Augusztus 3,  Kedd
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Szánalmas ez az egész úgy, ahogy van

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 137,416 forint, még hiányzik 2,862,584 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Szép reggelt, vidám hetet kívánok mindenkinek! De legalább túlélhető hetet, szerintem a legtöbbünk azzal is beéri mostanában. Mióta a kormány vigyáz ránk, és a főni nem hagy az út szélén, valahogy kezd aggasztani a jövő. Ha nem hagynak az út szélén, az két dolgot jelenthet a NER esetében. Vagy ellopják az út szélét (is), vagy berúgnak és beletaposnak az árokba. Egyébként csak nekem tűnt fel, hogy a nagy hadvezér a dakota közmondások és az árvalányhajas  szittyahumor után buszsofőrnek hiszi magát? Vagy mit jelent ez az útszéli hasonlat? Namindegy.

Miután a Fidesz úgy kilépett az EPP frakcióból, hogy csak na, Manfred Weber mesélgetett a lelki életéről. Azt mondta ő egy interjúban, hogy nem azért kellett mennie a fiúknak (meg a lányoknak, akik köztudottan sokkal szebbek és nőiesebbek, mint a liberálisok) önként, mert Deutsch Tamás legestapózta az EPP-t, és őt – mármint Webert -, hanem azért kellett önként távozniuk, mert a pártcsaládnak szent és sérthetetlen a jogállamiság és a sajtó szabadsága. Az nem zavarta soha Weber urat a saját bevallása szerint, hogy Orbán teli torokból hazudozott itthon az ő szerető népének, mert Weber tudja jól, hogy ez Orbán taktikája a hatalom megtartására. És ez rendben is van, ugyanis ha kétségei voltak, csak felhívta telefonon a mi lecsómelegítő bajnokunkat, és megérdeklődte tőle, hogy mi az igazság ahhoz képest, amit itt az arcunkba hazudik. Na de most ő is bepöccent, mert ugye a jogállamiság és a sajtószabadság, meg hát az is fontos, hogy az jusson uniós forrásokhoz, aki ezeket az elveket magáénak vallja.

Ezen a ponton elszámoltam tizenhétezer ötszázig, de valahogy nem sikerült megnyugodnom. Arra jutottam, valaki igazán szólhatna ennek az erkölcsi világítótoronynak – és a többinek is, aki az Unióban vagy éppen az EPP-ben építgeti a szép jövőt -, hogy Orbán Viktor nem most, hirtelen lett ilyen, amilyen. Tíz éve ilyen, tíz éve néznek szándékosan más irányba azoknak az uniós polgároknak a választott képviselői, mely uniós polgárok befizetéseiből építette fel Orbán a NER rendszerét. Az különösen vérlázító, hogy azt állítja Weber, eddig is tudták, hogy a vezér itthon uszít ellenük (is), mert az ellenséggyártás a taktikája. Azt nem látták egészen véletlenül, hogy a sajtószabadságot és a jogállamiságot tíz éve építi le, szisztematikusan? Vagy most szúrt szemet a dolog, hirtelen?

Azt már nem is feszegetem, hogy Weber vajon belegondol-e abba, hogy miközben ő vidáman felhívta telefonon Orbánt, és megcsacsogták, mennyit kell az Unióban komolyan venni abból, amit őfényessége itt harsog a fülünkbe, aközben minket, akik tenni szerettünk volna az ipari méreteket öltött rablás és demokráciatiprás ellen, minket gátoltak? Hiszen minden alkalommal, amikor cinkosan félrenéztek, amikor utalták a milliárdokat kérdezés nélkül, akkor azt akadályozták tevőlegesen, hogy a magyarországi ellenzék képes legyen gátat szabni a diktatúra kiépítésének. És ráadásul azzal védekeztek, hogy a magyarok választották meg Orbánt, megszabadulni is nekik kell tőle. Csak ugye az úgy egyáltalán nem fair, hogy miközben ezt hangoztatják, minden módon támogatják a rezsimet. Így ugyanis a magyar ellenzéknek nem csak a NER-t, de az Uniót is le kellett volna győznie. Igaz ugyan, hogy nem az Unió feladata a rezsim lebontása, de az életbentartása és erősítése sem lett volna a feladata. Szánalmas ez az egész úgy, ahogy van.

Miközben mi, uniós polgárok szívunk a politikusok sunyisága miatt, természetesen kerítésen belül folyamatos a választási kampány. Az Indexen megjelent egy interjú a Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézetének az Európai Együttműködésért vezetőjével. Bauer Bencének hívják az illetőt, de ez csak valahol az interjú felénél derül ki, addig az eddig történtek objektív összefoglalása zajlik – mondjuk így, mert még nagyon reggel van, ilyenkor kotyog némi empátia az aljamban – Orbán Viktor szemszögéből. Amint az interjúalany felbukkan a sztoriban, kiegészül a tudásunk, és máris biztosak lehetünk abban, hogy az EPP járt rosszul, Bauer Bence így fogalmaz:

Egy befolyásos pártról van szó, amely a néppártnak adott egy lehetőséget, de most elestek a Fidesz támogatásától, így a pártcsalád jelentősen meggyengült. A néppárt pedig most egy konfliktussal néz szembe. Én inkább úgy látom, hogy a néppárt itt az igazi nagy vesztes. A Fidesznek viszont mindig meglesz a helye az európai politikában és az Európai Parlamentben.

Nekem persze vannak kétségeim. Úgy tudom, hogy az Európai Parlamentbe a szavazópolgárok küldik a képviselőket. Mint tudjuk, a nép hálátlan, ezért a következő választáson az is előfordulhat, hogy a Fidesz nem 12, hanem 2 képviselőt küldhet, de akár az is, hogy egyet sem. Akkor is olyan jelentős lesz Orbán Viktor és az ő magánpártja az Unióban? Már csak azért is kérdés ez, mert az ellenzéki összefogás folyamatosan erősödik a Fidesszel szemben, és a választás közeledik, az országlakók pedig egyre dühösebbek. Itt nem nagyon működik az a taktika, hogy egyenként meg lehet állapodni az emberekkel, mint ahogy az uniós politikusok vagy az EPP tagjaival meg lehetett eddig. Ahhoz, hogy ne bukjon a nagyon nagyszerű Orbán Viktor, el kellene kezdeni felelősen és hozzáértő módon kezelni a kétféle válságot – a járványt és a gazdasági válságot is -, erre utaló jeleket azonban nem nagyon lehet találni. A hahófészbukosok és a hellóröfik aligha tudják hatalomban tartani ezt az európai szinten is jelentős politikust, most bizonyítani kellene, de még mindig csak a harsogó, egyre zajosabb propagandát kapjuk. Tartok tőle, hogy addig érdekli az uniós politikusokat a felcsúti nagyjelentőség, ameddig abból a kapcsolatból maguk is hasznot tudnak húzni. Amint ez megszűnik, egymástól fogják kérdezgetni, hogy ki ez a hőbörgő kis fickó. Az élet nem mindig egyenletesen bárányfelhős.

Azt hiszem, napindítónak bőven elég volt ennyi. Hamarosan betoppanunk az első – majd pedig a többi – beszólással, addig is kellemes ébredezést, elviselhető karantént mindenkinek!

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.

Social media & sharing icons powered by UltimatelySocial
error

Kövess minket!