NEHAZUGGY

Vajon mi a fenének kell ismét sikerülnie? Egészen pontosan mi az, ami eddig sikerült?

Emelkedett téltavaszi jó reggelt mindenkinek! Nem állíthatjuk, hogy nincs egészen enyhe januárunk így április idusán, mert de, az van. Meg a legutóbbi nagy járványügyi, harcászati, valamint propaganda bejelentés után eggyel. Nem tudtam nem észrevenni, hogy miközben Orbán Viktor illiberális sztárjogásza, pompomlánya és harcos amazonja két napja egy élő Facebook-beszélgetésben a sorok között el- és beismerte, hogy a nagy techóriások elleni nem teljesen megalapozatlan, ámde annál hisztérikusabb és hangulatkeltőbb szuverenitási kirohanások, harcos arcoskodások és fogadalmak ellenére a tavaszra ígért magyar Facebook-törvény ügyében meghátrált a kormány, a vezénylő tábornok a 120 milliárdos közmédiát változatlanul nem tartja arra érdemesnek, hogy a járvánnyal kapcsolatos közérdekű bejelentések ügyében rájuk bízza magát. Kézenfekvőnek tűnik, hogy ezért ült be megint a kettébe tépett, gyűrődésnek indult A4-es lapjaival (nesze neked, digitális jövő) a közösségi oldalát kezelő cselédség kamerája elé krákogó, rekedt hangon elszavalni a miheztartást.

Amint az várható volt, a kötelező választási kampányceremóniába illeszkedő showműsor elemek ezúttal sem maradhattak el: délután 3-kor kipakolták a bejelentést, hogy a szétcsúszott fejű ember őfényessége nemsokára bejelent valamit. Várja csak tűkön ülve a kéményen csodálkozó kisember, hogy ugyanbiza mit döntöttek az ő kisemberi hátgerincén saját lábra állt nagyemberek róla, a feje fölött, hogy vajon úgy van, hogy valószínűleg már semmi nem úgy van, ahogy legutóbb volt. (A nemzeti konzultációt változatlanul ne tekintsük a népakarat mibenlétének megismerésére alkalmas, egyáltalán arra a legcsekélyebb módon is kíváncsi eszköznek, mert nem az. Akkor sem, ha 528 ezer ember fideszül = 2/3.)

Nos, mint arról a hahófészbukos nemzet élőben értesülhetett, a miheztartás kormányülés utáni kvintesszenciája a következőképpen foglalható össze: 3,5 millió beoltottnál nyithatnak a teraszok, a vendéglátósokat terhelő teraszdíjat eltörlik (ja, miután a főváros újranyitási programjában ez a lépés már február 8-án szerepelt, a nagyembernek volt pofája így indokolni a döntést: hogy a vendéglátósoknak is könnyebb legyen ne csak a NER-milliárdosoknak), továbbá csak az óvodások és az alsósok kezdenek április 19-én. Vagyis gyakorlatilag semmi nem úgy van, ahogy legutóbb volt, amikor még úgy volt, hogy:

• ha Magyarországon 3 millió ember megkapja a koronavírus elleni vakcinát, akkor újabb lazítások jöhetnek,
• a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok felső tagozatainak is vissza kellett volna térni az iskolába hétfőn, április 19-én.

Jelen esetben kivételesen nem baj, hogy nem úgy van, ahogy volt, hiszen nem csak pedagógusszervezetek, szülők és tanárok tiltakoztak az iskolanyitás ellen, de szerdán öt szakszervezeti szövetség is azt kérte a kormánytól, hogy maradjon a digitális oktatás, mert szerintük a járványügyi adatok nem indokolják a nyitást. A baj az (bár azok után, hogy az ország kétharmadának a legsúlyosabb járványügyi adatokról sincs lila gőze se, fene tudja, hogy  baj-e), hogy a választási kampánycélú bejelentésben ugyanúgy nincsenek megindokolva a friss lazítási, újranyítási döntések, ahogy az eggyel korábbiakat sem indokolta meg senki, ahogy egy éve Selmeczi Gabriella legjobb formáját futva – mert CSAK alapon – titkolóznak, mellébeszélnek, ferdítenek, hazudnak, és emberi tragédiákon nyerészkednek.

Mert az a koncepció, hogy ennek az alázatos, fahasogatásra igen, de kiegyenesedésre nem alkalmas háttal rendelkező népnek bőven elég tudomásul venni, alkalmazkodni az éppen soros miheztartáshoz, de soha nem visszakérdezni, nem pofázni. És mert nyilván az a koncepció, hogy az ellenzék módszeres, az érdemi kormányzást és járványkezelést helyettesítő mocskolása, a gyurcsányozás, az oltásellenes baloldal elleni uszítás fontosabb és kifizetődőbb, mint az, hogy ezt a nyomorult, valaha jobb sorsra érdemes országot legalább egyszer a büdös életben felnőttként kezeljék. Legalább egyszer. Legalább akkor, amikor lassan 25 ezer ember halálába került már, hogy ez a félfeudális illiberális autokrácia – ahol az egyetlen baj az, hogy Mészáros Lőrincből csak egy van, pedig milyen jó lenne, ha rajta és a többi ismert közpénzvámpíron kívül még egy rakás feltörekvő senkiházi 500 milliárdos vagyonokat kuporgatna össze a nép nyomorán – az egész siralmas járványkezelést egyetlen ember múlni nem akaró, beteges hatalmi mámorának és érdekeinek rendelte alá.

