Szeptember 26,  Vasárnap
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Van az a pont, amikor már nem lehet együttérezni valakivel

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,467,757 forint, még hiányzik 1,532,243 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

M. Richárd egyszerűen képtelen felfogni, hogy a baleset, amit okozott, az több volt, mint egyszerű gondatlanság. Az, hogy a tragédia bekövetkezett – amelyben ketten életüket veszítették –, lényegében előrelátható volt, és csak idő kérdése volt az egész. A férfi nem első alkalommal került szembe a törvényekkel, mégsem tanult a folyamatos figyelmeztetésekből. A rendőrség lényegében hagyta őt garázdálkodni még az után is, hogy egy olyan balesetet okozott, amelyben többen is életüket veszítették. Az ütközést követően még szabadlábon védekezhetett, azonban többször is törvényt szegett, aminek következtében végül előzetesbe került, ahol ma is tartózkodik. Nyilván minden embert megillet az ártatlanság vélelme, de olyannyiszor viselkedett már a férfi elfogadhatatlan módon, hogy még ha lett is volna valaki, aki az oldalára áll, már az is az ellentábort erősíti.

A bizonyítékok alapján nem lehet kérdés az, hogy kinek a hibájából történt a szerencsétlenség, ezzel azt is tudni egyben, hogy kié a felelősség. Úgy tűnik azonban, hogy ezt a mai napig nem képes felfogni a baleset okozója, ugyanis állandó jelleggel azt hangoztatja – ügyvédje által – , hogy ugyan nem vitatható, hogy (…) a megengedett sebességet túllépte, azt azonban nem lehetett megállapítani, hogy ez közvetlen okozati kapcsolatban lett volna a baleset bekövetkezésével. A balesethez vezető folyamatot ugyanis a másik sofőr szabályszegése indította el, és ez van közvetlen okozati kapcsolatban a balesettel. Ez a kijelentés igen gyenge lábakon áll, ugyanis teljesen logikátlan az, hogy egy kikanyarodó autós arra számítson, hogy valaki városon belül a megengedett sebességet 180 százalékkal túlhaladva közlekedjen.

Értem én, hogy megpróbálnak mindent azért, hogy M. Richárdot felmentsék, de az ilyen kijelentések azt feltételezik, hogy a másik autó sofőrje hibás a balesetért, a maffiaperben elítélt férfi pedig kvázi áldozata ennek az egésznek. A valóság viszont az, hogy ő minden, csak nem áldozat, amivel a közvélemény jelentős része is egyetért. Tudom, az egy dolog, hogy mit hisz a közvélemény, az pedig egy másik, hogy hogyan ítél a bíróság, azonban vélhetően nem fogja megúszni több év börtön nélkül a férfi. Ahelyett, hogy megbánást tanúsítana, folyamatosan siránkozik, hogy neki milyen rossz, és egyébként is ő az áldozata ennek az egésznek. Ezt az alábbi gondolatai is tökéletesen bizonyítják:

Ez az egész túl van lihegve, biztos vagyok benne, hogy a médiának köszönhetően is. A legszigorúbb körülmények között, egy magánzárkában vagyok fogva tartva. Azon a szinten, ahol én vagyok, sorozatgyilkosok, gyilkosok vannak, miközben én egy gondatlan baleset miatt állok bíróság előtt.

Itt nem túllihegésről van szó, hanem arról, hogy évek óta húzódik egy egyértelműnek tűnő per, miközben az elkövető jó ideig szabadlábon védekezhetett, miközben folyamatos törvénysértésen kapták. A közvélemény jogosan háborodott fel, amelyet követően természetes módon tudni szeretnék, hogy mi lesz az ítélet M. Richárddal szemben. Tény, hogy a sajtó nem áll a korábban már elítélt férfi oldalán, de a sajtónak nem is az a feladata, hogy oldalt válasszon, hanem az, hogy beszámoljon az eseményekről. Mi viszont nem híroldal vagyunk, hanem egy véleményoldal, ezért itt az én véleményemet lehet olvasni, nem pedig csupán a száraz tényeket. Az én véleményem pedig az, hogy egy ilyen embernek, aki arra is képtelen, hogy felfogja, mit követett el, igenis a rácsok mögött a helye.

Nem áldozata ő az eseményeknek, hanem az előidézője. Lehet méltányolni különböző dolgokat egy bűnözővel szemben is, de M. Richárd elérte, hogy már semmiféle szimpátiát nem érez az emberek többsége vele szemben. Ez nem azért van, mert az emberek gonoszak lennének, hanem azért, mert a megbánásnak még csak a jelét sem mutatja egy olyan baleset okozója, amely balesetben ketten életüket vesztették. Márpedig aki így érez, az vagy szellemi problémákkal küzd – ez eddig nem derült ki -, vagy egyszerűen nem érdekli más emberek sorsa. Ha pedig ez így van, akkor miért kellene, hogy meghasson bennünket az, hogy a baleset elkövetője nehezen viseli a börtönben töltött időt? Ha ő képtelen a szimpátiára, akkor mégis miért várja el másoktól? Ez nem egy egyirányú út, ahol akkor is célba ér az ember, ha teljesen figyelmen kívül hagyja az őt körülvevőket.

M. Richárd vélhetően azt fogja kapni, amit megérdemel. Egy ilyen embernek semmi keresnivalója a társadalomban, pláne autó volánja mögött. Ha képtelen arra, hogy figyelembe vegye mások létezését, akkor inkább zárják el, hogy ez ne okozzon további problémákat másoknak. Megvan ugyanis mindenkinek a joga ahhoz, hogy ne éljen félelemben mások nemtörődömsége miatt. Márpedig ha ez az ember újra autóba ül majd, akkor újra mások életét fogja veszélyeztetni, ami elfogadhatatlan. Valódi ítélet csak július másodikán fog születni, azonban úgy hiszem, hogy a verdiktet már sokan tudják. Nem azért, mert szeretünk rögtönítélő bíróságot játszani, hanem azért, mert egyszerűen nem járhat más ennek az embernek, mint kemény börtönévek. Persze az sem fog már rajta segíteni, de legalább addig sem veszélyezteti majd mások életét, és talán képes lesz átgondolni tetteit, és felfogni azt, hogy felelősséggel tartozik másokért.  

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.

Social media & sharing icons powered by UltimatelySocial
error

Kövess minket!