Április 12,  Hétfő
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Én aztán biztosan nem vagyok vele

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 662,459 forint, még hiányzik 2,337,541 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Napsugaras szép reggelt! Néhány mondatban szeretnék (vagyis nem annyira szeretnék, azonban fogok) megemlékezni a legfrissebb honi tragikomédia részleteiről. Bizonyára sokakhoz eljutott a hír (talán már unják is, de én nagyon fontosnak érzem, hogy beszéljünk róla, minden vetületéről): a berlini Hertha menesztette Petry Zsoltot, a labdarúgócsapat kapusedzőjét. A dolog előzménye az volt, hogy Petry interjút adott a Magyar Nemzetnek, mely interjú kissé habzott a kirekesztő, idegengyűlöletet sugárzó gondolatoktól. Petry az interjút a Hertha edzőjeként adta (mert ha megszólal nyilvánosan, akkor nem magánember, mindig képviseli a munkáltatóját, de ezt magyar ember ritkán érti, hogy otthon, a zárt ajtó mögött magánember, máshol nem), a munkáltató ezt nem vette jó néven. Rövid úton megváltak Petrytől, nyilatkozatot adott ki a csapat a menesztés pontos okairól. Ez idáig egyenes, mindenki eldöntheti magában, hogy szerinte helyesen cselekedett a csapat, vagy ez a véleményszabadsággal szembemenő lépés volt-e. Az mindenesetre bizonyos, hogy a teljes magyar lakájmédia ráugrott a témára. Nem is akárhogyan, hanem igyekeznek az esetet ráhúzni a magyarországi ellenzékre, mert természetesen még véletlenül sem a szólásszabadságot védik – ha nem így lett volna, legalább hasonló hőfokon felháborodtak volna akkor, amikor nem sokkal előtte a Spíler Tv-től kirúgták Hrutka János szakkomentátort, egykori focistát azért, mert kiállt a „család az család” kampány mellett. Ennek a kampánynak a lényege az, hogy mindenféle összetételű szeretetközösség az család. A kormányprogrammal ez nem annyira egyeztethető össze, a tévé kirúgta a munkatársát, de ez esetben szó sem volt arról, hogy a vezetőség kiáll a nyilvánosság elé, és indokolja a döntést. A nálunk megszokott sunyi módon zajlott minden, arról mélységesen kussol a pártsajtó, az meg sem történt.

Nade hogy Petryt kirúgta a német csapat, ráadásul azt is megmondták, hogy miért:

a csapat aláírta a Sokszínűség Chartáját, elkötelezettek a tolerancia mellett, és fontosak nekik ezek az értékek. Márpedig ezeket az értékeket „nem találták meg Petry nyilatkozatában”, amelyeket az ő munkatársukként tett.

Ezen aztán igen felbőszült a honi posványmédia, minden udvari költő és bilihordozó haladéktalanul üvölteni kezdett.

Az ügynek van néhány fontos tanulsága.

Ma a nyugati világban a szólásszabadság azt jelenti, hogy mindent mondhatsz, amit szabad.

Ha olyat mondasz, ami a liberális fősodornak tetszik, sztár vagy, ha olyat, ami nem, akkor kicsinálnak.

A liberálisok lényegüket tekintve azonosak a nácikkal és a kommunistákkal: nem tűrik és keményen megtorolják az ellenvéleményt.

Petry Zsoltot kivégezték a liberálnácik. És ne legyenek illúzióink: minket is ki fognak végezni, ha hagyjuk. Ha folyamatosan visszavonulót fújunk. Ha mindig csak taktikázunk. Ha belemegyünk a PC-csapdába. Ha nagyvonalúan elnézünk a Pride mellett, hogy hadd vonulgassanak, minket ez nem érint. Ha úgy teszünk, mintha nem is vennénk észre a szivárványszínű köztéri BLM-szobrot, mert úgyis „csak provokáció”. Ha elnézzük, hogy középületeinkre szivárványos zászlókat tegyenek ki.

