Szeptember 22,  Szerda
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Ria, ria, Hungária!

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,297,765 forint, még hiányzik 1,702,235 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

A tömeg délután kettőtől négyig várakozott a 34 fokos melegben a Madách téren. A gyerekek a szökőkút vízsugarai alatt játszottak, a kutyák gazdáik tenyeréből ittak, aki pedig befért, az árkádok alatt hűsölt. Színek, zászlók, transzparensek, szervezetek és szervezetlenek homogén csoportja hullámzott a téren. Mire elindulhattunk, a fiatalokról már elkezdett leolvadni a szivárványos smink és a csillámpor, de ez cseppet sem törte meg a jókedvüket. Énekeltek, táncoltak, nevettek.

A Fővám térnél, a Szabadság híd előtt összetalálkozott a Pride menete az „ellentüntetőkkel”. Ők nem voltak vidámak, nem énekeltek és nem táncoltak. Kimondottan frusztráltnak és idegesnek tűntek. Ordibáltak és ökleiket rázták mind a harmincan a többezres tömeg felé. Nekik is pont olyan melegük lehet – gondoltam magamban -, mert próbáltam bármi hasonlóságot felfedezni bennük és bennünk. Ekkor a ceremóniamesterük elkezdte a mikrofonba skandálni a jól megszokott „Ria, ria, Hungária! Ria, ria-Hungária!” rigmust. Nem láttam el odáig, de biztosra veszem, hogy ki volt dülledve közben a szeme, annyira hangosan, átéléssel és igaz hittel préselte ki magából a mondatokat. Társai hasonlóan elszántan ismételgették őt.

Ekkor a hídon lévő emberek megtorpantak, majd néhány másodperc zavar után elkezdték ők is kiabálni, hogy „Ria, ria, Hungária!”. Egyre hangosabban ordított, ugrált és szivárványos zászlókkal integetett a színes tömeg a maroknyi sötét kis pont felé. A feketék hangja ekkor megszűnt, nem hungáriáztak velünk. Döbbenten néztek pár másodpercig, majd amikor kijöttek a sokkból, a hoppmestertől már csak annyira futotta, hogy „Mocskos buzik!”, „Mocskos Gyurcsány!”. A Pride népe nevetett, integetett és önfeledten kiabálta: „Ria, ria, Hungária!”. „Gyertek velünk” – skandálták néhányan feléjük – „Gyertek velünk! Nyitottak vagyunk”.

Ott, a turulmadarak alatt visszavettük az országunkat. Ne féljetek! Gyertek velünk!

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.

Social media & sharing icons powered by UltimatelySocial
error

Kövess minket!