Szeptember 24,  Péntek
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Udvari muzsika és papi zsolozsma kísérete mellett, tömjénfüsttakarásban

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,385,009 forint, még hiányzik 1,614,991 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

[email protected]

Tárgy: Nyaklánc

Mikes Mirtill: E-mail Rodostóba

Jó, hogy ott van kend, ahol van. Nagy előny. Az már szerencse, hogy nincs itt. Ennél jobbat nem kívánhatunk kendnek. Bár a mi Ceausescunk menőbb, mint amilyen a kend erdélyi atyafiainak jutott, mert a miénk nem csak a saját falujában csináltatott stadiont magának, hanem mindenfelé a világban, hogy bárhová is repül focimeccset nézni, mindig a saját portájára köphesse a szotyolahéjat, és ne kelljen idegen földet trágyázni, mint a szegény lányának, aki saját lábon cipelte a Trianonban elcsatolt terület útpadkájára a bomló göngyölegű talaj-táperő utánpótlását.

Én nem panaszkodom. Ez alaphelyzet. Lenne miért nyafognom. Nekem is voltak ám gyereknapi kérdéseim. Mondjuk. Nem is egy. De az én kérdéseim közül egyet sem tettek fel, így aztán mind válasz nélkül maradt. Sőt, meg se kérdeztek, hogy kérdeznék-e. Nem vagyok kiválasztott, hanem leselejtezett. Nagy ám a különbség. Nagyobb, mint a békeharc és a békemenet, a békekölcsön és a letelepedési kötvény között. Mert ezeket mind a mi közös költségünkből finanszírozták ugyan, csakhogy az előbbiek kijöttek nullszaldósra, az utóbbiakból viszont csak az udvartatás profitál. Sokat. És ez smafu. Régen volt koedukáció! Nem csak a pap és párttitkár risztelt a bevételből, hanem mindenkinek jutott jó is, rossz is az előző diktatúrában.

Úgy ám. Meg volt KISZ ajánlás az egyetemre annak is, akinek az apja/nagyapja a tüntető prolik közé lövetett, meg a Vörös Zászló érdemrendes nagyonkereszténymagyar apuka tudásközpontja számára milliárdokért a világ luxusszállodáit tesztelő fiúkának, a maradék ruszin/sváb/zsidó/szerb/bunyevác stb. -irtóknak, és ha maradt még hely, akkor – a proletárdiktatúrát fémjelezendő – paprikás krumpli szagú munkás + paraszt elegy-mintát is befútta a fényes szellő. Ha nem hiszi a Misi bácsi féle panaszáradatot, ne restellje megnézni, hány ingyen diplomás dicsekszik most az imádságos Horthy vitéz ősökkel és elhallgatja, hogy a kommunisták spóroltatták meg a néppel a diplomájuk árát. Már csak azért, hogy tisztázzuk, ki hazudik. Nem az a kérdés mikor, meg kinek.

Fogadni mernék, hogy kendnek fogalma sincs – teszem fel – a zakatolásról. Pedig jó játék volt a féllábú öreg bakter szerint. Már maga a lányok, fiúk legális összekapaszkodása se volt semmi, hanem ami utána következett. „Hegyek között, völgyek között zakatol a vonat”. Még a Feró bácsi is nyomta a másik diktatúra markában huncutkodó, jóllakott bölcsisként tejben-vajban lubickolva, a Kossuth díj terhe nélkül. Akkoriban még mindenki szeme láttára forgatták a fiúk a lányokat. Ma már a csak a demens öregfiúk forgatják ki a népet – nemre való tekintet nélkül – a nemzeti vagyonból. Udvari muzsika és papi zsolozsma kísérete mellett, tömjénfüsttakarásban.

Ebből is látszik, nem minden változás fejlődés, de minden fejlődés változás. És kend kiképzett nyelvművelőként kiválóan érzékelteti, hogy a visszafejlődés az leánykori nevén korcsosulás. Mint a polgári demokráciából a felcsúti faluszélen fuserált illiberális demokráciának nevezett hűbéri rendszer. Úgy bizony. És a tata ezt nekem le is vezette, mintha matek művelet lenne. A tata – mikor fiatalok voltak – sokszor segített a nagyinak vetkőzni. Öregségükre annyit fejlődött a tata együttműködési készsége, hogy már öltözni is segít a nagyinak, mert például most momentán az én nagyikám a maródi bal válla miatt nem mindig találja meg a pruszlik ujján a bejáratot.

Na, kellett kendnek az öltözködést szóba hozni! A hűvös, esős idő egyből kihozta a mulasztásom! Mert eszembe juttatta a szegény pásztornépet, akik György napkor letették a zsíros gatyát és most, hogy megint feudalizmus lett nálunk, a mostani uradalmi cselédeket elviszi a nátha, mert fogalmuk sincs a zsíros gatya mibenlétéről. Vacognak. Faggyú se nagyon jut az alsó néposztályba demokratizált mezei népnek, miközben egyre többen vívják ki maguknak a természetközeli fedélnélküliséget banki segítséggel. Márpedig a zsíros gatya kombó ily esetekben szolgált.

Az idő őszre fordulásával a pásztor, mielőtt a 4–5 hónapi szakadatlanul folytatólagos viselésre felvette volna a mostanában táncházakban libegtetett legényes gúnyát, alaposan átitatta olvasztott birkafaggyúval. Most impregnálásnak mondanák. Tavaszra az útszéli csárdásné megfelelő széljárás esetén már a dűlő végéről, a szagáról tudta, hogy melyik pásztor közelített az ivóhoz.

De nem a szaga miatt szerették a zsíros gatyát. Hanem hogy jól zárt és taszította a vizet. Majdnem olyan tökéletes védőfelszerelés volt, mint az egyik legkiválóbb magyar politikus keresztény Szarvasölő által legyilkolt, liberális háziállattá szelídült rénszarvas bőréből készült ruházat. Csak ugye ez magyar volt, nem finn/lappföldi vagy netán ugor, hanem laposföldi szkíta-nembeli származék. Az előállítás technológiai eljárását pedig elődeink székely rovásírással rögzítették, amikor még a sumérok se ismerték a betűvetést.

Hanem. A zsíros gatya, juhász kampó, fokosch, karikasch, tarsolylemez smafu. Az echte ungarische nyakék a valami. A nullszériás kézműves termék. Ez ám a világ csodája. A Bibó kollégiumban készült melegágyi termék; a hűbéri lánc. Sokáig kísérleteztek. Próbálgatták. Először a Kádár belügyminisztere és veje babusgatta, adagolta a vitamint nekik, utána a Soros bácsi szponzorálta a barkács szakkört, mire kialakult az a 20 vagy 25 szemes (mert az egyik elmondása szerint állítólag a 15 éve rálőtt gumilövedék most vitte el az egyik pilácsát) ékesség. Bio kötőanyagú. Nyelvfolyondáron fényességes ülep-medál. Ez a keresztény magyar világnemzet ékessége, amelyet a kismagyarhatárok közé beszorult bennszülöttek viselnek. Nemzeti keresztény nyakék. Illiberális, mert felül van a medál. Alakváltós. Színváltós. És beszél is. Méghozzá magázódva: „itt fogok maradni még sokáig az önök nyakán!”

Bütyökfalva, 2021. június 4.

Mirtill

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.

Social media & sharing icons powered by UltimatelySocial
error

Kövess minket!