Április 26,  Péntek
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

Ordítok Blog


Iszonyatos üvöltés van

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,528,300 forint, még hiányzik 471,700 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Beszéltünk erről sokszor, de magától is tudja mindenki, hogy talán a legnehezebb időszak áll előttünk. Pontosabban nem előttünk, mert már benne vagyunk javában, derékig. Még nem nyakig, de az is be fog következni. Már nem csak azok szenvednek, akik rohadtul nem akarnak egypárti diktatúrában élni, hanem azok is, akiknek ez tökéletesen megfelel. De főként azok ismerkednek a pocsék érzéssel, akik egyértelmű haszonélvezői a rendszernek, mégpedig olyan haszonélvezői, akik nyomozásnak, különféle hatósági vizsgálatoknak nézhetnek elébe, ha megszűnik a most kétségtelenül meglévő védettségük. Igaz ez a politikusokra, de igaz az ő családtagjaikra is, ha az indokolt, igaz a most nagyon hasító „üzletemberekre” és igaz mindenkire, akit a saját anyagi haszonszerzésén, karrierjén, megélhetésén kívül semmi nem érdekelt egészen addig, ameddig biztos lehetett abban, hogy nincs olyan bíróság, amelyik elítélné. Pontosabban el sem jut a bíróságig az ügye, mert már a rendőrség sem talál semmi okot a nyomozásra.

Tudtuk, hogy csak romlani fog a helyzet, de ez a tudás egyáltalán nem teszi sem jobbá, sem rövidebbé, de még csak elviselhetőbbé sem ezt az időszakot. Iszonyatos üvöltés van, ez az igazság. Már azok is leveszik az álarcot – jó, nem leveszik, inkább lerohadt róluk mostanra -, akik eddig igyekeztek úgy tenni, mintha nem érne fel hozzájuk a méltatlan civakodás. Van már itt minden, mint a péceli heti vásáron. A nagyszerű, bátor, igazgyöngyöt-szóló publicista méltatlanul támadott feleségétől kezdve, akit akár az is lehet, hogy tényleg ok nélkül feszegetnek. De tegye fel a kezét, aki érti, mi történik a vérplazma körül! Nem a férjuramnak kellene lovagiasan hörögni és fenyegetőzni, hanem kiadni egy tájékoztatást egyszerűen, bárki számára érthetően, hogy ki, kinek és miért értékesíti a vérplazmát. Lehet, hogy ez teljesen logikus, szabályos és rendben lévő dolog. Simán. De mivel semennyire nem átlátható az átlag országlakó számára, megy a találgatás. Ennek az ellenszere az őszinteség, de ennek a szónak a jelentését sem ismerik ebben az országban egy jó ideje.

Most az őszödi beszéddel harcol a Fidesz, de mi fog történni akkor, ha el kell majd számolni egy csomó dologgal? Orbán apuka bányáitól Kishantos beszántásáig, a civil szervezetek meghurcolásától a CEU és a SZIE ügyéig? És ezek a mostanában véghezvitt disznóságokhoz képest tényleg csak apró botlásoknak tűnnek. Nem véletlen az az eszelős visítás, ami az ellenzéki pártok választási előkészületeit kíséri. Főként, mióta már biztos, hogy bukik a fideszes kétharmad, de még az is benne van a pakliban, hogy bukik az egész kormány. Iszonyatos mennyiségű szemét van begyömöszölve a szőnyeg alá, és igazából elég csak megpiszkálni a kupacot, leomlik, szétgurul, láthatóvá válik minden kis mocsokdarab.

Mi lesz akkor, ha nem fog tovább működni az a nagyon is létező és működő diktatúra, amelyik most az illiberális demokrácia paravánja mögül mozgat embert és pénzt, hatóságot és kormányt? Kövér László tombolása a parlamentben nem maga a kórság, annak csak egy tünete. De látványos tünete. Amit ő művel, azt látjuk, de azt nem látjuk, ami például a kistelepüléseken működik, ahová fideszes teljhatalom épült be, a párt reményei szerint örökre. A kiszolgáltatott, tehetetlen embereket nem látjuk, ahogy a megfélemlített, megfenyegetett, megzsarolt munkavállalókat sem látjuk az állampárt katonái által leuralt területeken. A hivatalokban, kórházakban, iskolákban, rendőrségen, szociális ellátásban, önkormányzatokban, hatóságoknál munkát végző, alapvetően becsületes emberek napi gondjait nem látjuk. Mi fog történni, ha lerobban az a fedő, amelyik a túlnyomást képes volt a fazékban tartani?

Azt értem, hogy akinek – átvitt értelemben, ám meglehetősen ijesztő módon – az élete múlik azon, hogy Orbán maradjon az egyetlen, aki rálát mindenre (rálát, hiszen ő hozta létre), aki mozgatja a szálakat, aki megvédi a hozzá hűségeseket, retteg, amikor azzal szembesülnek, hogy széthullik az öröknek hitt világa. Ezek az emberek győztesnek érzik magukat, pedig annyira kiszolgáltatottak, amennyire csak lehet. Kocsis Máté, Németh Szilárd, Szijjártó, Rogán, Lázár, a két Varga, Kósa és a többiek mihez kezdhetnek, ha el kell számolniuk a mostani munkahelyen – ez így történik akkor is, ha valaki egy bolt raktárosaként dolgozott -, és valahonnan folytatni kellene az életet? Mi lesz, ha kiderül, ki miben segédkezett, miben vett részt, ebből mennyi haszna származott olyan tevékenységből, ami a világ minden országában korrupciónak vagy egyéb bűncselekménynek számít? Valójában nem túlságosan sok emberről beszélünk, mégis ők azok, akik elég sok embert tudnak kényszeríteni arra, hogy megvédjék őket. Mert akinek alig van valamije, de azt a kicsit is elveszítheti, az sokkal jobban félti azt a keveset, mint hinnénk.

Akik nagyot markoltak, azok abban bíznak, hogy azok fogják megvédeni őket, akik a nagyon keveset féltik. Azok, akiket tulajdonképpen ők fosztottak meg attól a lehetőségtől, hogy kitörhessenek a nincstelenségből. Gond, igazán nagy gond akkor van, ha a harcba trombitált tömeg megérti, mi történt. Mert igen hirtelen irányt tud váltani. Láttunk már ilyet a történelemben. Sokszor.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.