NEHAZUGGY

Kit illet meg a tisztelet?

Pável Melinda | 2021. Március 20, Szombat | 10:30

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,376,346 forint, még hiányzik 623,654 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Tulajdonképpen ez egy nagyon hülye kérdés, nem is hiszem, hogy bárkit ez foglalkoztatna, bár az utóbbi években sűrűn előkerül olyan esetekben, amikor a magyar kormányt éri bírálat ilyen vagy olyan kérdésekben, a reakciókban rendszerint szerepel, hogy mások nem tisztelnek bennünket. Ha ezt értelmezni akarjuk, nem lesz könnyű, valami olyasmi, hogy bármit teszünk, bármit mondunk, azt tudomásul kell venni. Az ellenvélemény, az a tiszteletlenség megnyilvánulása, tehát levett kalappal kell nézni bennünket, akármit is követünk el.

A napokban akadt meg a szemem egy közleményen, mely szerint Mészáros Lőrinc úr a magánéletét és az üzleti ügyeit érintő kérdésekre nem kíván válaszolni. Figyelemre méltó, főleg, ha számításba vesszük, hogy néhány évvel ezelőttig ha esetleg említették valahol, Mészáros Lőrinc volt, csak így egyszerűen. Időközben azonban előtört az üzleti zsenialitása és ezek szerint ezzel felettébb nagy tiszteletet érdemelt ki, most már úrnak kell titulálni. Tehát az urak a milliárdjaikról ismerszenek meg. Ha mondjuk a hétvégén megnyerném a lottó ötöst – mert én csak így válhatnék milliárdossá -, sokan nagy bajban lennének, hogy minek nevezzenek, azt mégse mondhatnák, hogy úr, esetleg asszonysággá lépnék elő?

Elnézem ezeket a fideszeseket, hát szegények még örülni se tudnak a szerencséjüknek. Pedig egyhuzamban szerencséjük van már tíz éve, de még mindig sírnak, hogy tőlük valamikor mindent elvettek. Jobban mondva nem tőlük, hanem a déd- meg az ükszüleiktől, már akitől, mert azért szép számmal epekednek a régi világ iránt azok is, akiknek soha nem volt semmijük, az ő szüleik egyértelműen az előző rendszer nyertesei voltak, kiemelkedhettek a cselédsorsból, taníttathatták a gyerekeiket, akik aztán az egyetemen már úgy viselkedtek, mint akiknek előjogaik voltak, amit majd vissza kell szerezniük.

A pénzszerzés az már nagyon jól megy nekik, de nem igazán tudnak mit kezdeni a gazdagságukkal. Leginkább kótyavetyélnek, luxus baromságokat vásárolnak, különféle ingatlanokat szereznek, amikre valójában semmi szükségük, én legalábbis az átlagos eszemmel nem látom be, minek valakinek huszonöt kastély, amikor csak az egyikben lakhat, a többi csak ott áll, néha bizonyára odamegy, megmutogatja a barátainak, de más haszna nem nagyon lehet. Ugyanakkor fenn kell tartani, mégse verheti fel a dudva az udvart, az meg pénzbe kerül, szóval kész ráfizetés az ilyesmi szerintem. Amit most Balatonhenyén művelnek, hát érdekes. Miért is kell, hogy egy ilyen a Balatonnál legyen? Ki fogja azt használni és mire? Kinéztek maguknak egy falut, apránként felvásárolják az egészet, és mire is? Hogy olykor megérkezzen valami elit csapat és eltöltsön ott néhány napot, háborítatlanul, az átláthatatlan kerítésük mögött. Nem hinném, hogy a Balatonban való fürdőzés is szerepel a tervekben, majd a birtokon lévő medencében fognak megmártózni. Szerintem törvényben kellene megtiltani a kerti medencék létesítését a Balatonnál, persze ez az én véleményem. Hiába a sok csodálatos építmény, mégse felel meg, még így karantén idején is csak Dubajban meg a világ különféle sarkaiban képesek kikapcsolódni. És feltételezem, hogy a fejükben sem fordul meg, hogy ezt azért nem kellene.

Az persze nem valószínű, hogy csak olyankor rezzennek össze kissé, amikor valamelyik ellenzéki tótumfaktum utal arra, hogy nem lesz ez mindig így, gondolom, a látványos gazdagodásuk mellett nyilván van bennük jó adag folyamatos aggodalom és elhelyeztek megfelelő mennyiségű tartalékot szerte a világban. Hajdanában is úgy vettek el mindent azoktól, akiktől elvettek, hogy azért egész életükben gond nélkül tudtak élni, ha nem abból, amit meghagytak nekik, hát abból, amit máshová eltettek, szóval ők már sose lesznek szegény emberek.

Mészáros Lőrinc pünkösdi királysága nyilván véget fog érni, mert végül természetesen az újak vissza fogják venni tőle a fél országot, még ha a nevére is vette, ő se képzelhette, hogy az tényleg az övé marad. Bár amennyi végtelen sok esze van szegénynek, lehet, hogy ő mégis azt képzeli, de hát az az ő baja. Ennek ellenére gázt szerelni már egészen biztosan nem fog többé. Nem tudom, ezzel mennyit veszít a világ, nem ismertem, mint szerelőt, amikor még per Lőrinc volt, de volt szerencsém mindenféle szerelőkhöz. Volt olyan, akit ha kihívtak, az ajtóból ránézett a készülékre és azt mondta, másikat kell venni, az ilyenekkel már senki nem foglalkozik. A másik bezzeg bármilyen rozogába életet tud lehelni, van is munkája, alig győzi, ráadásul megfizethető áron dolgozik, aranyat ér.

Lőrinc most nagyot harap az új életből, tetszik neki ez az új szerep, nem vitás, nagy baj lesz ebből, ha a gyerekkori barát megorrol rá, fordulhat a kocka még a hatalomváltás előtt, könnyen kifuthatnak a keze alól a milliárdok, aztán ki tudja, az új asszony továbbra is ennyire fogja-e őt csodálni, ha megcsappan a bankszámla. Kérdés, meddig jár még neki a tisztelet?

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!