VENDÉG

Szánalmas kis világa csak foszlányokban hasonlít a valóságra

Tartozom egy megkésett vallomással: nagypéntek reggelén első alkalommal, élőben hallgattam meg a miniszterelnöki igehirdetést. Ennek kapcsán lenne utólag némi szerteágazó mondanivalóm, bár azóta annyi minden történt, többek között azóta lement ma egy újabb szózat.

A virtuális szívlapát már az első percekben felvillant, és a képzeletbeli játékos csak úgy gyűjtögette őket, mint Sonic tette az érmékkel anno a klasszikus videojátékban. Már a tizedik percnél jártak, amikor megállapítottam, hogy bár több, tényszerű mondatot is össze lehetne állítani az addig elhangzottakból, összességében simán nevezhetnénk Lózung-híradónak is a szokatlanul kiegyensúlyozott produkciót. Lehet, hogy azért olyan gyűrött manapság Orwell Viktor fizimiskája, és azért jut oly kevés ideje az alvásra, mert sokáig gyakorol a tükör előtt? Bizonyosan nem. A végéhez közeledve jutott eszembe, hogy ez talán csak egy „Best of” válogatás nagypéntekre való tekintettel, amikor aztán a csütörtöki Olasz-Lengyel-Magyar Csúcstalálkozóról kezdett el beszélni az utolsó percekben Krumplisztán bíborosa.

Valójában nem csak beszélt, sokkal inkább vizionált. A saját buborékjából, az általa álmodott világból hozott történetekkel szórakoztatta a nagyérdeműt. Szánalmas kis világa csak foszlányaiban hasonlít a valóságra, de tökéletesen egybecseng a Migráns1 online felülete (hirado.hu) és a kormányt a Facebookon képviselők posztjaival.

De ugyan mennyi értelme lenne oldalakat teleírni emberünk szövegének cáfolatával? Szinte minden mondatát miszlikbe lehetne aprítani. Mi értelme, ha megannyi hívószó sem váltott ki ellenállást a Fidesszel nem szimpatizáló közegből? A vak komondorhoz és a nőügyekkel nem foglalkozáshoz képest boldogkarácsonyozással fűszerezett klasszikusokból ennyit is elég felidézni, de az ezekhez képest frissnek mondható Közjószág-Asszonyság-Inasok triumvirátus sem sok vizet zavart. Pedig a csúti mindig fodrozza a fostenger felszínét valamivel, mint most is teszi az érthetetlen, kényszeres párhuzamával elhunytak és beoltottak között.

Vajon pénteken hogyan gondolt erre, amikor az elmúlt 24 órában a kormánypropaganda által is elismerten meghalt közel 300 magyar?

Vajon hány vakcinával beoltott magyar akarna a közel 300 párhuzamaként számolt közül akárcsak egy is lenni ebben az eredendően gonosz matekban?

Vajon hány héten keresztül kell még párhuzamot vonni, és az hány száz és ezer ember elvesztését jelenti majd, és hány rokon és barát fogja úgy érezni magát, hogy elárulták?

Így is ritkulni látszik a tábor. Minden irányú részletek erre utalnak. Folyamatosan gyorsuló csökkenést mutat a főbb propaganda csatornák elérése. A 2018-as „választás” utáni időkben ismerték el, hogy nem lehet figyelmen kívül hagyni a Facebook elérését és (tetszik, nem tetszik) erejét. Persze már korábban rájöttek erre és elkezdtek többen megjelenni, majd aktivizálódni kormánykörökből. Azóta szeretnék uralni a Facebookot is, és ezért minden elképzelhetőt meg is tesznek. Nem utolsó sorban, semmi pénzt nem sajnálnak. Innen sem.

Régen egy James Bond filmben volt közel annyi vágás, mint manapság egyik-másik toporzékoló propagandavideóban. Ahogyan nézi az ember a teljes kormányzati kommunikációt, ezt látja: ugyanazokra az unalomig ismételt mantrákra van felfűzve, mint amit már annyi éve hallunk.

