Szeptember 17,  Péntek
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


A mostani pártállami diktatúrában nem a párttagok fizetik a tagdíjat, hanem az alattvalók

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,026,680 forint, még hiányzik 1,973,320 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

[email protected]

Tárgy: Vészhelyzet

Mikes Mirtill: E-mail Rodostóba

Kelemen bácsinak jelentem, a keleti nyitástól nagyobb huzat lett nálunk. Viszi a nemzeti vagyont. Most aztán pláne ne tessék jönni. Vészhelyzet van itten! Az a helyzetbe hozott öreg tikkelős bácsi a vész. Tudja, aki fiatalon, a Hősök terén, a Tienanmen téri mintára, Soros ösztöndíjjal, a Nagy Imre koporsóján lavírozva elébe ment a vörös csillagos állam tankjának. És beleült. Jó harminc esztendeje. Több mint tíz éve átpingáltatta keresztesre. Azóta családi tank és mindent/mindenkit legázol. Úgy ám! Még az üzemanyagosát is eltakarította. Kecskéket tenyészt a szerencsétlen. Pedig mindenki tudja, hogy székház bizniszben és hosszú bájtokban jövőt formálóan ő volt a legjobb.

Bizony. A Kárpát-medencében most a Jóisten is csak egy piti gebines ostya- és lángossütő, akinek az ország kegyura megengedi, hogy a stadionjai környékén közpénzből finanszírozva úrvacsorázzon és az egyelőre még maradék, élő, szabadlábon védekező és éhező hajléktalanoknak este tízkor éhgyomorra ostyát osztogasson 27%-os áfával.

Mert tudnia kell kendnek, hogy a kegyúr az ÁSZ jelentés szerint kegyetlenül felemelte a szegény bennszülött alattvalóit a megélhetés biztos talajáról. Megírta az újság is; „a magyarok háromnegyede szegénynek számít uniós szinten”. Már. Tíz év után. És megy a keleti módi magyarosan. Vagyis nem csak a nők lábát zsugorítják, hanem minden alattvalóét. És nem csak a lábakat, hanem magyarosan, a teljességre törekedve a vagyonukat, de még a jogaikat is. Tudja, mint a magyar partizánvadászok Ukrajnában. Azok is biztosra mentek. A kommunizmus elleni keresztes háborúban; felgyújtották a falut, a menekülőket lelőtték és így az esetlegesen ott megbúvó partizánok csak holtan tudtak a békés lakossággal együtt meglapulni. Még a köztudottan pedáns Gestapós tisztek is elismeréssel adóztak ennek a teljességre törekvő keresztény eljárásnak a fennmaradt naplóik tanúsága szerint.

És a dédi mama (tudja, akinek a gyógyszeradagolója szoktam lenni, meg bálamadzagon lóg a szemüvege, ha éppen megvan) nézte a Szulejmánt. Jaj! Dehogy az igazit. A tévésorozatot. És abban volt mindig, hogy mentek a szultán előtt a csicskák és kiabálták, hogy „Tisztulj!” Na, itt most nálunk nem kiabálnak, hanem szó nélkül, suttyomban eltakarítanak mindent és mindenkit, akiről/amiről feltételezik, hogy az útjukban lehet. Aztán éjszaka, utólag salátás törvényekkel még fertőtlenítik is a magyar ugart.

Mégis az látszik, hogy a nagy emberszerető Finkelstein bácsi emlékének tiszteletére hozott gyermekszerető törvény óta sokat gyengült a centrális képzelőerő. Az Ingetlen Miska (a dédike falujának permanensen legnagyobb alkoholtartalmú polgára, bármelyik napszakban) szakvéleménye szerint azért van ez a nagy kapkodás a propagandista körökben, mert a Szippantós Árpi bácsi mostanában a keze reszketése miatt nem találja el a megfelelő dózist és az optimális löket hiányában már csak szmájlikat lát. A keze reszketése meg nem elvonási tünet (elvonási tünete a tihanyi horgászboltos néninek van), hanem piacféltés, mert a macedón őslakosoktól ellopott Gruevszki új magyar cégének portfóliójába is bekerült a türkös emeltszintűkeresztény apostoli sámánszolgáltatás.

Most kénytelen vagyok technikai kitérőt tenni. Csak a kend kedvéért. Meg ne legyen félreértés. Én megírom kendnek, amit hallok. Ha tudom úgy, ahogy hallom. Többnyire. Ha csúnya, akkor nem mindig. Na. Amiket hallok, azokra emlékszem. Amiket írok, arra nem, vagy nem mindig. Ebből is látszik, hogy rokonok vagyunk, mert ugyan kend is mórikálja, meg cifrázza a szót rendesen a nénikénknek írott leveleiben, de bizony nem egy prédikációja szakasztott mása az évekkel korábbiaknak. Csakhogy! Én a napi történésekről hallottakat írom kendnek és nem tehetek arról, hogy megismétlődnek az események. Kend viszont például visszatérően sulykolja a gender elméletet, ostorozza a „zsíros fogú papságot”, korholja a korabeli „neres” ifjakat, ami megerősíti a nagyi meggyőződését, hogy kend még mindig nem érett meg a hazajövetelre. Ez a nagyi féle konklúzió számomra azt jelenti, hogy az iskola jármától szabadulva továbbra is fennáll a jelentési kötelezettségem.

Így rögvest válaszolok is az előző levelemben említett bélyeg szót firtató kérdésére. A bélyeg a postai küldemények bérmentesítésére szolgált. Rá pingálták az értékét. Ma már az infláció miatt annyi 5 forintos bélyeget kellene ragasztani a levelezőlapra, hogy a bélyegek súlya miatt a küldemény már csomagnak számítana, ezért már nem írják rá a nyomdában az árát.

A pártbélyeg az más. Azt az állampárt szervezetéhez tartozó tagok fizették az előző diktatúrában. A mostani pártállami diktatúrában nem a párttagok fizetik a tagdíjat, hanem az alattvalók. A párttagok bélyegeznek. Megbélyegeznek. Akárkit, aki nem ők. És nem ám hennás tetkót, hanem csontig. Szakértelemmel, muzsikaszóval. Sőt. Egyenesen az igazságügyi miniszter húzza el a nótájukat hegedűn is, focista kottából dekázva.

És végül nagyon remélem, most ül kend. Mert ha nem, fog. Mert a nagyinak a Pesti Néni (aki faluhelyen nevetséges szalmakalapban és napernyő alatt ácsorgott a községháza előtt a vándordoktor- és kéményseprőre várva) azt mondta, hogy neki valami nagyon gyanús. És gondolkozzon csak el a nagyi, hogy hogy is volt? És tetszik tudni, hogy a nagyi milyen érdeklődő tud lenni. De még látszott is rajta ám, hogy mennyire akar gondolkodni, mielőtt napszúrást kapna. Meg is kapta a nagyi az origót: Róma, tűzvész, július 18 és kényszerképzetek. Mivel látszott a nagyin, hogy nem igazán vette az adást, a Néni jelentőségteljesen hunyorítva suttogott még két szót: Vészhelyzet, NER+Ó!  És elhúzta a csíkot, mert szorosan oda állt mellé az árokparti különítményesek kápójának a babája, akiről mindenki tudja, hogy ami neki bemegy a fülén, az azonnal olyan átdolgozásban jön ki a száján, ahogy a párt pillanatnyilag elvárja.

Bütyökfalva, 2021. július 30.

Mirtill

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.

Social media & sharing icons powered by UltimatelySocial
error

Kövess minket!