NEHAZUGGY

Vajon képesek vagyunk változtatni?

Lázár Gergő | 2021. Március 24, Szerda | 19:05

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,518,800 forint, még hiányzik 481,200 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Most, hogy egyre növekszik a beoltottak száma világszerte és egyre többen érzik úgy, hogy látni vélik a fényt az alagút végén, azért emlékezzünk meg arról, hogy ha folytatjuk a jelenlegi életvitelünket, akkor egyáltalán nem biztos az, hogy évek, évtizedek múlva nem fogja valami hasonló világjárvány újra letarolni az emberiséget. És az már lehet, hogy nem lesz ennyire „enyhe”, hiszen a covid halálozási mutatója igen alacsony, mondjuk az Ebolához képest, noha nyilván óriási különbséget jelent az, hogy a covid képes levegőben terjedni, ellentétben az Ebolával. Nézzük, miről is van szó. Sokan mondták már sok helyen azt, hogy az utóbbi időben feltűnő járványok igen nagy többsége állati eredetű. Ennek oka pedig nem más, mint az emberi beavatkozás, amely elpusztította ezen állatok élőhelyét, vagy azokét, amelyek eddig kordában tudták tartani a vírust hordozó állatok populációit.

Sokan figyelmeztettek már éveken keresztül arra, hogy egy, a covidhoz hasonló járvány bármikor kirobbanhat, de a legtöbben nem hittük el, hiszen ha visszaemlékszünk a madárinfluenzára vagy a sertésinfluenzára, ott is hasonlókat hallottunk, mégsem lett – legalábbis hivatalosan – valódi világjárvány egyikből sem. A Covid-19 azonban letartolta a világot, és annak szinte minden pontjára eljutva eddig legalább 2,7 millió ember halálát okozta valamivel több, mint egy év alatt. Vélhetően az idei lesz az utolsó év, amikor még súlyos hatásai lesznek a járványnak, egyes becslések szerint pedig több országban is visszatérthet a normális élet már akár nyár végére is. Persze kérdés, hogy mit nevezhetünk majd normális életnek.

Ennek legnagyobb veszélye az, hogy sokan úgy hisszük, elmúlt a baj, ezért elfelejtük azt, hogy ez bármikor újra megtörténhet, ha nem változtatunk az életmódunkon. Itt ugyanis nem arról van szó, hogy galád módon lecsapott ránk egy vírus, hanem arról, hogy az ember által okozott folyamatos pusztításnak köszönhetően egyre gyakrabban kerülnek át állati eredetű betegségek az emberre. Ez nem az állatok hibája, tehát azok kiirtása semmiképpen sem lehet megoldás, hiszen pont mi avatkoztunk bele a természet rendjébe azzal, hogy kiirtottuk élőhelyüket, és onnan kiszorítottuk őket csak azért, hogy a lakóhelyük helyére olajpálmát vagy szóját telepítsünk. Az emberi faj úgy viselkedik, mintha az egész Föld neki lett volna termetve, amellyel úgy bánik, ahogy csak szeretne. Kihasználja és tönkreteszi azt, hogy abból anyagi hasznot hajtson.

A pálmaolaj-ültetvények megjelenése is csupán gazdasági okoknak tudható be, hiszen a különböző eszközök gyártói rájöttek arra, hogy ez az egyik legolcsóbb alapanyag, amivel helyettesíthetők az egyéb olajok. Bele sem gondoltak a környezeti hatásokba, hiszen ültetnek, akkor biztosan csak jót tehetnek a földnek. Mert mint tudjuk, az erdőirtás rossz, de az erdőtelepítés, vagy az ültetvények létrehozása jó. Hát nem, ez nem ennyire egyszerű. A valódi erdők évszázadok, évezredek alatt alakultak olyanná, amilyenek ma. Valódi biodiverzitás figyelhető meg bennük és a természet egyensúlya is tökéletes. Kellő számú gomba, fa és egyéb élőlény fedezhető fel benne, amelyek egymástól függnek. Akár egyetlen faj elpusztítása is az erdő lassú, visszafordíthatatlan pusztulásához vezethet. Elég csak belegolndolni abba, hogy példának okáért a méhek kihalása micsoda pusztítást okozna világszerte. Vélhetően búcsút inthetnénk többek között a csersznyének és az áfonyának is.

Persze egy erdőirtáskor nem veszélyeztetjük a teljes Föld lakosságát, legalábbis elsőre úgy gondolhatnánk. Ha viszont mondjuk az Amazonasz egyik területének kiirtása miatt elszabadul egy, a koronavírusnál is sokkal halálosabb kór, ami aztán letarolja a fél világot, akkor pont erről beszélhetünk majd. Pont ezért lenne fontos, hogy felejtsük el azt, hogy teljes erdőket irtunk ki, és helyükre valami oda nem illőt telepítünk. De még az sem megoldás, ha a kivágott fák helyére újabbakat telepítünk, hiszen a legtöbb esetben monokultúrák alakulnak ki, vagyis csak 1-2 féle fafajtát telepítünk, ami nem egyenlő egy valódban működő és több ezer különböző fajnak otthont adó erdővel. Ahelyett, hogy amit elpusztítunk annak helyére megpróbáljunk valami hasonlót létrehozni, inkább ne pusztítsuk el első körben. A húsfogyasztás visszaszorítása elengedhetetlen ahhoz, hogy javítani tudjuk az esélyeinket egy covidhoz hasonló járvánnyal szemben. Senki nem mondja azt, hogy legyen egy csapásra mindenki vegetáriánus, hiszen az sem működne, de talán bele kellene gondolni abba, hogy mennyire normális heti hétszer húst fogyasztani.

Az, hogy az új típusú koronavírus egy kínai piacról jutott el hozzánk, nem azt jelenti, hogy a következő járvány ne robbanhatna ki egy európai vagy amerikai állatfarmon. Ezek az ipari méretű tartóhelyek és vágóhidak ugyanúgy kirobbanthatnak egy járványt, nehogy azt gondoljuk, hogy egy világjárvány csak Keletről vagy Afrikából érkezhet. A célom nyilván nem a rémisztgetés, hiszen van elég bajunk most is, de ahhoz, hogy ne fordulhasson elő hasonló világjárvány újra, ahhoz az kell, hogy ne legyünk közömbösek a már most létező és valós problémák iránt.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!