Gyuribá most többnyire szabin van, de a Gyurcsány és Migráns hívószavakhoz még mindig nagy reményeket fűznek, mint ahogy az (oltásellenes) baloldalhoz és Brüsszelhez is, akik nyugodtan megtehetnék nekik azt a szívességet, hogy karóba húzzák önmagukat. Ebben merül ki a narancstól rothadó világ kommunikációja, ami így együtt nézve, a teljes képet látva – nevezzük nevén a dolgokat! – nem más, mint olcsó tömegpszichózis.

Azt hiszem, hogy most valamiféle halovány főnixmadár-jelenség tanúi vagyunk. Itt most, az „igazi” főnixre gondolok. Ez most a magyarok igazi főnixmadarának tűnik. A kormányzó zsarnok körében hamvadni látszik a nép, míg a szemben lévő oldalon tűnik fel. Mivel a Vírus nem Migráns, így az utóbbinál alkalmazott delejezés most nem működik a csúti – Asterix képregény hőst idéző (Hasarengazfix) mágus – előadásában sem. Ezzel szemben a vírus teszi a dolgát, és a természetes kiválasztódás törvényeit a kormányok legfeljebb minimálisan tudják befolyásolni világszerte.

Akármilyen statisztikát lehet gyártani, akár beoltottság terén is, a vírus nem fog kevésbé pusztítani az események után loholó kormány továbbra is tényeket erősen torzító propagandájának következményeként.

Egyre ritkább azoknak a köre, akiknél nem mutatkozott meg a COVID-19 valódi arca. Szaporodnak a közalkalmazottak és a védekezésben résztvevők gyászhírei. Minden nap felfordul a gyomor, a halottak száma után hallható, olvasható „többségében idős, krónikus beteg halt meg” szövegtől. Persze ez a „Nincs erre jobb szövegünk?” is egy fontos darabkája a Kéri László által megfogalmazott Kommunikációs Kormányzás puzzle-nak.

Mint ahogy az összes megmondóember megnyilvánulása is. A megélhetési uszítók meg csak visítanak, ahogy a torkukon kifér. Köztük van például Z Mínusz Kálmán is, aki addig állt gyerekkorában a tükör előtt, míg megszorozta a tükörképét önmagával, és mivel mínusz szorozva mínusz, az plusz, így érthető a Z+. Ám hogy Kálmánból hogyan lett Filipsz, az továbbra is rejtély. Ami viszont lépten nyomon kiderül, hogy egy, a középszerűnél is gyengébb kaliberű fazonról van szó, aki egyetlen, pár mondatos kritikus komment hatására is beszarik, és blokkolja a hozzászólót, például engem. Vagy ez tényleg olyan kegyetlen komment lett volna a Jakab Pétert gyalázó nem oly régi írása után?

Gyenge eresztés volt ez, kálmán. Taposni kell, tudom. Hátha legközelebb jobban sikerül. 🥳

Mondhat bárki bármit, én csak azokra hallgatok, akik eddig sem vertek át, miközben a többi tényezőt sem hagyom figyelmen kívül. Nagy zárójel: nagyon jó volt egy év után újra, emberekkel és járművekkel teli utcákat látni múlt csütörtökön Londonban. A forgalom nemigen maradt el a megszokott, inkább péntekihez hasonlatos zsúfoltságtól, de jól haladt a busz, profi sofőrje volt. Alig 20 perc alatt elértünk a rég vágyott úticélunkhoz közeli buszmegállóba. A Wandsworth Prison szomszédságában lévő Garden Centre-be szerettünk volna már rég eljutni.

Mivel mi nem várakoztunk parkolóra a börtön utcájában soroló kocsik egyikében sem, így határozottan elégedettséggel töltött el a rengeteg ember és a sorakozó járművek látványa. Nem emlékszem ekkora forgalomra, talán csak „bank holiday” (hosszúhétvége) alkalmakkor. Percek alatt a „Gazdabolt” előtt voltunk és alig vártuk, hogy levadásszuk a kínálatból a hőn áhított „családtagokat”.

