Szeptember 24,  Péntek
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Az azonban halálosan felbőszít, ha egy közpénzből fizetett miniszter ennyire kib*szo**ul érzéketlen az országban nagyon is jelen lévő szociális problémák iránt

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,385,009 forint, még hiányzik 1,614,991 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Szép reggelt, kellemes időt, nyugodalmat, békességet mindenkinek! Indul az új hét, ami lényegében az ezt megelőző hetek folytatása. Ha bármi új van benne – azon kívül, hogy végre véget ért a késő-tél, mert a tavasz az idén elmaradt -, az annyi, hogy egy héttel közelebb vagyunk a parlamenti választáshoz. A Fidesz lejtmenete nem most kezdődött, hanem két évvel ezelőtt. Az EP választások és az önkormányzati választások repesztették meg azt a törhetetlennek tűnő burkot, ami mára félig leomlott. Csak ebből a tojásból nem egy csibe vagy kiskacsa fog előbújni, de még csak nem is egy kígyó, hanem a rezsim valódi arca válik láthatóvá. Láthatóvá és egyre felismerhetőbbé.

Érdekes figyelni a napról napra kétségbeesettebb vergődést, ami óhatatlan velejárója a jelenlegi folyamatnak. A nagy kínai projekt erősen kiverte a biztosítékot. A mindenféle kormányzati óvintézkedések ellenére meglehetősen sok tüntető utcára ment szombaton, bár ettől még nem nagyon jönne lázas izgalomba ártunk és ormányunk. Tüntetnek, megunják, hazamennek. Akkor érdekes egy ilyen tüntetés, ha a folyamatos szondázás azt mutatja, hogy nem múló felhorgadásról van szó, hanem valami olyan társadalmi változásról, ami súlyos kárt okozhat a rezsimnek. Főként a választáshoz közeledve. Most alighanem bekapcsolt a központi szarjelző, igyekeznek kifarolni a buliból fideszék. Kevés és késő. Az ellenzék – nagyon okosan – meglátta azt, ami egyértelmű: nem is lesz annyira nehéz dönteni a választóknak. Igazából a Fidesz könnyítette meg, amikor elkezdett hazudozni az egyetemről, majd azt állították, nincsen is megállapodás, majd csak 2022-ben, a választás után lesz. Miután a kormány honlapján megtalálható a 2021 áprilisban megkötött stratégiai együttműködési megállapodás Palkovics László aláírásával, mely a Fudan egyetem és campus működésének kezdetét 2024-re irányozza elő, sok nyitott kérdés nem marad ebben az ügyben. Jövőre vagy a kínai nyomulásra szavazunk, vagy ellene.

Ezt értette meg az ellenzék, Karácsony Gergely felkérte a miniszterelnök-jelölt jelölteket, hogy tegyenek közös nyilatkozatot arról, hogy ellenzéki győzelem esetén a kínai-fideszes szerződés semmis, ezt küldjék el a kínai kormánynak. Az már a kétségbeesett vergődés előrehaladott állapotát mutatja, hogy Karácsony felhívása alá odakommentelt Deák Dániel, Schmidt Mária vezető elemzője. Igen nagy lehet a pánik a kereszténykonzervatív térfélen, ami egyáltalán nem okoz nekem lelki traumát, sőtpláne. Azt nem állítom, hogy olyan virgonc és önfeledt ünneplésbe kezdek, mint Bayer Zsolt a legutóbbi (és reményeim szerint legutolsó) kétharmad után, de hazudnék, ha azt állítanám, hogy nem élvezem. Mert de.

Ennek a kínlódó-kórusnak egyik vonulata a gyurcsánykilövetteamagyaremberekszemét kezdetű, többször felmelegített, leporolt, kipolírozott és átírt népi színmű. Most éppen ott tart a történet, hogy nagyon elérkezett az ideje a kárpótlásnak, mert biztosan vannak olyanok, akik most jöttek rá, hogy 15 évvel ezelőtt megsérültek. Oké, értem én, hogy Nagy Imre koporsójára felkapaszkodva kellett berobbanni a köztudatba, és most, 11 évnyi kétharmados teljhatalom annyira volt elég, hogy a következő választást egy 15 éves történetbe csimpaszkodva kellene megnyerni. Lattman Tamás meglehetősen korrektül levezette a kártérítés-mesét, érdemes elolvasni. Ez annyiban érdekes, hogy természetesen Varga Judit amazon vette óvó szárnyai alá a programot, ennek kapcsán ellátogattam a közösségi oldalára, hátha azóta van valami fejlemény, ami miatt véletlenül sem szabad az ellenzékre szavazni. Ez ügyben nem lettem okosabb, ám szembejött egy poszt. Az igazságügyminiszter asszony egy ládányi eperrel a kezében bazsalyog, valami viccességet is elsütött, nyilván a népeccerűleánya jeligére. Alapvetően át is siklottam volna felette, ha nem éppen előtte olvasom egy anya posztját, aki kénytelen volt iskolába vinni az autizmussal élő gyerekét. Hiába könyörgött és írt mindenhová kérelmeket, hogy erre a két hétre ne kelljen. Kellett. A gyerek nyomban össze is szedett valami fertőzést, orrot fújni nem akar, meg kell küzdeni vele, a gyógyszer egy vagyon és anyukának és apukának még napokig kell várni a fizetésre. Ha megveszik a gyógyszereket, nem esznek, ha esznek, nem tudják kezelni a gyereket, aki egyébként is mindent fokozottan érzékel, egy egyszerű nátha számára élet-halál küzdelem. És nincs pénz gyógyszerre és demagóg, tudom, de leszarom: a közpénzből fizetett miniszter ott vigyorog annyi eperrel, amennyit a magyar gyerekek (és felnőttek) jókora hányada egész évben, összesen nem fog látni, nemhogy megenni. Mert kurvadrága, és sok családban nem telik rá.

Egyáltalán nem érdekel, ha egy tehetős ember, aki saját erejéből sokkal többre vitte másoknál – tehát nem Mészáros és családja – tonnaszám eszi az epret, osztrigát, libamájat. Semmi közöm hozzá, nem érdekel, nem bosszant. Az azonban halálosan felbőszít, ha egy közpénzből fizetett miniszter ennyire kibaszottul érzéketlen az országban nagyon is jelen lévő szociális problémák iránt, ennyire leszarja azokat, akiknek a befizetett adóiból dőzsöl, és fel sem merül benne a gondolat, hogy nem kellene ilyen módon előadnia a kereszténykonzervatív princípiumot, mert ez nem jófejség, hanem az emberek pofán szarása. Konkrétan.

Azt hiszem, bőven elég ennyi reggeli kávé helyett, veszem is a kalapomat. Hamarosan jövünk vissza, és jól beszólunk. Addig is kellemes ébredezést mindenkinek!

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.

Social media & sharing icons powered by UltimatelySocial
error

Kövess minket!