NEHAZUGGY

Méreg a kútban

Swan Edgar | 2021. Augusztus 2, Hétfő | 8:00

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,544,300 forint, még hiányzik 455,700 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Napsugaras, elviselhető, stressz-, covid- és korrupciómentes szép hétfő reggelt kívánok mindenkinek! Olyan rohamléptekben fejlődik az ország, hogy csak lesek, mint kacsa a nokedlire. Lehet, hogy nem pont így van a mondás, akkor bocsánat. Sokkos állapotba kerültem még tegnap, azóta sem tudom kiheverni. Az történt, hogy Deutsch Tamás bejelentette a Facebookon, hogy csinál magának egy új profilt a Facebookon, ami Deutsch Tamás néven fut. Talán az ellenséget akarja megtéveszteni, esetleg tele lett a hamutartója a régebbi oldalnak, én nem tudom. Mindenesetre az új Deutsch Tamás azt találta ki – valószínűleg hosszas töprengés után -, hogy a jelenlegi helyzetben úgy tudja a leginkább megszolgálni Orbán barátjának azt, hogy gyakorlatilag 30 éve közpénzből él bőven átlag felett (jelzem, az EP tagok fizetése is közpénzből megy, mielőtt valaki nem értené), soha életében nem kellett a munkaerőpiacon szembenéznie azzal, hogy mennyire taksálódik a valóságban az ő tudása, esze, szakértelme, hogy szügyig beleállt a gender-pedofil-védjükmegagyerekeinket-lmbt-szivárvány vonalba (is). Ez megint nagyon jól sikerült – mint minden, amibe Deutsch Tamás eddig belefogott, a beléptetőkapuktól a Magyar Paralimpiai Bizottság elnökeként kifejtett áldásos tevékenységén át az EP-ben végzett elhivatott munkáig. Most úgy látta jónak ez az európai kultúrember, hogy párhuzamba állítsa, sőt, egyenlőségjelet tegyen a náci horogkereszt és az elfogadást (nem ám csak a melegek, mindenki elfogadását) szimbolizáló szivárvány-ábrázolás közé. Az ok: a német Forma-1 versenyző szivárványmintás tornacipőt vett fel a Hungaroringen. Nem a versenyen, ahhoz speciális cipőt hordanak. Deutsch lényegében lenácizta az összes németet, köztük a versenyzőt is, mert hát régen a horogkereszt, most a szivárvány, egyértelmű a párhuzam.

Deutsch Tamásnak óriási szerencséje volt az életben. A képességei és az intellektusa ellenére kijárt neki a politikusoknak, majd a minisztereknek járó védettség, fizetés, az összes előjog. Évek óta Brüsszelben eszi az uniós polgárok kenyerét. Akaratlanul is ragadt rá a koszon kívül néhány dolog, megtanulhatta, hogyan illik viselkedni emberek között. Biztosan találkozott melegekkel, látta, hogy éppen olyanok, mint bárki más. Nem törnek világuralomra, nem gyilkosok. Semmi közük a nácikhoz. Deutsch Tamást megilleti a mentelmi jog, tudja jól, hogy az elvtársai megvédik, nem eshet baja.

Az a férfi – nevezzük őt is Tamásnak -, aki ugyanazokkal az adottságokkal született, mint Deutsch, de egy kis faluban, szegény családban és esélye sem volt, hogy ne a helyi tehenészetben helyezkedjen el, ahol egész életében lapátolta a trágyát, soha nem járt sehol, külföldön főként nem, de utálja az életét, ami lassan eltelik, és sehonnan sehová nem jutott el, pénze nincs, csak öt gyereke, akik után fizeti a tartásdíjat, magának alig marad pár fillér. Sok ilyen Tamás van az országban. És ezek a Tamások látják, olvassák, hallják valahol, hogy a melegek náci gyilkosok, a szivárvány náci jelkép. És ezek a Tamások egyszer meglátnak az utcán valakit, akin szivárványos póló van, talán csak azért vette fel éppen azt, mert tetszett neki, talán tudatosan. Nem számít. Az számít, hogy ezek a Tamások meglátják, talán éppen a kocsmából jövet, mert kell egy kis szórakozás a kemény munka után. Meglátják és ökölbe szorul a kezük, ahogy azt hallották Orbántól, hogy nincs baj az ökölbeszorult kézzel, és elkezdik ütni a szivárványpólóst. Mert gyűlölik, mert gonosz, mert veszélyt jelent a gyerekeikre, a családjukra. Mert meg kell tőle védeniük a szeretteiket. Ütik, ameddig mozog. Ameddig él. Aztán ezeket a Tamásokat elviszik a rendőrök, a bírók ítéletet mondanak, és hosszú évekre börtönbe kerülnek. És talán soha nem fogják megérteni az okát, csak azt, hogy a gyerekeik nélkülük nőttek fel, és erről a szivárvány tehet. Mindeközben Deutsch Tamás mit sem tud erről, ha tudna, akkor sem érdekelné. Havonta felveszi a fizetését, ami több, mint amennyit a másik Tamás egy évnyi trágyalapátolásért kap összesen. Deutsch elégedett az életével, vidáman és szorgosan szolgálja a pártot és mint mindig, most is mások fizetik meg az ő ostobaságának és aljasságának az árát. Deutsch valószínűleg már pontosan tudja, hogy csupán politikai játszmáról van szó, a hatalmi harc része, egyszerű kampányfogás az egész.

A másik Tamás, a másik Tamások nem tudják. Látják a tévében a Pride-ot, a sok-sok szivárványos zászlót lobogtató embert, a sok gyilkos nácit, aki el akarja venni tőle azt a keveset, aki bántani akarja a gyerekeit. Azt már nem látják ezek a Tamások, hogy a náci karlendítés nem a szivárvánnyal vonulók között, hanem az ellentüntető normálisok soraiban tűnt fel. A Tamások úgy élik az életüket és arra tanítják a gyerekeiket, hogy meg kell védeniük magukat, mert senki nem védi meg őket. Lapátolják a trágyát, tolják a talicskát éhbérért, szeretnének jobb életet élni, de nem tudják, hogyan kellene. Gyűlik bennük a harag, és már azt is tudják, ki tehet erről. Mindenről. És engesztelhetetlenül gyűlölik. Csak lássanak meg egy szivárványosat, majd tudni fogják, mit kell vele tenni.

Deutsch Tamás közben nyaralni viszi a gyerekeit a tengerpartra, síelnek a hegyekben, kortyolja a sört egy brüsszeli teraszon és roppantul elégedett az életével. Azt nem tudja, de ha tudná, az sem érdekelné, hogy megmérgezett egy kutat. Öt kutat. Száz kutat. Nem érdekli, hogy mások fizetnek nem csak a nyaralásért, a síelésért, a sörért, de azért is, hogy a párt az uszítást tartja a hatalom megtartása eszközének. Deutsch Tamás majd el fog menni, és remekül él élete végéig, de a kútban a méreg ott marad. És onnan emberek isznak. Akkor is, amikor Deutsch Tamás már régen elfeledkezett a kútról is, a szivárványról is.

Kellemes ébredezést mindenkinek! Hamarosan jövünk vissza az első beszólással.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!