A sok szabadjára engedett Pampalíni között mi is élveztük a természet sorokba rendezett csodáit, és mire sikerrel jártunk a Málna tövek lelőhelyét illetően, már tudtuk, merre kell a Cseresznye fáért visszamenni. Indultam is, míg a csajok levadásznak két muskátlit, én megnézem a kínálatból legszimpatikusabbnak tűnőt. Ekkor ért a felismerés, hogy az egyetlen, a kínálatban létező Meggy fa mellett is elmentem már, hiszen itt van a cseresznye sorok túlsó végében.

Ez időre nyilvánvalóvá vált, hogy a banyatank nem fogja helyettesíteni a helyben használt bevásárlókocsit, és mehetek vissza egyért a bejárathoz. Majd csak a legtávolabbi pontjáról a boltnak, de kit érdekel, mikor végre sokan vagyunk, és a maszkok ellenére mindenkin azt látni és érezni, hogy kezdünk visszatérni egyfajta normalitáshoz. Mire visszaérek a taligával, már az Egres is mehet a kosárba. De hol a Naspolya? A cseresznye válogatása közben a szomszéd sorból szinte ránk köszön egy gyönyörű példány. Hurrá! Együtt a család, mehetünk haza.

Sorban állás. Senki sem panaszkodik, és nem viselkedik óvodás módjára, itt ennek amúgy is komoly kultúrája van, ellenben hálás a lehetőségért, hogy most ott tartunk, ahol épp vagyunk. Láthatóan kiszabadultunk. A fizetést követően már a szállítás megoldásán dolgozunk, az egyterűnek mondott Uber érkezik is 7 perc alatt. A csajok és a kisebb fák elfértek ugyan, de Banyatank, Naspolya és én gyalog vágtunk neki a hazafelé vezető útnak. Több mint egy éve már, hogy nem láttam ennyi embert az utcákon és a parkokban, mint a 45 percnyi úton hazafelé, pedig a lezárások is csak annyira érintettek, hogy én voltam a háztartási Superman, vagyis az az egy fő, aki a család bolti beszerzéseit lebonyolítja, bevásárol.

Emberek voltak, amerre csak a szem ellátott. Érthető. Kemény év van mögöttünk. Kegyetlenül kemény! Maszk és/vagy távolságtartás a nagyobb tömegben, pedig a lakosság fele megkapta az első vakcináját és mégis csak elvétve látni renitenseket. Pedig katonák sincsenek úton-útfélen, de még a kórházakban sem látni őket. Talán az lehet az oka, hogy mikor még nem is volt vakcina, itt már akkor is elmondták, hogy a maszk viselése és távolságtartás bizonyos körülmények között és helyzetekben előreláthatólag még velünk kell maradjon egy darabig. Persze itt nem kényszerítenek, sosem kérték, hogy a köztereken és utcákon kötelezően hordjunk maszkot, csak tömegközlekedésen és üzletekben kell ilyen szabályt betartani és be is tartatják többnyire (nagy számok törvénye).

Ezen túlmenően itt van egynéhány hülye szokás is, mint például, hogy többek közt ezt is majdnem egy éve mondják már, és többnyire nem változik az igazság holnap reggelre, mint ahogy az Krumplisztánban szokás. Erről jut eszembe, zárójel bezárva: krumpli kutató központ. 🤣 Amikor azt gondoltam, hogy abszurdabb már nem is lehet, de lett, én meg ugyanúgy a Hírcsárdát keresem forrásmegjelölésként, mint amikor egy fél napon keresztül pörgettem tovább az elsőre félig-meddig hieroglifának látszó, de rovásírásra is hajazó, vésett firkának tűnő összebarmolt táblácskával illusztrált posztokat. Komolyan azt hittem fél napig, hogy az csak egy virtuális illusztrációja lehet, egy a valóságban nem létező tárgynak. Meglepő lenne talán, hogy a heuréka pillanatában Hofitól ez jutott eszembe: „Szűzmária édesanyám, aki a mennyben lakozol titokban!” Hát nem az történt valójában, hogy a testalkatában Hasarengazfix kormányzóelvtárs a saját dakotakipcsak blődségeit egy tükörcsíkon megjeleníttette? Csak akkor azt nem értem, hogy az Asszonyságoktól az Inasokon át a Közjószágokig mindenki más olyan szórakozott lenne, mint én magam voltam? Azt mondja: MAGYARORSZÁG HÉT TÖRVÉNYE

