Szánthó Miklós nekem az egyik nagy kedvencem. Az Alapjogokért Központ nagyra becsült igazgatója megbízhatóan, bárhol, bármikor és akárhányszor képes felbüfikézni azokat az éppen használatban álló paneleket, melyeket megkapott a pártközpontból. Nem önállóskodik, nem hozza zavarba a beszélgetőpartnerét azzal, hogy váratlanul gondol valamit valamiről, véletlenül sem mond semmi meglepőt. Tulajdonképpen elég lenne kinyomtatni egy lapra (lehetőleg vastagra, hogy el ne kopjon túlzottan gyorsan) a heti miheztartást, és kiosztani a kormányzati megszólalóknak. Ők átadhatnák a stúdióban, interjú elején, és meg sem kellene nyikkanniuk.
A múlt héten seregszemléje volt az amerikai republikánus tábornak, melyen ismeretlen okból Szánthó Miklós is szót kapott, bár a járványra tekintettel most nem kellett egy csomó pénzt költeni repülőre és szállásra, elég volt felvenni a videóüzenetet. Akit érdekel és még nem hallotta ötven másik fideszes hírvivőtől, az most megtudhatta, hogy Magyarországon reneszánszukat élik a konzervatívok. Mert természetesen Szánthó Miklós is konzervatív, mióta Orbán Viktor bejelentette, hogy ő keresztény és konzervatív lett, azóta mindenki az, aki lehetőleg érdemi, hasznos munka nélkül szeretne igen sokat keresni.
Amikor azok a kérdések merülnek fel, hogy szuverén állam vagy Európai Egyesült Államok, hogy munka vagy segély, hogy nemzet vagy multikulti, hogy nő és férfi vagy társadalmi nemek, hogy gyermekvédelem vagy genderérzékenyítés, vagy hogy család vagy alternatív szexuális kommunák, akkor az ideológiai küzdelemnek a mi és a gyermekeink életére nagyon is hatással lévő leágazásaival szembesülünk mindannyian.
Ez az egyenszöveg csak látszólag összetettebb, mint a hülye emojis plakátok, a valóságban egyáltalán nem az. Fekete VAGY fehér, kizárólag egymással szembeállított gondolatok, vagy-vagy, igen-nem. Amelyik fogyasztó gondolkodása megfelelő módon egyszerű, valószínűleg örömmel fogadja ezt a készre főzött konzervet. Aki azonban valamiért gondolkodni is szokott, az valószínűleg meglepődik. Sőt, akár még kérdései is lehetnek. Szerencsére sem a politikusoknak, sem Orbán Viktornak, sem az ő aktuális akaratát szavalógép módjára ismételgető pártkatonáknak nem teheti fel, mert ezek soha nem nyílt vitákban hangzanak el, hanem kinyilatkoztatásként szórják meg vele a médiát.
Szuverén állam VAGY Európai Egyesült Államok. Ezek nem ellentétpárok. Még ha létre is jön egyszer egy Európai Egyesült Államok, attól a tagállamok szuverenitása nem szűnik meg. Senki nem várja el egy spanyoltól, hogy onnantól kezdve ne egye a nemzeti ételeket, ne ápolja bármelyik hagyományukat. Megmarad a nyelv, a kultúra, a szokások, senki nem bántja. Egyszerűen annyi történik, hogy néhány – mindenki számára egyformán fontos – dologban közös döntések születnek, melyek minden tagországra érvényesek. Tehát nem külön-külön, hanem közösen döntünk például a korrupció elleni harcról, nem a nemzeti poltpéterek sikálják el az ügyeket tagállamonként, hanem az európai hatóságok minden országban azonos jogkörökkel felruházva, határokon átlépve göngyölíthetik fel az eseteket. Mondok egy teljesen fiktív példát: van egy vezetője valamelyik országnak, amelyik meglopja a népet, visszaél a bizalommal és a hatalmával. Lop, mint a hétszentség, de nem meri hazavinni a komódba a zsákmányt, rábízza a szomszédra. A szomszéd sem a kertben ássa el (nem férne amúgy sem a feszített tükrű medencétől), hanem áttrappol vele egy másik országba, ott vesz gyorsan valami apróságot. Sportklubot, szállodát, szigetet. A magyar hatóság nem nagyon tud a másik országban utánamenni az egykori közpénznek (pláne hogy nem is akar), a másik ország hatósága pedig ide nem jöhet, hogy megkeresse a pénz forrását (és nem is érdekli, hiszen az ő országa gazdagodott). Mert ugye a szuverén nemzetállam ezt is jelenti. Vannak persze bonyolult és nem igazán jól működő együttműködési lehetőségek, de azokkal több a kín, mint a haszon. Persze nem csak erre, ezer más problémára is megoldás lehet, ha alkotunk közös, minden tagországra érvényes szabályokat. És ótvaros nagy hazugság, hogy Európai Egyesült Államok VAGY szuverén nemzetállamok. Ez nem ellentétpár, szuverén nemzetállamokból álló Európai Egyesült Államok a helyes megfogalmazás.