Azon gondolkodtam, miközben harmadszor néztem vissza ezt a kínos bő két perces hörgést, hogy mi az a szám, azaz még hány elhunyt kell ahhoz, hogy a soron következő propagandavideóba már ne férjen bele, hogy a beszélő pofájára se férjen rá ez az undorító duma?

MINDEN ÉLET SZÁMÍT, ÉS HA ÍGY MEGY TOVÁBB, AKKOR ISMÉT SIKERÜLNI FOG.

Vajon mi a büdös franc fog sikerülni ismét? Egészen pontosan mi az, ami eddig sikerült, és mi az, aminek így kell tovább mennie, hogy sikerüljön ismét… a mi is? Igen, az oltási folyamat remekül halad, ez tagadhatatlan. Az más kérdés, hogy például a múlt hétig érkezett Pfizer vakcina szinte mind elfogyott, a Szputynikból viszont 38 százalék megmaradt. Arról nem beszélve, hogy már több olyan eset is ismert, amikor a kínai Sinopharm vakcinájával beoltott embereknél nem alakult ki kellő védelem, néhányan meg is betegedtek, ezért rohadtul nem propagandát kéne gyártani, hanem ha már egyszer tömegesen oltanak ezzel a vakcinával, amelyről alig vannak szakmai adatok, akkor legalább meg kellene vizsgálni a cucc tényleges hatékonyságát. Ezért rohadt fontos lenne megnyugtatni azokat, akik aggódnak, és azokat is tisztességesen tájékoztatni kellene, akik nem aggódnak, pedig lehet, hogy kellene. Ehhez nyilván vizsgálatok kellenének, de ez fel sem merül, hiszen a taktika így is bejött: a halálozásról nem beszélnek, már csak az átoltottság mértéke számít, de hogy ehhez milyen hatékonyság társul, arról nem forgatnak kampányfilmet.

Az a jó, ha sötétség van, ha a népnek fingja nincs semmiről, fogalma sincs, hogy már egy kisvárosnyi ember elhullott, és fasz tudja, hogy a kínai vakcina, amivel oltakozni kényszerült, az megvédi-e a betegségtől, vagy sem. Mint ahogy azt se kell tudnia, hogy a bálvány hazugságaival ellentétben mindössze 600 lélegeztetett Covid betegre elég szakképzett ápolónk van. Amíg csak őket kellett ellátni, azok hunytak el, akik orvosilag menthetetlenek voltak. 600 fölött azok sem élik túl, akik orvosilag menthetők lennének, hiszen egyszerűen nincs hozzá elég szakképzett intenzíves ápolónő. Ha mindezekről, és az összes többi eltitkolt, elmaszatolt, elhazudott statisztikáról nem beszélnek, az fél egészség, mert különben még az is lehet, hogy nem fog ISMÉT SIKERÜLNI. Az ki a szarnak lenne jó, ha a nép orrára kötnék, hogy önmagában közel havi 90 millió forintba kerül a sokszorosan túlvásárolt, 300 milliárdos lélegeztetőgép-készlet raktározása, miközben egyetlen napon sem volt több lélegeztetett beteg, mint ahány gép már a járvány előtt is rendelkezésre állt, és ami a legfontosabb: ahányhoz személyzet is van.

Összefoglalom: ha eltekintünk a halálozási adatoktól, mert végül is hova vezetne, ha egy világjárvány elleni védekezést az emberi életekben mérnénk, és nem abban, hogy ki oltja be leghamarabb a populációt ismeretlen hatékonyságú vakcinákkal, akkor úgy néz ki, hogy megint sikerülni fog. Nekik. Ha eltekintünk attól, hogy miért állunk a világ halálozási szégyenlistájának élén, akkor a legjobb úton haladunk a közönyös, totális önfeladás szemétdombja felé, amelynek tetején Orbán lesz a király az idők végezetéig. Éppen ezért, vagy ennek ellenére mégis üdvözlendő, hogy elkészült az az ellenzéki előválasztási etikai kódex, amely sok egyéb mellett arról is rendelkezik, hogy elég volt a lejáratásból, hogy az emberi méltóságot, a magánélet szentségét, vallást, családi állapotot, nemi identitást, szexuális orientációt nem lehet kampánytémává emelni, ezzel szemben programokat és elképzeléseket kell ütköztetni. Hátha egyszer majd nem lehet szarszagú lejáratókampánnyal, személyeskedéssel, a másik fél rágalmazásával, gyalázásával, a róla való hazudozással megúszni mindent, és emberek tízezreinek holtteste fölött győzelmi beszédeket tartani. Reménytelenül valószínűtlen ebbena pillanatban, de talán van némi remény, hogy ebből a morális, bűzölgő pöcegödörből, amibe a regnálók egy évtizedes melóval belerugdosták az országot, ki lehet mászni és a becstelenségre, korrupcióra, harsány gyűlöletbeszédre nem a hasonló gyűlöletbeszéd lesz a válasz és az alternatíva. Hátha egyszer több kell majd a hatalomra kerüléshez annál, mint hetente beülni a rádióba szónokolni, és egy folyamatos tudatmódosításra berendezkedett, kilóra felvásárolt propagandaüzem segítségével túlüvölteni a valóságot, a köz pénzéből saját lábra állni és vérgőzös pofával felsőbbrendűséget hirdetni. Reménytelenül valószínűtlennek tűnik jelenleg, de hátha. Hátha megérjük.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!

Tovább