Ez itt Orwell Viktor legnagyobb önleleplezése. Sokan sejtjük, tudjuk, hogy az számít törvénynek, amit a nagyember akar, de eleddig ez az oltári galádság nem volt hivatalosan is közszemlére téve. Ráadásul az elkövető maga cseréli le a gránitot, vélhetően az alapgyalázat csúfos története miatt is, na mire? Hát tükörre cseréli a szentem. Lehet, hogy a jól bevált lopkovics technológia van a háttérben, amit az ellenzéki javaslatokkal is szoktak eljátszani? És nem szégyelli „A Nemzeti Tükör”-ként aposztrofálni! Ha jól értelmezem, akkor ezek szerint OV a Törvény, de OV Magyarország is, sőt, még a Nemzet is OV egyszemélyben. Fene bánná, ha egy filmet néznénk, vagy ha az ápolók nem késlekednének már hosszú évek óta.

Ezek ismeretében, van azon mit csodálkozni, hogy Konok Péter hetekkel ezelőtt a Kötöttfogásban arra hivatkozva beszélt arról, hogy nem oltatja be magát, amit én is mondtam, amikor megkérdezték, hogy miért veszem fel a vakcinát: „mert bízom az immunrendszeremben”? Ugyanis az én immunrendszerem szereti, ha a betolakodó vírus sereg felderítőit felderítheti és megküzdhet velük, hogy mire a fősereg érkezik, már jóval felkészültebben várhassa őket, mintha nem lett volna esélye kiismerni az ellenség Achillesét. Hogy ez a képlet hogyhogy nem állt eddig össze egyeseknek?

Az egy másik történet, hogy közben a 37 Fidesz alapító tag egyike, Kardos József, nyílt levelet írt a nem létező köztársaság nyomokban létező elnökének, amiben kíméletlenül leleplezi egykori társait, a vezérükkel együtt. Párom hívta fel a figyelmemet a Szegedi Televízió által megosztott interjúra, hozzátéve, hogy ugyanazt mondja Kardos, amit mi is mondunk már 10 éve. Mit ne mondjak, jól megnyugtatott. Persze nem rossz visszajelzés ez arra nézvést, hogy nem vezettem félre senkit, és nem én járok rossz nyomon, sokan másokkal egyetemben. Szerencsés esetben a többiek lesznek szívesek visszafordulni, ha sikerült szembenézni a tévedésükkel, hogy egy helyen gyülekezzünk. Erőt ugyanis csak úgy mutathatunk, ha országszerte egy-egy helyen gyülekezünk.

Ha még vagytok elegen, akik hisztek abban, hogy ezt a gépezetet vér nélkül meg lehet állítani, akkor jön május 1. Bevallom, én ennél borúlátóbb vagyok, különösen a jelen komplikált és már jó előre militarizált otthoni viszonyai miatt, nem lesz nehéz nekik ürügyet találni az erőszakhoz, és onnan már borult is a vérmentes Fidesz-buktatás, a Rendszerváltásról nem is beszélve.

Szerencsére ezután eszembe jutott, hogy milyen klassz volt a hazafelé vezető utam, és hogy már nem vagyunk bezárva, és jó irányba haladunk. A friss családtagok, Málnáék, Egres, Cseresznye, Meggy és Naspolya még aznap megtalálták otthonukat és gyönyörűek. Banyatank  lefegyverezve vár a sarokban az újabb akcióra. Errefelé úgy mutatja minden, hogy lesz holnapután is. Bárcsak sokfelé ne lennének ennél sokkal borúsabb kilátások. De sajnos ez csak álom. Egyelőre.

megmondológus

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!

Tovább