Ugyanilyen baromság, hogy munka VAGY segély. Ez azt sugallja, mintha a magyar olyan kurvalusta nép lenne, amelyik azon nyomban tartja a markát, ha baksist szórnak neki, többé eszébe sem jut dolgozni. Mintha a kormány feladata lenne munkára kényszeríteni a társadalmat. Ez iszonyatosan pofátlan gondolat azoktól, akik soha életükben nem dolgoztak. Igaz, nem is segélyből élnek, hanem rablásból. Amúgy normális országokban az történik, hogy a társadalom többsége dolgozik – sőt, meg is becsülik és meg is fizetik a munkáját -, ám ha valami baj szakad valakire, és átmenetileg elveszíti a jövedelmét, akkor az állam visszaad neki abból a pénzből, amit évek során adók és járulékok formájában befizetett. Azért teszi ezt, hogy az ember ne csússzon nyomorba, hanem át tudja vészelni a nehéz időszakot, majd méltóságát és eddigi életnívóját megőrizve ismét találjon munkát.
Nemzet VAGY multikulti. Ezt legalább nem is értem. Minden nemzeti kultúra különféle népek kulturális örökségének összessége. Ha az színesedik, gazdagodik azzal, hogy teszünk még hozzá, akkor nem kevesebb, hanem több lesz. A nemzeti kultúra nem oldódik fel, nem tűnik el. Elég megnézni bármelyik, hagyományosan befogadó országot. Mondjuk Spanyolországot. Minden ott van, a szokások, ételek, ünnepek, jelképek, viseletek. Nem ezekkel szemben és főként nem ezek helyett, hanem ezek MELLETT ott az arab, török, ázsiai, mindenféle kultúra IS. Ez nem rossz dolog, hanem jó. A nemzeti kultúra nem gyengül, hanem erősödik attól, hogy van mivel összevetni. Elférnek egymás mellett, tanulnak egymástól, az emberek pedig gazdagabbak lesznek a művészetben, gasztronómiában, zenében, táncokban, mindenben.
Nő és férfi VAGY társadalmi nemek. Ebbe most nem fogok hosszasan belemenni, csupán annyit mondok, hogy ahogy a szuverenitást vagy a kultúrát, úgy senki nemiségét sem fenyegeti veszély. A társadalmi nem egészen másról szól. Ideje lenne ennek oktatását nem tiltani, hanem bevezetni. Igaz, akkor nem hatna olyan remekül a politikai haszonszerzés céljából ismételgetett álnok hazugság. Mostanra elég sok egysejtű elhitte, hogy ő hamarosan nem lehet nő vagy nem lehet férfi, mert betiltják, átoperálják, elveszik a jogát. Erősen féregnek kell ahhoz lenni, hogy ilyesmivel ijesztgessék az embereket egyes megélhetésiek.
Gyermekvédelem VAGY genderérzékenyítés. Ez sem ellentétpár. Sőt. Ha egy kamaszodó gyereknek nem azzal telik az egyébként is alapból zűrös fiatalkora, hogy úgy érzi, valami nem stimmel, ő vagy egy barátja nem olyan, mint a többség, és ettől frusztrált, netán depressziós lesz, mert nincs kivel megbeszélni a problémáját, az kurvára NEM gyermekvédelem. Az geciség. És semmi más oka nincs, minthogy a náci érzelmű hülyéket elvigye a Fidesz a szavazóurnákhoz. Minden más csak hazugság.
Végül a kedvencem: család VAGY alternatív szexuális kommunák. Ezt így még nem hallottam, az is lehet, hogy ez Szánthó Miklós innovációja. Nem lennék meglepve. Mutatom az alaptákolmány vonatkozó részét:
L) cikk
(1) Magyarország védi a házasság intézményét mint egy férfi és egy nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját. A családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony. Az anya nő, az apa férfi.
Ezek szerint alternatív szexuális kommunában él mindenki, aki nem kötött házasságot és nincsen gyereke. Erre tényleg nincs mit mondanom. Legfeljebb annyit, hogy amikor feltesszük a valóban fontos kérdést – Orbán VAGY nem Orbán – és sikerül jó választ adni, csak érdemes lesz a szellemi kútmérgezőket is bíróság elé állítani és kifaggatni, miért pusztították ezt az országot. Még ha jogilag nem is büntethető, de legalább érezzék egy kicsit szarul magukat. Ahogy mi szarul érezzük magunkat évek óta. Miattuk.
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.