Háború van. Támad a liberálnáci agresszió. (Magyar Nemzet)

Ez csak egyetlen cikk a rengetegből. A komplett magyar pártmédia kifejezi együttérzését és főként azt az egyöntetű véleményét, hogy a melegek abnormálisak, a liberálisok pedig egyszerre nácik és kommunisták. A teljes magyarországi propaganda tíz körömmel csimpaszkodik a történetbe, háborút hirdetnek, uszítanak, manipulálnak, üvöltenek. Hát persze, bármi jobb, mint a kormányt érő kritikákkal foglalkozni, pláne az elcseszett válságkezelést vizsgálni.

Bayer Zsolt azon nyomban petíciót indított:

Mi, magyar újságírók a demokrácia, a sajtó- és véleményszabadság elkötelezett hívei vagyunk. Éppen ezért állunk ki ezen alapértékek mellett, a normalitás mellett, tiltakozunk a Hertha BSC igazolhatatlan és aljas eljárása ellen, és teljes támogatásunkról biztosítjuk Petry Zsoltot!

Tehát ők a magyar újságírók, és egyben elkötelezettek is. Törölgetem a szemem sarkából a meghatottság könnyeit, mert tényleg, ők, a magyar újságírók mindig kiálltak az értékekért. Nem röhögtek üvöltve az Index, a CEU, az SZFE sorsán – hogy csak a legutóbbi eseteket említsük -, nem működnek lelkesen közre bárki bemocskolásában és lejáratásában, aki veszélyt jelenthet Orbán Viktor hatalmára.

Szép is az, amikor ők, a magyar újságírók buzizzák, nácizzák, kommunistázzák, hazaárulózzák, abnormálisozzák a saját honfitársaikat, a legszebb talán mégis az, amikor aljas provokációnak kiáltják ki, ha esetleg egy másik újságíró – természetesen nem ebből a nemes társaságból való – kérdésekkel merészeli provokálni a magyar politikusokat.

Mindez azért érdekes ennyire – most kicsit tötökgáborelemezes leszek – egyfelől, mert bár talán sok olvasónak már a könyökén jön ki, de ez a történet annyira pontos látlelet a fideszes zűrzavaros mentalitásról, amennyire csak lehet. Jól látszik, hogy kevés kijelenteni: konzervatív és keresztény minden kormánypárti szavazó, szóvivő, firkász. Nincs mögötte semmi (kialakult értékrend a legkevésbé), nem más ez, mint egy bunkósbot, amivel mindig oda próbálnak csapkodni, ahol veszélyt éreznek Orbán hatalmára. Másrészt a saját, elvakult szektájukon kívül senkit nem tudnak meggyőzni az igazukról, valójában több ennek a mesterségesen gerjesztett cirkusznak a kára, mint a haszna. Aki a saját értékrendjét használja (mert van neki ilyen, és sok embernek van), azokat feleslegesen provokálják, sőt, maguknak ártanak vele nerék. Aki talán egyébként nem nyilvánítana véleményt, sőt, mélyebben bele sem gondolna abba, ő maga hol áll ebben, és az ehhez hasonló történetekben, azokat is belekényszerítik az állásfoglalásba. Ez a pártnak nem jó, az országnak azonban nagyon jó. Az ilyen öntudatra ébredés alapfeltétele a demokratikus átalakulás megindulásának.

Egyszóval nem baj az, ha a pártkatonák belecsimpaszkodnak ezekbe az esetekbe, csinálják csak bátran és zajosan. A saját rendszerüket gyengítik vele, és még csak észre sem veszik. Orbán Viktor a ma reggeli rádiós igehirdetésen egyenesen odáig ment, hogy Petry Zsolt nincs egyedül, mindannyian vele vagyunk. A magam nevében visszautasítom, én aztán egészen biztosan nem vagyok sem vele, sem senkivel, aki hozzá hasonlóan gondolkodik.

Kellemes ébredezést és hatékony töprengést kívánok mindenkinek. Mi hamarosan jövünk az első beszólással.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.

Social media & sharing icons powered by UltimatelySocial
error

Kövess minket!