya, annál inkább a szülőkben fogyatkozott meg. Mert azok oda lettek. Porajmos. Vagy ahogy ő mondja, pharrajimos, merthogy ő lovári. Elpusztították őket. Ő meg a kacska Etellel elbújt a kemencébe, mikor jöttek értük a csendőrök. És azt mondja a Jani, hogy hiába egykorúak a tatával, ő legalább száz évvel többet élt a tatánál, mert a tábori kemencéből neki hosszabb utat kellett megtenni a satupadig, mint a tatának a falusi kemencepadkáról.

Bizony Kelemen bácsi az előző diktatúrában itt többségében emberek laktak. Annyira emberek, hogy néhány még életben hagyott öregember tanúsítja, hogy gyárigazgató, téeszelnök, meg a többi irodista sokszor gyalog, meg biciklivel járt, még a képviselő is utazott villamoson. Sőt a tata a kisföldalattin több megállón át beszélgetett erről-arról az Aczél Györggyel, és csak napok múlva tudta meg, hogy mekkora nagy fejessel cserélt gondolatot (ezt tessék szó szerint érteni, mert az Aczél is gondolkodó ember volt, nem csak a tata).

Bizony ilyen világ volt. Az emberek dolgoztak, tanultak, laktak, ettek. Ez utóbbit naponta többször is. Mindenki. De tényleg. Sőt. Tudom, nem hiszi, de így volt! Az itteni tsz fejőgulyása meg a Kádár egyszer együtt vadászott nyúlra – de inkább csak bóklásztak a mezőn, diskuráltak a friss levegőn – és a Kádár azt ette, amit az a mérges tekintetű felesége, a Mariska néni tarisznyázott neki, mert a börtönben Horthy verőlegényei kicsinálták a gyomrát. Azért egyszer nosztalgiából megkockáztatott néhány falat házi disznózsíros kenyeret, pedig a tehenész Józsi bácsi szerint a mi Matyi hentesünk féle kolbász lenne az igazi gyógyszer az ilyen gyomornak.

Node! Most már semmi bratyizás. Cefetül tolat a milliárdoktól hirtelenkereszténnyé mutálódott importmagyar elit. Irtja a pogányt cefetül. Közelítenek az államalapításhoz. Már 1213 körül járnak a nemzeti rükvercben. Ott cigány nincs, néhány szál egyiptomit említenek. Tiborc se vő még. Harminc esztendővel az után, hogy kend feladta a básbug hivatalát és a pestis unszolásának engedve a nagyságos fejedelmet követve felülemelkedett a földi gyarlóságon, Kecskemét városában egy takácsmesternek fia született. Felcseperedve és a dicső nemzeti múlton merengve ezt a 13-as esztendőt tette a lupé alá. És lásson csudát kend! Mintha most élne, és szétnézve helyzetjelentést írna kendnek. Nálam jóval különbet:

„Aki száz meg százezret rabol, Bírája lészen annak, akit a Szükség garast rabolni kényszerített.”

Méghogy a történelem nem ismétli önmagát? Méghogy kétszer nem léphetünk ugyanabba a folyóba? Na, ja! Persze. A töri nem szok cselekedni, meg a Dunába lépés, meg a Dunába lövés között még ezernyi vari létezik, amik nem kifejezetten sorolhatók az emberi szabadságjogok közé. Hagyjukmá! A Norvég Alap jár, és kész! A nyugdíj az csak adható!

A Jani, meg a tata folyton zrikálják egymást. Főleg mióta a tata letette a cigit, a Jani meg nem. Köhög. A tata mondja is neki rögtön; „Köhögd ki, kinek adtátok el ócskavasba, a munka világába vezető hidat!” Mire a Jani: „Dik má! Feketén toljuk a napszámot a parlamentben pöffeszkedő gádzsóknak, amíg ők a jachton hűsölnek és mégis az övék minden lovetta!” A tata: „Sukar csávó ne legyél már rasszista”. A Jani: „Én-e magyar testvérem? Belőled is nyeretlen két évest csináltak a politikusok, mint belőlem, gárdista gúnyában már itt vannak a csendőrök, de se kemence, se ember, aki eldugna előlük.” Tata: „Ez már igaz, ráadásul mára már önköltséges a lett a krematórium is. Most írja az újság: Az elhunytak 80 százaléka a 150 ezer forintnál kisebb ellátást kapók közül kerül ki.” A Jani egyetértően; „Látod-e? A Maugli az őserdőben megtanulta, hogy ki kivel van. Mi itt, a gödörben erre se vagyunk képesek.”

Bütyökfalva, 2021. augusztus 14.

Mirtill

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!