Június 15,  Kedd
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


A csúcsok csúcsa 

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 907,784 forint, még hiányzik 2,092,216 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Elmaradt a szokásos pénteki miniszterelnöki útbaigazítás, persze nem maradtunk éltető ige nélkül, mert Viktorunk a kormányszóvivőt állította maga helyett ez alkalommal. Szegényes volt ez így, mindenféle ízes népi bölcseletek nélkül, úgyhogy ne is tagadjuk, veszteség ért bennünket. Szerencsére nem lesz ez így mindig, most kivételes helyzet volt, Portóban feltétlenül ott kellett lenni, ki más tudta volna eligazítani az uniós országok vezetőit a szociális biztonság kérdésében. A csúcstalálkozóra várták a miniszterelnököket, a szociális szervezetek, a szakszervezetek, a munkaadói szervezetek vezetőit, a magyar delegációt a miniszterelnök, valamint három miniszter alkotta, és mindahányan elő is adták, mitől van olyan irigylésre méltó szociális biztonság Magyarországon. 

Orbán leszögezte, hogy Európa biztonsága az emberek beoltottságától függ – ebben kétségkívül van igazság, persze erős túlzás, hogy csak ettől függne. Gyanítom, ámulattal hallgatták az európai géniusz megállapításait, ugyanis tény, hogy most járvány van, de azért korábban nem volt, és remélhetően a későbbiekben sem lesz, ezért a szociális biztonság kérdését sem szándékoztak leszűkíteni arra, hogy mekkora eséllyel éljük túl a Covidot. A lakhatási, megélhetési problémákat megszüntető vakcinát még nem találták fel, azokat másképpen kellene orvosolni. A magyar kormány nem igazán kedveli az ilyesfajta egyeztetéseket, maradjon csak minden úgy, ahogyan van, sőt, mindenki vegyen példát rólunk, mert mi mindent nagyon jól csinálunk. Novák Katalin tartott is egy előadást arról, hogyan lehetséges eredményesen működtetni a gazdaságot, eközben fantasztikus családpolitikát is folytatni, mint mondta, a résztvevők nem győztek csodálkozni mindezen. 

Gondolom, rövidesen szakmai delegációk rohanják meg kis hazánkat, özönlenek majd tanulni, elsajátítani a magyar módszert. Vagy nem, mert azért kicsit púpos az a menyasszony, még akkor is, ha igyekszünk eltitkolni. Egy réteg valóban nagyon jól jár, olyan végtelen sok kedvezmény illeti meg őket, hogy alig győzik igénybe venni. Ismerjük a példát, mely szerint ha egy tortát kell elosztanunk és némelyeknek sokkal nagyobb szeletet vágunk, ezt óhatatlanul mások kárára tehetjük meg, tehát úgy kaphat valaki többet, ha mások kevesebbet kapnak. Magyarországon meglehetően sok a kárvallottja a kevesek kiemelt jólétének. Hazánkban a kevesek külön minisztert is kaptak, még ha tárca nélkülit is, de szegénységügyi miniszter bezzeg nincs, még ilyen kérdésekkel foglalkozó államtitkár sincs, ugyanis ez nem fontos kérdés. Aki szegény, ne számítson semmiféle állami segítségre, oldja meg magának, vállaljon munkát, lehetőleg olyan munkát, ahol magas lesz a jövedelme, és akkor már részesülhet a jóból, a gyerekei után is igénybe veheti az adókedvezményeket. 

Nyilvánvaló, hogy aki a szerencsés réteghez tartozik, most nagyon elégedett, és még azt is meg lehet érteni, ha úgy érzi, hogy ő megérdemi ezt a kivételezett bánásmódot, hiszen tanult, dolgozik, hasznos tagja a társadalomnak. Nem érez lelkifurdalást azok miatt, akiknek az ő jóléte árán jut kevesebb, annyira kevesebb, amennyi már ahhoz sem elég, hogy a minimumot tudja biztosítani a gyerekeinek. L. Ritók Nóra tudna mesélni arról, mennyire reménytelen a leszakadottak helyzete. Most például az online tanulás időszakában a szegény gyerekek végképp reménytelen helyzetben voltak, hogyan is lehetett volna segíteni rajtuk, akiknek otthonában gyakran még villany sincs, nemhogy internet hozzáférés, még ha kapnak is tabletet vagy számítógépet, használni nem tudták volna. Ha akad is közöttük olyan, aki ez idő alatt képes volt tanulni valamit, az csodával ért fel. 

A példás szociális biztonság nagyon sokakat nem érint, ide tartozik a nyugdíjasok tömege is, érthetetlen módon sokan ennek ellenére istenítik a miniszterelnököt. Erre is van magyarázat természetesen. A nyugdíjasok többnyire nem nagy igényűek, ha ki tudja fizetni a rezsit és tud mindennap enni, azzal már lényegében elégedett, boldoggá lehet tenni olykor egy Erzsébet-utalvánnyal vagy rezsiutalvánnyal. Baj akkor van, ha még erre sem futja, és sajnos, nagyon sokan léteznek ilyenek is, ők se panaszkodnak hangosan, mintegy belátják, hogy maguknak köszönhetik, mert egész életükben olyan munkát végeztek, amiért keveset fizettek, így alacsony a nyugdíjuk is. Ha valahol ételt osztanak, beállnak a sorba, ha nincs ilyen, olykor éheznek is kicsit, megszokták már, erről szólt az egész életük. Míg korábban egy-egy nyugdíjemelésnél volt arra törekvés, hogy a legalacsonyabb nyugdíjak kicsit nagyobb mértékben emelkedjenek, az utóbbi tíz évben ez szóba se került. Ha létezik az aljasságnak legalja, akkor ez az, azok bőrére diadalmaskodni, akik már semmit se szólnak, ha róluk újra meg újra megfeledkeznek. 

Ezt a nagyszerű módszert kínálgatja most Orbán Európa-szerte. A portói csúcson a dicsekvés mellett csak a kifogásait adta elő, mert a gender említésétől is már szikrát hány a szeme, meg természetesen az adórendszernek is nemzeti hatáskörben kell maradnia és az európai minimálbér is egy hülyeség, mi azzal csak rosszul járnánk. Arról nem hallottam, hogy a magyar szociális szervezetek vagy szakszervezetek képviselőit is magukkal vitték volna a találkozóra, persze nyilván tudtak volna prezentálni olyat is, aki dicshimnuszokat zeng a kormányról. Összességében akár távol is maradhatott volna. 

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.

Social media & sharing icons powered by UltimatelySocial
error

Kövess minket!